A román jog szerint lehetséges, hogy egy 11 éves kislány beleegyezzen egy 52 éves férfival a szexuális együttlétbe
Kulcsár Árpád 2020. március 19. 17:43, utolsó frissítés: 2020. október 29. 19:10Nemrég egy Hunyad megyei kislány esete hívta fel rá a figyelmet, hogy súlyos probléma van az ilyen esetek kezelésével. Már kötelezettségszegési eljárás is indult az ország ellen emiatt.
Nemrég ismét egy súlyos úgy rengette meg alapjaiban az ország lakosságának a hazai igazságszolgáltatásba vetett bizalmát, és tette fel mindenki a kérdést, hogy mégis hogyan képzelheti egy bíróság, hogyha egy 11 éves kislánnyal szexuális kapcsolatot létesít egy 52 éves férfi, akkor az konszenzusos alapon történhet.
Az eset még 2008-ban történt, ennek során egy Hunyad megyei kislány nemi erőszak áldozata lett, nem csupán az akkor 52 éves Viorel Jurj erőszakolta meg, hanem az ő felbujtására öt tinédzser is.
Mindez hónapokon keresztül tartott, majd amikor a kislány terhes lett, akkor végre bevallotta a szüleinek, hogy mi történt vele, mondván, hogy Jurj és a többiek több alkalommal szexuális aktusra kényszerítették, továbbá meg is fenyegették, hogy amennyiben bárkinek szól, bántódása fog esni. A szülők jelentették az esetet a rendőrségen, amely nyomozást indított és a kislányt pszichológushoz is elküldték, aki megállapította, hogy poszttraumás stresszben szenved.
Csakhogy az ügyészség és a bíróság munkájának köszönhetően Jurjot nem ítélték el nemi erőszakért, csupán kiskorúval létesített szexuális aktus miatt, mivel mind ő, mind a másik négy elkövető (az ötödik 14 éves kor alatt volt, így nem volt vád alá helyezhető) hogy a kislány kihívóan öltözködött, tulajdonképpen ő csábította el a férfit és a fiúkat, és az összes szexuális együttlét konszenzuális volt. Ugyanezt tanúsították a fiúk lánytestvérei is, akik azelőtt az áldozat játszótársai voltak.
A kislány azt vallotta, hogy egy alkalommal, amikor átment a szomszédhoz játszani, akkor Jurj, aki ott lakott a szomszéd családnál egy pajtában, erőszakkal behurcolta egy hangárba, lefogta, betömte a száját, és közösült vele, majd más alkalmakor szólt a másik öt fiúnak is. Jurj ekkoriban, mint már említettük, 52 éves volt és a tízgyerekes család pajtájában lakott, mivel rokonuk volt.
A rendőrség a nyomozás elején pszichológiai vizsgálat megállapította, hogy a kislány traumatizált állapotban van, és hogy félt, ezért nem beszélt korábban a szüleinek a történtekről. Azt is megállapította, hogy az áldozat szégyenkezve beszél az eseményekről. Mindazonáltal nem voltak külsérelmi nyomok az orvosszakértői jelentés alapján, ezért az ügyészség vádja nem terjedt ki nemi erőszakra, és a bíróság sem volt hajlandó nemi erőszakként kezelni az esetet. Az ügyész más tanúkat nem is hívott, mint a vádlottak két nővérét. Ennek eredményeként a négy fivér pusztán szimbolikus büntetést kapott, 100 és 250 lej közötti összeget kellett fizessenek, és megszűnt ellenük az eljárás a megyei főügyészség döntése alapján.
A szülők panaszt fogalmaztak meg a döntés ellen, mondván, mindannyian fenyegették a kislányt, és ebből pszichés szövődmények születtek. Ennek bizonyítására csatolták a törvényszéki orvosszakértők által elvégzett pszichológiai felmérést, de hiába, az új ügyész, a megye helyettes főügyésze visszautasította a kérelmet, mondván, nem derül ki egyértelműen, hogy nemi erőszak esete állna fenn.
Ezután elkezdték tárgyalni Jurj ügyét a Dévai Bíróságon, és panaszosok védőügyvédje kérte a bíróságot, hogy változtassa meg a vádat kiskorúval szemben elkövetett szexuális aktusról nemi erőszakra. Az ügyész tiltakozott, mondván, a fiatal kor nem jelenti, hogy nem adhatta beleegyezését a lány a szexuális aktusba. A bíró meg úgy döntött, az ügyésznek igaza van, ezért Jurj ellen nem emeletek vádat nemi erőszakért. A bírónő indoklásában azt írta, hogy mivel az első szexuális együttlét után a kislány továbbra is átjárt játszani a szomszédokhoz, holott tudhatta, hogy a vádlott is megjelenhet ott, így az ő viselkedése is releváns. A vádlott három év letöltendő börtönbüntetést kapott, és a bíróság kötelezte 10.000 lej morális kár megtérítésére is
A szülők megtámadták az ítéletet, és az ügy a Vajdahunyadi Törvényszék asztalára került, ahol első fokon a bíróság Jurjot négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte nemi erőszak miatt, mondván, a román jogban 14 éves kor alatt senki nem tekinthető olyan félnek, aki beleegyezést tud adni egy szexuális aktusra. Csakhogy Jurj felebezett az ítélet ellen, és a Gyulafehérvári Ítélőtábla igazat adott neki, mondván, nem nemi erőszak esete áll fenn, hiszen egy 11 éves gyerek is kifejezheti akaratát egy szexuális együttlétre nézve, és a fiatal kora nem zárja ki azt sem, hogy védekezzen.
2015-ben, az akkor már húszéves áldozat úgy gondolta, hogy nem bírálták el igazságosan az ügyét, ezért az Európai Emberjogi Bírósághoz (CEDO) fordult, akik igazat adtak neki, a román bíróságnak újra kellett nyitnia az ügyet, és három év pereskedés után az elkövetőt öt év börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet egyelőre nem jogerős. A lány ügyvédei azzal érveltek, hogy Románia nem biztosít megfelelő jogi védelmet a 14 éven aluli gyerekek számára, és bár általánosan a román jog kitér arra, hogy például büntetőjogilag nem vonhatóak felelősségre 14 éven aluliak, hiszen életkoruknak megfelelően az akaratuk kifejezése korlátozott, úgy tűnik, hogy amikor áldozatok lesznek, akkor igenis döntésképesnek tartják őket a bíróságok. A román jog szerint tehát eldöntheti egy 11 éves gyerek, hogy egy 52 éves férfival "akar" szexuális kapcsolatot létesíteni.
A CEDO ennek kapcsán megállapította, hogy Romániának súlyos problémája van az igazságszolgáltatásban, ha nem tudja megkülönböztetni a nemi erőszakot és a kiskorúakkal elkövetett szexuális aktustól.
De hogyan van szabályozva a román jogban?
A román jogban jelenleg nem létezik egy olyan korhatár, ami alatt automatikusan nemi erőszaknak számítana egy kiskorúval szembeni szexuális visszaélés.
A nemi erőszakot a Btk. 218-as cikkelye határozza meg, eszerint olyan szexuális gesztus, legyen ez akár vaginális, orális vagy anális, amelyet egy beleegyezéstől megfosztott emberrel szemben követ el valaki, vagy olyannal szemben, aki képtelen a védekezésre. Ha valaki ilyet követ el, az a törvények érelmében 3 és 10 év között börtönbüntetéssel és bizonyos jogok megvonásával sújtható. Amennyiben valaki kiskorúval szemben követ el nemi erőszakot, az súlyosabb büntetési tételt vonhat maga után: 5-12 év börtönbüntetést és jogok megvonását.
A kiskorúakkal szembeni szexuális visszaélést a btk. 220-as cikkelye említi, eszerint ha egy felnőtt egyén 13-15 év közötti gyerekkel létesít szexuális kapcsolatot, az 1 és 5 év közötti börtönbüntetéssel sújtható, ha ennél fiatalabb a gyerek, tehát nem töltötte be a 13 évet, akkor 2 és 7 év között van a büntetés. A büntetés súlyosbodik, amennyien az áldozat az elkövető családtagja, vagy az ő gondozásában levő személy, tehát például, ha az elkövetőnek az áldozat a diákja. Akkor is súlyosbodik a büntetés, ha a szexuális cselekmény veszélyezteti a gyerek életét vagy ha pornográf felvételek készítése céljából történik. Ilyen esetekben minimum 3, maximum 10 év szabható ki az elkövetőre.
Nem vonható eljárás alá ugyanakkor felnőttként, ha valaki 15-18 éves fiatallal létesít szexuális kapcsolatot, kivéve ha az családtagja, vagy a gondozásában levő személy, vagy akkor, ha kihasználja a hatalmi, a bizalmi, vagy a függőségi helyzetet, hogy szexuális viszonyba kerüljön vele. Ilyen estekben 2 és 7 év közötti büntetés szabható ki az elkövetőre. A kamaszokkal szembeni szexuális aktus során az elkövetőnek tudatában kell lennie annak, hogy kiskorúval van dolga, ahhoz, hogy büntethető legyen, továbbá nem büntethető akkor valaki, ha közte és a fiatalkorú partnere között nincs három évnél nagyobb különbség.
A román jog tehát nem szabályozza le, hogy bizonyos kor alatt automatikusan nemi erőszaknak számítana valakivel szexuális együttlétet létesítenie egy felnőttnek, hanem a joggyakorlatra bízza, ahol minden esetet külön-külön bírálnak el. Van, ahol az ügyészség és a bírók úgy döntenek, hogy a gyerek kora is indok arra, hogy ne tudja beleegyezést adni a szexuális együttléthez. Azonban legtöbbször nem ez történik. Egy oknyomozás nemrég arra világított rá, hogy ötből négy esetben a bírók a 15 év alatti gyerekeket konszenzusos résztvevőnek tekintik.
A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság felhívta az ország figyelmét rá, hogy az európai jog értelmében az államnak kötelessége a gyerekeket megvédeni a szexuális támadásokkal szemben, és ehhez nem elég hatékony a jogrendszerünk, ugyanis nemcsak az lenne a dolga, hogy büntessen, hanem elrettentse a lehetséges elkövetőket. Ugyanakkor az európai gyakorlat szerint azt is, hogy az állam az áldozatoknak akkor is biztosítson kártérítést, ha az elkövetőt nem sikerült azonosítani és felelősségre vonni.
A bíróssá megállapította, hogy a román jogrendben nem működik a kiskorúakkal kapcsolatban a szexuális visszaélések kezelése, hiszen csak négy olyan esetről tudnak, ahol a bíróság elfogadta a különösen fiatal kort, mint olyan tényezőt, mely a beleegyezést nem teszi lehetővé. Az üggyel kapcsolatban megjegyezték, hogy a román bíróságok számos ponton rosszul jártak el: például amikor kizárólag a vádlott oldaláról hoztak tanukat, vagy amikor nem vették figyelembe a panaszos korát, és az állapotáról készült pszichológiai vizsgálatot. Ennek fényében az EU kötelezettségszegési eljárást indított az országgal szemben és a hazai jogrendszer EU-sal való harmonizálását követeli, így a törvényalkotóknak ideje lenne elgondolkodniuk lassanként, ha nem akarnak ismételt büntetéseket az országnak.
Ami pedig a Hunyad megyei áldozatot illeti: összesen kilenc ügyész és bíró próbálta megállítani és tagadni, hogy nemi erőszak áldozata lett volna, míg kivívhatta az igazát.
A cikkben megjelent információk összesítésében segítséget nyújtott Narcisa Radu egyetemi docens.