2020. június 5. péntekFatime
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi történik az elvált szülők gyermekkel való kapcsolattartási jogával a szükségállapot idején?

Simon Andreea 2020. április 07. 14:12, utolsó frissítés: 2020. április 14. 09:46

A szükségállapot ideje alatt nem szűnik meg a kiskorú azon joga, hogy személyes kapcsolatot ápoljon a tőle távol élő szülővel. De vannak speciális esetek is.


A koronavírus-járvány kitörésekor a 195/2020-as államelnöki rendelet által Romániában szükségállapotot rendeltek el. Ebből kifolyólag számos gazdasági, illetve szociális kérdés került napirendre, viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szükségállapot hatással van a szülő-gyermek kapcsolatra is azokban az esetekben, ahol a szülők külön élnek.

A 3/24.03.2020-as katonai rendelet által részleges kijárási tilalmat rendelt el az állam, aminek a kontextusában feltevődik a kérdés, hogy a gyermektől külön élő szülő gyakorolhatja-e a bírósági határozat, illetve közjegyző által hitelesített, megegyezés által megszabott személyes találkozáshoz való jogát, illetve elviheti-e a gyermeket az állandó lakhelyéről.

Amikor a szülők gyermekeket illető döntéseket hoznak, mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy a kiskorú érdekei a legfontosabbak. A törvény ezt úgy határozza meg, hogy egy kiskorúnak joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez, illetve a családi életben való tiszteletben tartáshoz, ami magába foglalja azt is, hogy a kiskorúnak joga van személyes kapcsolatot folytatni a tőle külön élő szülővel, legfőképp abban az esetben, mikor a szülők közösen gyakorolják a felügyeleti jogot. A közös felügyeleti jog alatt többek között azt is értjük, hogy a két szülő egyenlő joggal rendelkezik a gyermekük fölött, illetve mindkettőjüket ugyanazok a kötelezettségek terhelik.

Véleményem szerint ezek a kötelezettségek, illetve jogok változatlanok maradtak a jelenlegi helyzetben is. Az a szülő, aki együtt él a gyermekkel, köteles mindent megtenni a gyermek egészségének védelme érdekében, de ugyanerre köteles az a szülő is, aki külön él tőle, így tehát az esetleges fertőzés veszélye nem kifogás a kapcsolattartás akadályozására.


A szükségállapot alatt megszületett bírósági döntésekben is ugyanezt a nézetet látjuk visszaköszöni. Nagyon jó példa erre a besztercei bíróság egyik döntése, amelyben visszautasították a koronavírus-járvány miatti személyes kapcsolattartási jog korlátozását. A bíróság úgy vélekedett, hogy a szülőknek minden körülmény adott, hogy a gyermeket minimális veszélynek tegyék ki a személyes találkozásokkor, beleértve azt is, amikor a gyermek meglátogatja a külön élő szülőjét. Továbbá a bíróság azt is kimondta, hogy a szükségállapot célja az, hogy az embereket a koronavírus-fertőzés veszélyeinek megértésére ösztönözze, és buzdítsa arra, hogy minden lehetséges védekezési intézkedést meghozzanak, de ez nem feltételezi azt, hogy megengedhető, hogy ezáltal megszakadjanak vagy meglazuljanak a gyermek-szülő kapcsolatok.

Érdemes megnézni azt is, hogy miként vélekednek más országok a szükségállapot alatti kapcsolattartási jogról. Olaszország jelenlegi intézkedései nagyon hasonlóak az országunkban elrendeltekéhez, és ott a kormány hivatalosan is álláspontot foglalt arról, hogy a különélő szülőt nem szabad korlátozni a gyermekkel való kapcsolattartási jogában, beleértve azt is, hogy joga van elvinni a gyermeket a saját lakóhelyére. Természetesen ez magába foglalja azt a kötelességet, hogy mindent megtegyen a gyermek egészségének megóvása érdekében, mint például kiválassza a legrövidebb útvonalat a két úticél között. Ha Európán kívülre tekintünk, ugyanezeket az ajánlásokat láthatjuk az Egyesült Államok béli Texasban vagy Ausztráliában is.

Fontos azt is kihangsúlyozni, hogy a fent említett szabályok általánosak, és létezhetnek olyan speciális esetek, amikor igenis a személyes kapcsolattartás korlátozható vagy teljesen felfüggeszthető. Ilyen lehet például az, ha a külön élő szülő bármilyen légúti megbetegedés tüneteit mutatja, vagy ha a gyermek olyan betegségben szenved, amely a koronavírusos megbetegedés általi veszélyeztetett kategóriába sorolja őt stb. Viszont fontos, hogy ebben az esetben is a gyermeknek megadják a lehetőséget, hogy tudjon a különélő szülővel beszélni, akár videóhívás által, vagy ha az nem megoldható, akkor legalább telefonon tudják tartani a kapcsolatot.

Milyen következményei lehetnek annak, ha a gyermekkel élő szülő akadályozza a gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartást?

A büntető törvénykönyv előírja, hogy az a szülő/személy, aki ismételten akadályozza a bírósági határozatban megszabott kapcsolattartást, 1 és 3 hónap közötti börtönbüntetésre vagy pénzbírságra ítélendő. Ennek ellenére a szükségállapot idején nem indítható végrehajtás a kapcsolattartást illetően, mivel a 195/2020-as rendelet 42-es cikkelye előírja, hogy a szükségállapot idején nem folytatható végrehajtási tevékenység abban az esetben, ha nem lehetséges betartani az egészségügyi előírásokat. Mivel egy kapcsolattartást illető végrehajtás esetén több állami szerv képviselőjének is kötelezően jelen kell lennie, úgy vélem, ez veszélyeztetné a kiskorú egészségét, tehát ez az eljárás most nem jelent nyitott kaput a sértett szülő számára.

Végeredményben, a szülőknek tudniuk kell, hogy bármilyen döntést is hoznak, a legfontosabb, hogy a kiskorú érdekeit tartsák szám előtt, és tudják, hogy a kapcsolattartáshoz való jog nem csak a külön elő szülő, hanem a gyermek joga is egyaránt.

A szerző jogász.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS