Online vizsgáztatás: sok múlhat majd a tanárok kreativitásán is
Tőkés Hunor 2020. április 21. 13:45, utolsó frissítés: 15:36A tanügyi törvény módosításával lehetővé vált, hogy az egyetemi hallgatók online is vizsgázhassanak. Soós Anna és Szilágyi-Palkó Csaba mellett diákokat is kérdeztünk arról, hogyan nézne ki ez a gyakorlatban.
Törvényessé vált Romániában az online vizsgáztatás lehetősége a tanügyi törvény módosításával. Ezt követően a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa határozatot fogadott el, ami alapján a végzős hallgatók az alap-, a magiszteri és a doktori képzéseik záró vizsgáit, a felvételire készülők pedig a felvételi vizsgáikat online is elvégezhetik a vizsgáztató bizottság előtt, egy olyan internetes felület segítségével, amely lehetővé teszi a párbeszédet, valamint az audio- és videótartalom rögzítését.
Az online vizsgázás lehetősége azonban nem minden egyetemi kar esetében jelent teljes körű megoldást, ilyen esetekben a kar vezetőségének döntései alapján az órát adó egyetemi oktatói és a szakdolgozat témavezető tanárainak kreativitására van bízva, hogy milyen alternatívát tudnak felkínálni a diákok számára – tudtuk meg Soós Annától. Az oktatási tevékenységekért felelős rektorhelyettes a Transindex érdeklődésére elmondta, az online vizsgáztatás „nyilván” bizonyos területeken gondokba ütközik, viszont figyelembe véve, hogy ez a rendkívüli állapot március közepén következett be, ezért a záróvizsga dolgozatok elkészítéséhez szükséges előfeltételek, mint a kutatás gyakorlati részének elvégzése már megtörtént és a dolgozatírás elméleti részének elkészítése van már csak hátra. Illetve, a Színház és Film Kar színművészeti szakja esetében pedig a végzős évfolyam már bemutatta előadását.
A rektorhelyettes elismerte, egyelőre kérdéses az, hogy bizonyos gyakorlati tantárgyakból hogyan fognak majd online vizsgázni. Ebben az esetben az volt a BBTE vezetőségének kérése, hogy amit tudnak, azt elméleti úton oldják meg. A záró vizsgadolgozatok esetében pedig pont ezért írták be a szabályzatba azt is, hogy ezeket a gyakorlati vizsgákat és vizsgadolgozatokat gondolják át az egyetemi oktatók, hogy mennyire megvalósíthatóak, és ilyen körülmények között a szakdolgozatok esetében inkább elméleti dolgozatok készüljenek abban az esetben, ahol már nincs lehetőség mérésekre vagy adatgyűjtésre. A többinél pedig ajánlották a kutatási minta szimulálásának elemzését és a felvétel készítését.
Mint mondta, nyilván jobb lett volna, ha ez más körülmények között történik, de sok minden megvalósítható az online rendszerben is. Például nagyon sok könyvtár és kiadó ingyenessé tette erre az időszakra a bibliográfiához szükséges forrásokat, másrészt a tanárok megpróbálták a diákok számára a szükséges könyvészetet digitálisan formában is elérhetővé tenni.
Szerint az alsóbb évfolyamnak, így az első és másodéves hallgatóknál - valamint bizonyos esetekben, például jogon és kémián a harmad év esetében is -, ha van olyan tantárgy, amelyben nem valósítható meg egy laborfeladat elvégzése, vagy esetleg valamilyen közvetlen jelenlétet igénylő tantárgy (pl. a színművészetin a mozgással kapcsolatos feladatok), ebben az esetben az elméleti részt megtartják most, az osztályozás az elméleti részből fog megtörténni és a gyakorlatot (pl. kémián a laborok elvégzését), a jövő évben pótolják majd be.
A lehetőség adott, a kimenetel még bizonytalan
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) tanügyekért felelős vezetőtanács tagját is megkerestük az online vizsgák ügyében. Sámi Zsuzsa úgy véli, az online vizsgáztatás egy új kihívás elé állította a Kolozsváron működő hat egyetemi intézmény működését, amelyekre a KMDSZ-nek a tanügyi referens program résztvevői és a BBTE képviselői által van rálátása.
Sámi szerint nagyon sok kar nem tudja még egyelőre megmondani, hogyan fognak megtörténni az év végi vizsgák. Feltételezhető azonban, hogy lesznek olyan karok és oktatók, akik a gyakorlati órák esetében is elméletet és valamiféle otthon végezhető projektet kérnek majd a diákoktól a vizsgára, a gyakorlat valódi elsajátítását pedig jövőre pótolják be. A végzős hallgatók esetében, mivel ott a jövő évi pótlás nem lehetséges, valószínűleg a gyakorlat valamiféle alternatíváját fogják számon kérni. A szakdolgozatok esetében pedig a témavezetők úgy irányítják a szakdolgozatírást – ahogyan azt a BBTE az oktatóitól is kérte –, hogy a kutatás otthon is elkészíthető legyen. „Nagyon sok függ attól, hogy a témavezető tanár mennyire segíti az abszolváló diákot” – jegyezte meg Sámi Zsuzsa.
A Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, az Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem felméréseire is hivatkozva hangsúlyozta, az online oktatást a legtöbb esetben pozitívnak értékelték a diákok. Vannak olyan diákok, akiknek a tananyag elsajátításában is segít, az viszont általánosan kijelenthető, hogy általa nőtt a diák órai jelenléte. A BBTE diákjai esetében viszont pl. megfogalmazódott egy olyan panasz, miszerint túl sok platformot kell használniuk a diákoknak, ami hátráltatja őket a munkában. A KMDSZ ajánlata erre egy excel-táblázat használata volt, ahol órarendszerűen összesíthetik a különböző órák eltérő időpontjait és a más-más platformhoz tartozó linkjeit.
Szilágyi-Palkó Csaba, a Magyar Színházi Intézet vezetőtőjének elmondása alapján a Színház és Film Kar speciális helyzetben van: a BBTE „hagyományosabb” oktatást folytató karjaival szemben náluk igen fontos a gyakorlati munka, főleg a színészeti pályára készülők esetében. A színészet szakosoknak nagyon sok olyan szakmai készséget fejlesztő tantárgyuk van, ami gyakorlatban, fizikai, hangi tréningek során készíti fel őket jövendő mesterségükre. Ilyen például a drámai gyakorlat, színpadi improvizáció, hangképzés (beszéd- és énektechnika), a mozgáskultúra fejlesztése, különféle egyéb specifikus tantárgyak. Ezek egy része általában közös órákon folyik, más részük viszont egyéni órát feltételez az illető hallgató és az oktatója között. A jelenlegi helyzetben tehát – sokszor – radikálisan át kellett gondolni azt, hogy milyen módon visszük tovább a tananyagot, és ez nem ritkán nagyon kreatív megoldásokat eredményezett.
Az egyéni órák esetében az első pár nap útkeresései után sikerült átállniuk egy individuális tréningre – már amennyire az online technika szinkronicitása engedi. A közös színészórák esetében pedig általában az történt, hogy megpróbálják átfogalmazni az eredetileg tervezett vizsgákat olyan formátumra, ami online rögzíthető, és valamilyen módon mégis tartja magát az eredeti tantervi célkitűzéshez.
„Ahogy egy kollégám mondta félig tréfásan: »most tulajdonképpen mindenki filmszínészetet tanul«, hiszen kamera előtt kell játszani” – mondta az intézetvezető. Hozzátette, érdemben egyelőre nem vetődött fel annak a lehetősége, hogy a gyakorlati vizsgákat elhalasszák jövő évre - bár elképzelhető egy olyan változat is, hogy a nagyon technikai jellegű tárgyakból legyen az őszi vizsgaidőszakban egy gyakorlati, „offline” vizsga is.
A végzősök esetében: az elméletis (teatrológus) hallgatóknál nem zavar be annyira a helyzet. A színiseknél utolsó éven általában vizsgaelőadások készülnek, és azok képezik a záróvizsgák alapját. Az idén szerencsére a tervezett vizsgaelőadásokból három már elkészült februárig, egy másikat pedig tulajdonképpen a főpróbahéten kellett abbahagyni, így abból is jelentős mértékű feldolgozható anyag gyűlt össze. Egyes előadások megvannak felvételen, így azok alapján értékelhetni lehet majd a vizsgát.
„Nincs tudomásom arról, hogy a jelöltek közül bárkinek is meg kellett volna változtatnia a témáját. A legfontosabb hátulütője a mostani helyzetnek az, hogy a végzős színészhallgatók ebben az utolsó, tavaszi-nyári félévben szokták rendszeresen játszani a vizsgaelőadásaikat, ilyenkor vannak a vendégjátékok, fesztiválszereplések, amik az idén sajnos értelemszerűen elmaradnak” – tette hozzá.
Egy általunk megkérdezett színművészetis diák szerint az online órák bevezetése óta számukra a legnehezebb a csapatmunka hiánya, ami egyébként jellemző eleme a színházi játéknak. A diákok gyakorlati tevékenységeikről videót készítenek, ami egyrészt időigényesebb, mert előbb saját „szűrőjükön” kell keresztülmenjen. Viszont ezáltal kívülről látják testtartásukat, hozzászoknak hangjukhoz, ami új élményt is jelent a számukra.
Ehhez hasonlóan több más karon is kihívás elé állította a kar vezetőségét, az egyetemi oktatókat és a hallgatókat a frontális oktatás szüneteltetése, különösen azokat, amelyeknek a színművészetihez hasonlóan több gyakorlati órájukat is át kellett gondolniuk. Ilyen helyzetben van például a Kémia és Vegyészmérnöki Kar, ahol a labor órákat nem tudják megtartani, a tudományos kísérletek nehezen, vagy egyáltalán nem végezhetőek el online módon. Vannak olyan diákok is, akik még a félévi szakgyakorlatot (például pedagógia modulból az oktatást) még nem végezték el teljesen.
Fetz Herbert, a Testnevelés és Sport Kar sportmenedzser szakos mesteris hallgatója arról beszélt, hogy a gyakorlati órák helyett rendszerint elméleti órákat tartanak, viszont az ő esetükben a szakdolgozatíráshoz szükséges sportkönyvészet nem áll rendelkezésükre mivel nincs digitalizálva, a könyvtárak pedig zárva vannak. Így csak a tanáraik segítségére számíthatnak, náluk keresgélnek könyvészet után, ami eléggé körülményes és megnehezíti a munkájukat.
Az alapképzés felvételi időpontja még bizonytalan
Abban az esetben, hogyha a koronavírus terjedése nem teszi lehetővé a közvetlen részvételt a felvételin, akkor a BBTE szabályzatába azt is beleírták, hogy ez online is megvalósítható lesz. Ez a gyakorlatban Soós Anna szerint azt jelenti, hogy a beiratkozáshoz szükséges dokumentumokat elég lesz feltölteni, ezáltal eljuttatva az adott kar adott szakjára a jelentkezést, illetve, ahol szükségét érzik a felvételi vizsgának, azt online fogják megtartani.
Az alapképzés felvételi időpontját még nem tudják, mert azt az érettségihez szokták igazítani, ennek időpontja pedig jelenleg bizonytalan. A mesteri felvételijénél viszont tudható, hogy közvetlenül a licensz vizsga után lesz (ez július első hetében szokott lenni). Így a felvételire július 15. után, a hónap második felében lehet majd számítani.
A mesteri disszertációra ugyancsak július első tíz napjában lesz esedékes, ez nem változott. A doktori védések és az egyetemi oktatók habilitációja szempontjából nincs megadott időpont. Mindig azt követően szervezik meg – az előírt szabályzat szerint – ha elkészült a dolgozat. Így ha valaki kész van a dolgozatával, kiküldi a rezidenseknek és kb. egy hónap múlva kerülhet sor a dolgozat online megvédésére, a bizottság digitális jelenlétében.