2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Itt a pillanat Transznisztria lerohanására?

Zágoni Bálint 2005. február 02. 17:25, utolsó frissítés: 17:17

Mindent megtesz választások előtt a #b# hatalmon maradásért#/b# a kommunista párt Moldova Köztársaságban. Ezért Kisinyov kész Transznisztriát is megtámadni – ahol nyár végén a román iskolák bezárása feszítette pattanásig a húrt.






Újabb fegyveres konfliktus készül

Az orosz APN hírügynökség nemrég közölt egy beszámolót a Dnyeszter menti helyzetről, melyet a Napi Oroszország ügynökség is átvett. A kommentár szerint a közeljövőben fegyveres konfliktus kirobbanása várható a térségben.


Általában a transznisztriai téma nem szerepel az orosz csatornák napirendjén. Oroszországban kevesen tudják, hogy hol van Dubasari vagy Tighina, a Dnyeszter menti téma csak akkor szokott előkerülni, amikor már vér is folyik. Az APN hírügynökség szerint azonban az utóbbi hónap fejleményei arra utalnak, hogy ez a pillanat nem várat sokáig magára, állítja a Napi Oroszország.


Megszegnék az egyezményt?

A „Rodina – Patria” párt elnökének sajtóértekezlete lett a moldovai választási kampány szenzációja. Gheroghe Sima a következőket mondta: „Vlagyimir Voronyin elnöknek szándékában áll újabb fegyveres konfliktust kirobbantani a Dnyeszteren”.

Korábban, az orosz és transznisztriai politikusok hasonló kijelentéseit abszurditásként könyvelték el, melyeknek célja a tiraszpoli feszült hangulat további szítása.

Elképzelhetetlennek tűnt, hogy pont Voronyin, aki őszinte oroszpárti kormányprogrammal jutott hatalomra, most újabb hadjáratot indítson Tiraszpol ellen, ezzel is megszegve az 1992-es fegyverszüneti egyezményt. Annál is inkább, hogy elődei közül sem Mircea Snegur nem tett ilyet kormányzásának utolsó éveiben, sem Petru Lucinschi négyéves mandátuma alatt.

Kissé ellentmondásos kampányreklámKissé ellentmondásos kampányreklám


Voronyin a Nyugat kegyeibe akar férkőzni

Mégis úgy tűnik, hogy a moldovai politikus tudja, mit beszél. A magyarázat nagyon egyszerű.

Voronyin egyrészt fél egy, az ukrajnaihoz hasonló narancsszín forradalomtól, másrészt a Dnyeszter jobb partján is csökkent a kommunista párt népszerűsége, mivel az orosz nyelv propagálásával és az Orosz – Fehérorosz szövetséghez való csatlakozással kapcsolatos ígéretei közül egyiket sem sikerült megvalósítania.

Ezalatt a nyugatbarát keresztény-demokrata pártnak is egyre több híve gyűlt, így Voronyin is mindent megtesz azért, hogy ő is a Nyugat kegyeibe férkőzzön.


A kellő pillanat

Több tényező is azt mutatja, hogy a kellő pillanat a háborúzásra elérkezett.

1. Az orosz és transznisztriai fejesek Juscsenko győzelme után némiképp kényelmetlenül érzik magukat, miután az ukrán választások alkalmával nyíltan Viktor Janukovicsot támogatták.

2. Mivel Ukrajnát most teljesen lefoglalja a kormányalakítás, jelenleg képtelen hatékonyan reagálni a transznisztriai eseményekre. Emellett akár nyugati támogatói is tanácsolhatják Ukrajna elnökének, hogy hallgasson, aminek következtében az új kormány rögtön elfeledkezne a Transznisztriában élő ukránokról.

3. Az USA és az Európai Unió már régóta szeretné megváltoztatni a Dnyeszteren túli békefenntartó csapatok jelenlegi felállását, valamint Oroszország és Ukrajnát befolyását a térségben csökkenteni: csak egy alapos okra van szükségük a közbelépéshez.


Orosz és ukrán hivatalnokokat fordítottak vissza a határról

Január 6.-án Moldova külügyminisztere a Kisinyovban akkrediált diplomáciai külképviseleteknek a tudtára hozta a „Moldova keleti területein történő kiszállások megszervezésének új rendjét”. Ennek értelmében ahhoz, hogy Transznisztriába látogassanak, a külföldi diplomaták különleges engedélyt kell kapjanak az ország kormányától.

Két héttel később, 20.-án, Oroszország és Ukrajna nagykövetei az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) moldovai vezetőjével, az amerikai William Hill-el a Dnyeszter menti köztársaságba indultak Igor Smirnov elnökkel tárgyalni.

Vége a nagy barátságnak?Vége a nagy barátságnak?

A vámnál azonban a két héttel korábban kiadott rendeletre hivatkozva a moldovai rendőrség megállította az orosz és ukrán diplomata rendszámú kocsikat. Transznisztriába csak Hill gépkocsija mehetett tovább, de az amerikai diplomata lemondott a Smirnovval történő találkozóról. Így sikerült Moldovának a politikai konfliktus megoldására irányuló gyakorlati intézkedések egyik fontos mozzanatát bojkottálni.


Szándékosan blokkolják a békefenntartást

Ugyanaznap nem engedték meg a Vegyes Ellenőrző Bizottság Oroszországot képviselő társelnökének valamint Ukrajna katonai atasséjának, hogy Tighina városába lépjenek, ahol a VEB tanácskozásán kellett volna résztvegyenek. Bár az EBESZ katonai szakértője minden akadály nélkül célhoz érkezett, a VEB gyűlést elhalasztották.

A kommentár szerint ezek az intézkedések leleplezik Voronin elnök szándékát: megteremteni a körülményeket az újabb konfliktus kirobbantásához, majd a térségbe nyugati katonai csapatokat irányítani.

Kisinyovnak ahhoz, hogy elérje a célját, meg kell akadályozza a jelenlegi békefolyamatok intézményeinek – az Ellenőrző Bizottságnak és a Vegyes Békefenntartó Erők tevékenységét.


Az ET egyre hajthatatlanabb

Nemrég zárult le az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének téli ülésszaka. A testület egyre hajthatatlanabbnak bizonyult Moszkvával szemben: utolsó alkalommal, októberben Oroszországot heves támadások érték a csecsenföldi helyzet miatt, ugyanakkor az orosz-grúz kapcsolatokról is folytak tárgyalások.

Ami azonban a legnagyobb meglepetés szolgáltatta Oroszországnak, az Ilie Ilascu felszólalását követő lelkes reakció volt. Ilie Ilascu vezette a „Bujor” (Bazsarózsa) nevű terrorista csoportot, és közvetlenül felelős több tíz transznisztriai ember haláláért, áll az APN közleményében.

1993-ban Ilascut halálra ítélte egy transznisztriai bíróság, ám orosz diplomáciai nyomásnak köszönhetően kegyelemben részesült.


Putyin és Bush Pozsonyban fog tárgyalni

Február 22-ére tervezik Pozsonyban, az orosz és amerikai elnök találkozóját. Elizabeth Jones európai és eurázsiai kapcsolatokért felelős államtitkár-helyettes szerint napirendre kerül az abháziai, dél-oszétiai és transznisztriai helyzet rendezése is.

Több szakértő szerint is Bush – aki szeretné elérni az USA befolyásának jelentős növelését Kelet-Európában – diplomáciai források szerint ultimátumot ad majd Putyinnak, hogy teljesítse a 2000-ben kötött megállapodásukban foglaltakat, és vonja ki az orosz csapatokat Dél-Oszétiából, Transznisztriából és Abháziából.

Milyen álláspontra helyezkedik Putyin? Lesz-e bátorsága nemet mondani? Vagy teljes régiók és több százezer ember, akik még mindig hisz a Megmentő Oroszországban, esik majd áldozatául a két nagyhatalom közötti sakkjátszmának? – fejezi be kommentárját az APN újságírója.

forrás: Ziua

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS