2020. június 5. péntekFatime
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Orvosok a jelenlegi helyzetről: egyelőre van védőfelszerelésünk, de ki tudja meddig lesz elég

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2020. április 06. 11:24, utolsó frissítés: 2020. április 08. 17:02

Erdélyi orvosokat kérdeztünk arról, hogyan élik meg a pandémiát, mi a véleményük a felmondási hullámról és a hatósági intézkedésekről, illetve hogyan látják a romániai egészségügyi rendszert belülről.


A romániai egészségügyi rendszer egyik első megakadásának jele a Suceava Megyei Sürgősségi Kórházban történtek voltak.


Vélhetően a suceavai esettől nem függetlenül több intézményben felmondtak vagy nyugdíjaztatást kértek az egészségügyi dolgozók, az temesvári CFR-kórház tíz orvosi asszisztense és három ápolója nyújtotta be a felmondását, a szászvárosi kórház intenzív osztályán pedig egy ápoló kivételével mindenki felmondott, az Aradi Megyei Sürgősségi Kórházban pedig 31 egészségügyi dolgozó, köztük 14 orvos kérte a munkaszerződés felbontását, illetve nyugdíjaztatását és további 127 alkalmazott vonult betegszabadságra.

Az Stratégiai Kommunikációs Csoport pénteki tájékoztatása szerint több mint 470 koronavírus fertőzéses eset volt az egészségügyi alkalmazottak körében.

A fokozódóan súlyosodó járványhelyzetben – jelenleg több mint 3800 fertőzött van, 374 gyógyult és több mint 156 elhunyt – a nyilvánosság véleménye megosztott az egészségügy felkészültségét és az intézkedések hatékonyságát illetően. Közben a kormány egyidejűleg szankcionáló intézkedéseket és pozitív gesztusokat is helyezett kilátásba, hogy a sorozatos és csoportos felmondásokat megállítsa.

A Transindex több erdélyi orvost is megkeresett, hogy hangot adjon az orvosok véleményének is, viszont tekintettel a helyzet érzékenységére, a nyilatkozók neveit, az intézményt és a megyét sem közöljük.


Feszült a hangulat

Arra a kérdésünkre, hogy milyen a munkamorál, a hangulat, megtudtuk, hogy nyomasztóvá vált a helyzet, mivel mindennapossá váltak az új fejlemények, illetve felerősödött a pletykálás, megjelent a félelem, a frusztráltság, a stressz, amit érezni lehet az embereken.

A kórházi osztályokon a fizikai munka kevesebb, mivel csak sürgősségeket fogadnak, a krónikus betegellátás leállt. Viszont a szellemi terhelés sokkal nagyobb, ugyanis az egész egészségügyi személyzet arra fókuszál, hogy bárki, aki belép a kórházba, az fertőzött és fertőző lehet.

Egy rohammentőn szolgáló orvos is hangsúlyozta, hogy csökkent a szokásos fizikai munka, hiszen például jelentősen kevesebb a közúti balesetek száma. Viszont ők is fokozott és állandó feszültségben dolgoznak, ugyanis a betegek, hozzátartozók nem megbízhatóak az epidemiológiai kérdésekben – elhallgatnak, nem mondanak el dolgokat. Ugyanakkor az emberek egy része még mindig nem fogta fel a helyzet komolyságát és „butaságokkal” is jelentkeznek a sürgősségen, olyan panaszokkal, amelyek egyáltalán nem igényelnek sürgősségi ellátást.

És bár mindenhol szűrősátrakat létesítettek – van, ahol kétszintű szűrés működik –, megesik, hogy a beteg hazudik a tényekről és így bekerül a rendszerbe. Több olyan eset is volt, hogy a tünetek miatt utólag letesztelték az egyik pácienst és Covid-19 pozitív eredményt kaptak. Ezért most már a rohammentősök és a mentősök állandóan kettes szintű védőfelszerelésben dolgoznak – mint ahogyan egyes klinikai osztályokon is, például az intenzíven vagy a járványkórházakban. Ha nem így tennének, akkor akár 3-4 nap alatt a sürgősségi részlegek teljes állománya karanténba kellene vonuljon.

Spitalul Clinic Judetean de Urgenta Facebook-oldalaSpitalul Clinic Judetean de Urgenta Facebook-oldala


Védőfelszerelés: jelenleg van, de lehet nem lesz elég

A megyei kórház alkalmazottja elmondta, hogy a problémát leginkább a fogyó eszközök jelentik, azaz az egyszerű kesztyűk és maszkok. Ennek oka az, hogy a jelenlegi helyzetben mindenki próbál hozzájuk jutni, így ez más országokban is jellemző gond. A rohammentős ezt még azzal egészítette ki, hogy mivel mindenki bevásárolt maszkokból és kesztyűkből, a kórházak kevesebbhez jutnak hozzá. És rossz érzés számára látni, hogy az emberek sebészeti maszkban és kesztyűben sétáltatják a kutyát a tömbház körül, vagy a személyautókban egyedül közlekedve orvosi maszkot viselnek, miközben egyes osztályok alkalmazottainak jelenetős része otthon varrt maszkban jár, aminek a védelme minimális. Egy egyéni működési engedéllyel rendelkező, független általános orvos arra hívta fel a figyelmet, hogy rengeteg kesztyűt és maszkot a civil szféra adományozott a megyei kórházaknak, ami jelzi a hatóságok inkompetenciáját.

A megyei kórházakban és a sürgősségi osztályokon a nyilatkozok szerint jelenleg van megfelelő védőfelszerelés – viszont minden megszólaló kihangsúlyozta, hogy „jelenleg”. Ugyanis a megyei kórházban dolgozó orvos szerint nem tudható, hogy a meglévő felszerelések meddig lesznek elegendőek, tekintettel arra, hogy majd egyre több fertőzött és fertőzésgyanús beteget fog kelleni kezelniük. A sürgősségin dolgozó orvos is hasonlóan nyilatkozott: a hatóságoktól kapnak és kaptak felszerelésben támogatást, de nagyon kérdéses meddig lesz ez elegendő: rá vagyunk kényszerülve, hogy amennyire lehet beosszuk, spóroljunk velük – mondta lapunknak.

Folyton változó protokollok

A beszámolók szerint további nehézséget jelentenek a folyamatosan változó protokollok, amelyek néha ellentmondanak egymásnak, vagy a valóságban különböző okokból kivitelezhetetlenek, egyszerűen követhetetlenek, vagy olyan helyzetben találják magukat, amelyre nem is létezik eljárás. Ugyanakkor minden osztálynak, intézménynek eltérő az eljárása, és most, amikor fokozottabban össze kell hangolni, nem ritkák a konfliktusok sem.

A kórházban praktizáló orvos arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a protokollt kötelezően követni kell, ezért amint észlelik a hiányosságokat, vagy hibákat újratárgyalás következik, így folyamatosan frissülnek: erről a személyzetet folyamatosan tájékoztatják. A rohammentős ellenben azt hangsúlyozta, hogy mivel nincs egy egységes, letisztázott protokoll, sok minden nem tiszta, és vannak esetek, amikor nem tudják hogyan kell eljárniuk. Például mit kell tenni, amikor több a fertőzésgyanúsak száma az elkülönítők számánál? Illetve olyan is előfordult, hogy egy mentős kénytelen volt keringeni a városban egy beteggel, egyik kórháztól a másikig, mert nem tudható pontosan, hogy hol hány hely van – amit a Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) számon kellene tartson és erről tájékoztassa a mentőszolgálatokat.

A sorozatos felmondások mögötti lehetséges okok

Az orvosok a közhangulatnál sokkal árnyaltabban látják a sorozatos felmondások jelenségét, egyikük felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtóban ez a jelenség kissé felnagyítva jelenik meg. Ugyanis egyrészt az egészségügyben dolgozók számát tekintve nagyon kevesen mondtak fel – bár azt elismeri, hogy szembetűnő, hogy éppen most, a nehéz helyzetben történik ez. Viszont érdemes megfontolni, hogy nagyon sok alkalmazott már nyugdíjas vagy éppen nyugdíj előtt áll, és köztudott, hogy az idősekre fokozottabb veszélyt jelent a koronavírus: ebből a szempontból pedig több tiszteletet érdemelnének azok, akik rengeteg kemény évet ledolgoztak az egészségügyben, és éppen most kellene kímélni őket.

Másrészt az is közismert, hogy nem minden egészségügyi alkalmazott tekinti hívatásának a gyógyítást, csupán magas bérezést látott benne, vagy egyszerűen megkapta a munkahelyet 'családi alapon'. A nyilatkozó orvos szerint erről tud a nyilvánosság is, és végül is érthető, hogy a helyzet miatt most igyekeznek "menteni a bőrüket". Mások pedig egyszerűen félnek, féltik a szeretteiket, hiszen megtörténhet, hogy a rossz menedzselés miatt egyes helyeken valóban nincs megfelelő védőfelszerelés. Ez olyan, „mintha kilöknének egy repülőből ejtőernyő nélkül" – fogalmazott egyik nyilatkozó, rávilágítva, hogy ezt nem teheti meg senkivel a rendszer, ekkora áldozatot senkinek nincs alapja kérni. Másrészt viszont az orvosi eskü szempontjából könnyen lehet árulásnak tekinteni.

Az orvosok hangsúlyozták, hogy a lemondási hullám miatt viszont nem kellene elfeledni azt a rengeteg embert, aki maradt, és ugyanúgy tovább dolgozik.

Az egyik megszólaló szerint a suceavai esetet vélhetőleg "orvosi műhibának" fogják elkönyvelni, pedig könnyen el lehetett volna kerülni: annyi kellene csupán, hogy végre megtanuljunk nyíltan élni és dolgozni, nem a szőnyeg alá beseperni, eltussolni a dolgokat.

Mennyire érzik magukat biztonságban?

Az egészségügyben dolgozók álláspontja egységes abban, hogy ők is éppúgy ki vannak téve a fertőzés veszélyének, mint mindenki más, aki nem marad otthon. Annyi a különbség, hogy a fertőzött emberek az egészségügyi rendszerben gyűlnek össze, így valamivel nagyobb az esély, hogy megfertőzhetnek, mint azok, akik a buszon vagy egy üzletben fordulnak meg. Ezért fontos, hogy mindenki tartsa be az előírásokat, az intézkedéseket. Ugyanakkor az egészségügyben dolgozók esetében is nagyon sok múlik majd majd azon, hogy kinek mennyire fogja bírni a szervezete. Harmadrészt éppen ezért ők fokozottan elővigyázatosak, mert – bár a lakosság jelentős része nem kerüli el a járványt, hiszen egy világjárvány – nagyon nem mindegy, ki mikor és hogyan esik át a fertőzésen, illetve ki kinek adja tovább. Ezért az az egységes üzenete a hatóságoknak, hogy „mi érted dolgozunk, te értünk maradj otthon!”.



Az intézkedések megfelelőek, de a rendszer több sebből vérzik

A megkérdezett orvosok szerint – a fent említett kontextusban – a járvány miatt bevezetett hatósági intézkedések jelentős része ésszerűnek, helyesnek és szükségesnek látszik. Legfeljebb az jelent gondot, hogy nem minden esetben valósulnak meg, vagy valósíthatóak meg maradéktalanul. Az egyik nyilatkozó szerint érezhetően igyekeznek a hatóságok és bíznak abban, hogy Raed Arafat valóban igyekszik megtenni mindent. Egy másik nyilatkozó úgy látja, hogy a szigorú korlátozásokat viszonylag időben meghozták, aminek sokat köszönhetnek az egészségügyben dolgozók és a lakosság is: csak képzeljük el, mi lenne, ha ezek a lépések nem történtek volna meg - tette hozzá. Ebből a szempontból az orvosok remélik, hogy továbbra is ennyire uralható marad a helyzet.


A rendszerrel kapcsolatban viszont az álláspontjuk szerint semmi újdonság nem derült ki. Ugyanis a minimálisan tájékozott átlagember is tudta, látta, tapasztalta eddig is, hogy hogyan működik a rendszer - mondta az egyik orvos. Eddig is volt korrupció, problémák eltussolása, félreinformálás, hazudozás, a vezetők nem szakmai alapon történő kinevezése, problémák a közbeszerzéssel stb. stb. A problémák közismertek a romániai nyilvánosság előtt.

A jelenlegi helyzetben annyiban feltűnőbbek ezek a gondok, hogy most minden szervezet, minden hatóság szorosan együtt kell működjön. Másrészt a jól felszerelt, sokkal átláthatóbb egészségügyi rendszereket is próbára tette a járvány, vagy ideiglenesen lebénította, anomáliákat okozva, így hasonló 'természetesen' itt is előfordulhat – hiszen nálunk a felsorolt problémák miatt sérülékenyebb az egészségügy és a társadalom is.

Köszönjük a megszólalóknak, hogy időt szakítottak a válaszadásra!

Nyitókép: 2-es szintű védőfelszerelésben mentősök. Fotó: Departamentul pentru Situații de Urgență Facebook oldala.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS