2019. május 23. csütörtökDezső
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mérgezés és államcsíny vádak – Ukrajna mindenképp veszít

Z. B. 2004. december 17. 16:38, utolsó frissítés: 16:27

Juscsenko a kijevi kormányt vádolja #b#megmérgezésével#/b#, Janukovics ellenben államcsínytől tart, és tagadja, hogy a fegyveres erők bevetését követelte volna az elnöktől. Bármelyikük is kerül ki győztesen a választások után, csak az ország felét fogja képviselni.




Rák és homár extra adag dioxinnal

Viktor Juscsenko szerint a kijevi kormány áll az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet mögött. A News című osztrák hírmagazinnak adott interjújában kijelentette: "Ez a kormány műve volt, azoké az embereké, akik még hatalmon vannak Ukrajnában. Ismerem a tetteseket. A választási kampányban akartak meggyilkolni, hogy megsemmisítsék az ellenzék vezetőjét. Ez politikai okokból elkövetett gyilkossági kísérlet volt".

Juscsenko elbeszélése szerint megbetegedése előtt az ukrán titkosszolgálat vezetőivel vacsorázott együtt. Bár fáradt volt és nem is akarta a találkozót, azt mondták neki, rendkívül fontos, hogy a titkosszolgálat semleges magatartást tanúsítson a kampányban, ezért elment az összejövetelre.
A vacsora fogásai között szusi, homár, rák és különböző mártások szerepeltek. Pár órával a vacsora után már rosszul érezte magát, fájt a feje és a gyomra is. Viszonylag hamar tisztázódott, hogy valami nincs rendben, de hiányoztak a bizonyítékok. Az ügyészség vizsgálatot is indított, ám lezárta az eljárást.



Juscsenko szeptemberben és novemberbenJuscsenko szeptemberben és novemberben

A múlt hét végén a politikust kezelő bécsi Rudolfinerhaus klinika főorvosa bejelentette, a leletek alapján biztosan kimutatható, hogy mérgezés történt. Juscsenko vérében a dioxin normális értékének több ezerszeresét mutatták ki, ami rekordmennyiségű mérgezést jelent. A politikus a legsúlyosabb mellékhatásokon már túl van, állapota hamarosan javulhat. Ugyanakkor a mérgezés nem fogja befolyásolni Juscsenko jövőbeli munkaképességét.

Ellenfele vádjaira válaszolva Viktor Janukovics jelenlegi ukrán kormányfő közölte, hogy egyetlen olyan hivatallal sincs kapcsolatban, amely Juscsenko megmérgezése mögött állhatna. Hozzátette, hogy sajnálja Juscsenkót, de nem lenne igazságos bármilyen hivatalnak szemrehányást tenni.


Janukovics államcsínytől fél

A maga során Viktor Janukovics is megvádolta ellenfelét, hogy párthívei toborzására "totalitárius szektákra jellemző módszereket" alkalmaz. "Ellenfeleink sokkal inkább erővel, mint demokráciával akarnak hatalomra kerülni." "Ez inkább egy alattomos államcsínyre hasonlít, mint forradalomra" – fogalmazott a kormányfő.



Hogy a kormányfő valóban fél egy államcsínytől, bizonyítja a Financial Times értesülése is, mely szerint Janukovics fegyveres erők bevetését követelte Leonyid Kucsma elnöktől a választásokat követő tömegtüntetések idején. "A hatalom több képviselője is rendkívüli állapot kihirdetésére akarta rávenni az államfőt. Az mondták, ideje erőt bevetni" – nyilatkozta Vaszil Baziv, Kucsma hivatalvezető-helyettese a Financial Times-nak. Baziv szerint Kucsma ellenezte ezt az intézkedést.

Janukovics húszezer támogatója előtt Szevasztopolban tagadta a Financial Times értesüléseit. "Hadd mondjak csak annyit, hogy ezek az információk hamisak. Én csak a rend helyreállítását követeltem" – mondta.


Két ország egy határon belül

Heteken keresztül több tízezren fagyoskodtak Kijevben és a nyugati országrész nagyobb városaiban a választási eredmények ellen tiltakozva. Az ország keleti részein azonban teljesen más volt a hangulat: Doneckben az emberek Viktor Janukovics győzelmét ünnepelték.

A választások szinte pontosan a történelmi határok mentén osztották két részre az országot. A Juscsenkót támogató nyugati országrész, amely a történelem során hol lengyel, hol litván, hol osztrák-magyar fennhatóság alatt állt, nyugatias fejlettségű. A keleti országrész ezzel szemben több évszázad óta orosz befolyási övezet.

A keleti rész Janukovicsra, a nyugati Juscsenkora szavazottA keleti rész Janukovicsra, a nyugati Juscsenkora szavazott


A politikai megosztottság mellett számos más szempontból is éles határvonal húzódik Ukrajna keleti és nyugati része között. A keleti országrészben található az orosz nemzetiségűek zöme, akiknek Janukovics megígérte, hogy Ukrajnában orosz lesz a második hivatalos nyelv. Vallásukat tekintve keleten ortodoxok laknak, nyugaton pedig a katolikus vagy görög-katolikus hitűek vannak többségben.

Az ország gazdasági szempontból is ugyanennyire megosztott. Az ország nyugati része mezőgazdaságból él és a nyugati felvevőpiacot próbálja megnyerni, míg az erősebben iparosított keleti rész Oroszországgal kereskedik.

Tény, hogy mindkét politikust egy-egy országrész támogatja, így bármelyikük is kerül ki győztesen a december végi választások után, az új elnök országának csak a felét fogja képviselni.

Hírforrás: BBC, Index, fotó: Index

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS