2020. április 2. csütörtökÁron
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szijjártó Kolozsváron: az ingázók továbbra is átjárhatnak, ha a román fél megszünteti a torlódást

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2020. március 20. 14:25, utolsó frissítés: 2020. március 23. 10:53

A magyar külügyminiszter szerint folytatódnak a magyar állami támogatású gazdasági programok, de Antal Árpád büntetése miatt is beszólt a román hatóságoknak. Elmondta, az ésszerűség és célszerűség alapján döntik el, miképpen segítenek a külföldön rekedt magyaroknak.


Váratlan, de régóta betervezett látogatást tett Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Kolozsváron, és ennek kapcsán stepdoor-sajtótájékoztatót is tartott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével közösen. A sajtótájékoztató főleg a határ mellett élő, két ország között ingázó dolgozók helyzetéről és a magyar állam erdélyi gazdaságfejlesztő programjainak sorsáról szólt.

Mi lesz a határ mentiekkel? Ha a románok nem torlódnak már Magyarországon, akkor megoldják

“A miniszter úrnak elmondtam, hogy a határ menti övezetben vannak olyanok, akik életvitelszerűen, a munkájuk miatt napi szinten ingáznak Románia és Magyarország között. Az ő egzisztenciájukra való tekintettel arra kértem Magyarország külgazdasági és külügyminiszterét, hogy ezeknek az embereknek a határátkelését akadálymentesítse a magyar állam” - indított Kelemen Hunor.

Szijjártó nyilatkozata ennek kapcsán: Ez a járványügyi helyzet világosan rámutat arra, hogy mi itt a Kárpát-Medencében milyen szorosan egymásra vagyunk utalva. Őszintén remélem, hogy az elkövetkező időszakban Magyarország és Románia kapcsolatát a tisztelet, segítségnyújtás és lojalitás fogja jellemezni. Ez rajtunk nem múlik. Az elmúlt időszakban nem volt olyan kérése a román külügyminiszternek vagy a budapesti román nagykövetnek, amin ne segítettünk volna. Igyekszünk a jövőben is így tenni.


Lehetővé tettük, hogy a Nyugat-Európából hazatérni kívánó román állampolgárok Magyarország területén, kijelölt tranzitútvonalon átmenjenek, azt kértük a román hatóságoktól, hogy ez semmiképp ne járjon a magyar terülten kialakuló tumultussal vagy forgalmi dugóval. Sajnos ez nem teljesült. Az éjszaka folyamán is 15-25 kilométeres várakozási sorok alakult ki a román határőrök eljárásai miatt. Arra kérjük a román hatóságokat, hogy úgy alakítsák a saját eljárásaikat, hogy ez megszűnjön. Ha sikerül ezt a problémát megoldani, akkor mi örömmel tárgyalunk a határok mellett élő ingázók helyzetéről, ezt Kelemen Hunor elnök úr és a román külügyminiszter is kérte. Ezt a kérdést Ausztriával és Szlovákiával meg tudtuk oldani, tehát nem rajtunk múlik. Ha sikerül a román államnak olyan megoldást találni, hogy a hazatérők ne Magyarországon torlódjanak fel, akkor nyitottak vagyunk az ingázók helyzetéről szóló konzultációk megkezdésére.

Mi lesz a gazdasági támogatásokkal? Mennek tovább!

Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta, hogy beszéltek a gazdaságfejlesztő programról is. “Ez kiváló eredményeket produkált az elmúlt években Erdélyben. Amennyiben a magyar költségvetés teherbíró képessége megengedi, folytatni fogjuk a programot a Partiumban az év második felében. Fontos ez a román gazdaság szempontjából is, hiszen tőke érkezik ide, itt fizetnek adót a pályázók. Az egymásra utaltság érződik minden nap, különösen a mostani krízishelyzetben. Az államok egymásra vannak utalva, ezért a szolidaritásnak, a segítőkészségnek kölcsönösnek kell lennie” - mondta.

Szijjártó ennek kapcsán elmondta, mind a magyar-román kapcsolatok, mind ez erdélyi magyar és anyaországi kapcsolatok messze túlmutatnak a koronavíruson, és a vírus terjedése elleni fellépés sem ad mentességet, hogy foglalkozzunk a koronavíruson túlmutató jövőbeni kérdésekről.

"Az emberi egészség és életek védelme mellett nekünk fontos feladatunk a gazdasági kapcsolatok fenntartása, és az emberek ellátásának folyamatossága is. Ez azt jelenti, hogy a teherforgalomnak akadálytalanul folytatódni kell. Ebben is együttműködést kérünk a román hatóságoktól. Románia és Magyarország között tavaly a kereskedelmi forgalom 8,3 milliárd euró volt, tehát világos, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok a magyar és román emberek ellátása szempontjából kiemelt fontosságú" - véli a miniszter.

A támogatásokról elmondta, hogy “a magyar kormány készen áll az erdélyi és a székelyföldi fejlesztési program folytatására". Szerintem nagy, közös román-magyar siker, hogy eddig hatezer pályázatot tudtunk támogatni 47 milliárd forinttal a magyar költségvetésből, amelyek nyomán 87 milliárd forintnyi beruházás jött létre, gazdagítva az erdélyi magyar közösséget és Románia gazdaságát. Mi készen állunk rá, hogy ezt a gazdaságfejlesztési programot most a Partiumba irányába vigyük tovább, és amint a körülmények megengedik, ennek az előkészítését el is fogjuk az RMDSZ-szel közösen végezni. Készen állunk az óvodatámogatási program folytatására is, eddig 79 óvoda és bölcsőde készült el magyar költségvetési forrásból, 386 újult meg, készen állunk arra, hogy a Kelemen Hunorral folytatott konzultáció után folytassuk.

A gazdasági programokkal kapcsolatban az MTI is feltett egy kérdést, hogy amennyiben Magyarország gazdasági teljesítőképesség alapján osztja ezeket a támogatásokat, akkor ha a gazdaság megsínyli a járványt, mit kell visszavenni ezekből a támogatásokból.

Ennek kapcsán a külügyminiszter azt mondta, hogy a magyar kormány szerdai döntése értelmében olyan gazdaságfejlesztési akciótervet fogadtak el, amellyel segítik a magyar gazdaságot ebben az időszakban. "Az elmúlt években a magyar embereknek köszönhetően a magyar gazdaság Európa élvonalába illő teljesítményt mutat. Tavaly az unió legmagasabb növekedését mutattuk fel. Ez jó alap arra, hogy a nehézségeket is úgy tudjuk átvészelni, hogy a magyar gazdaság számára hosszú távú víziót tudjunk felmutatni. Most meg kell védenünk a munkahelyeket, meg kel védenünk az exportpiacunkat és úgy összességében a gazdaságunkat. És meg kell védeni stratégiai céljainkat is, melyek közé például a határon túli magyar közösségek gazdasági megerősítése is beletartozik. Ezért is fogalmaztam úgy, hogy ha túl leszünk ezen az egészen, akkor készen fogunk állni a következő pályázati kör előkészítésére, amelynek konkrétumait az elnök úrral fogjuk egyeztetni" - fejtette ki.

Ezután kicsit beszólt a román államnak is: "Szeretném aláhúzni, hogy a kölcsönös lojalitás és tisztelet, a segítségnyújtási szándék kell uralja a román-magyar kapcsolatokat. Vehetném személyesre, mint ahogy nem teszem, de ha személyesre venném, akkor mondhatnám, hogy némiképp hátba szúrásként éltem meg azt, hogy aznap, mikor a román külügyminiszter tőlem azt kérte, hogy segítsük a Nyugat-Európából hazafelé tartókat átjutni Magyarországon, aznap a román kormány egy másik szerve azért rótt ki több ezer eurós büntetést a sepsiszentgyörgyi polgármesterre, mert az a magyar nemzeti ünnepen a nemzeti szimbólumot használja. Jó lenne ezeket az eseteket elkerülni”

És mi lesz a külföldön rekedt magyar állampolgárokkal?

A Transindex kérdése az volt a miniszterhez, hogy hogyan prioritizálja a magyar külügy a külföldön rekedtek megsegítését, ugyanis elég sok kritikát kapott mostanság a tárca emiatt. Ezzel kapcsolatban Szijjártó kifejtette, hogy körülbelül 4500 olyan külföldön rekedt magyar van, aki a konzuli rendszerünkbe regisztrált.

"Nyilván többen vannak kint, de sokan nem regisztráltak, pedig ebben a helyzetben ez lenne a helyénvaló. Akkor tudunk segíteni, ha tudjuk valakiről, hogy bajban van, tudjuk hol van és tudjuk, hogy segítségre szorul. A nemzetközi polgári légi közlekedés lehetőségei folyamatosan szűkülnek, országok zárják be konkrét légtereiket, repülőtereiket, ezért sietni kell. Van egy szoros együttműködésünk a közép-európai térség országaival, főleg olyan országokkal akiknek van saját nemzeti légitársasága. Mindenkinek igyekszünk segíteni a lehető leggyorsabban. Bizonyos helyzetben ez nehezen megy a nemzetközi korlátozásokra való tekintettel.

Tegnap sikerült hazahozzanak több mint száz magyart Marokkóból, nem volt más megoldás, mint gépet küldeni oda. Mi minden esetben azt nézzük, hogy milyen megoldási lehetőségek vannak. Közben tudunk társulni más országokkal, hiszen mi sem csak magyarokat hoztunk haza, hanem öt szomszédos ország összesen 34 állampolgárát, köztük románokat is. Tehát vagy együttműködünk más országokkal, vagy ha nincs rá mód, akkor természetesen a különgépes megoldások jönnek számításba. Az ésszerűség és célszerűség alapján döntünk. Mi mindenkinek segítünk, de minél messzebb és minél bonyolultabb helyen van az illető, annál nehezebb ezt megoldani. Létrejött a minisztériumban egy külön munkacsoport, amelyik ezzel foglalkozik” - ecsetelte. A végén még odaszólt egyet a minisztériumot kritizáló sajtónak is: “kritizálni mindig könnyű, több a kattintás, ha ember rossz hírt ír, főleg ha elő is veszi a színes ceruzáját és kiszínezi” - mondta.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS