2018. július 17. keddEndre
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Vásárhely: gyengeelméjűeknek fenntartott iskolában tanulnak a romák

S.Z. 2005. február 17. 12:09, utolsó frissítés: 12:00

Kétnyelvű iskolákban sincsen multikulti – állítják a Maros és Szatmár megyében a diszkriminációt tanulmányozó civilek. Bár a megkülönböztetés tilos, a realitás: a romák 90%-a munkanélküli, és a kisebbségek #b#nagyobb büntetést kapnak#/b#.




Oktatási helyzet:

Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a romák általában csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, a magyarok közt pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma elmarad az országos átlagtól. Szatmár megyében sok magyar szülő román tanintézetbe járatja gyerekét, ugyanakkor elenyésző azon román tanulók száma, akik opcionális órán magyarul tanulnak.

A magyarul és németül tanuló diákoknak 15-20%-kal több órájuk van hetente, valamint többször írnak dolgozatot és többször is vizsgáznak. A nemzetiségi nyelvű osztályok krónikus tanár-hiányal küzdenek, így előfordul, hogy magyar diákok románul tanulnak egyes tantárgyakat. A más nemzetiségű gyerekek tanulmányi átlagai mindkét megyében elmaradnak a románokétól.


A Maros megyei iskolák 36%-a kétnyelvű, de igazi multikulturalitásról nem lehet beszélni: ritkák a kétnyelvű feliratok, a falakat pedig ritkán díszítik kisebbségi kultúrához tartozó személyiségek portréi.

Egyes iskolák vallás-termei kizárólag ortodox jelképekkel, ikonokkal vannak díszítve – bár az iskolában görög- és római katolikus, valamint református diákok is tanulnak. A román osztályokat az ábécé első betűivel jelölik, a kisebbségiek osztályai csak utánuk következhetnek


– ez komplexusokhoz vezethet,

állapítják meg a jelentés szerzői. A Maros megyei általános iskolák 85%-ának román neve van, a 2004-2005-ös tanévtől kezdve nincsen egyetlen általános iskolának sem magyar igazgatója a megyében.

Fotó: Dan Marinescu, Jurnalul NationalFotó: Dan Marinescu, Jurnalul National


A tanulmány romák esetében egyenesen szegregációrót emleget: egyes iskolák egyáltalán nem vesznek fel roma gyerekeket, esetleg külön osztályokat hoznak létre nekik, a nem-roma gyerekeket kímélendő. A marosvásárhelyi, 1-es számú Kisegítő Iskola diákjait 90%-ban roma gyerekek alkotják – bár ezt az iskolát elvileg értelmi fogyatékosok számára tartják fenn.

Az iskolai tananyagok sem mentesek az előítéletektől: a gyerekek például „Románia történelme” helyett „románok történelmét” tanulják – ez automatice kizárja az ország területén élő kisebbségek történelmének említését. Egyes tankönyvek szerint az időtlen idők óta itt élő románokkal szemben a kisebbségek nomád, barbár és visszataszító szokásokkal rendelkező törzsekből származnak.

A magyarokat kizárólag Erdély elfoglalóiként mutatják. A történelemkönyvek nem említik a Holokausztot, Antonescu marsallt pedig pozitív fényben állítják be. Az anyagok romákkal kapcsolatban semmilyen információt nem adnak – állapítják meg a szakértők.


Munkaerőpiac:

Marosvásárhelyen a felnőtt roma lakosság 90%-a munkanélküli. Aki dolgozik, az rosszul fizetett és megalázó munkát végez (például szemetes). A kisebbségi alkalmazottak a stratégiai ágazatokban alulreprezentáltak (villamosenergia-termelés és -elosztás, szállítás, távközlés, kutatás-fejlesztés, informatika, közigazgatás és társadalombiztosítás).

A romák kevésbé dolgoznak olyan ágazatokban, ahol a kinézet fontos (vendéglátó- és élelmiszeripar, pénzintézetek, egészségügy). Ami a fizetéseket illeti, aránytalanul kevés kisebbségi kap „csúcsfizetést”.


A közterekhez való hozzéférés:

A 137/2000-es, diszkriminációt tiltó sürgősségi kormányrendelet megjelenéséig számos szórakozóhelyen, vendéglátó-helyiségben tiltották a romák belépését: például „csak tagoknak” feliratot tettek ki, és persze csak a romáknak ellenőrizték a tagságát. Maros megyében több helyen is diszkriminálnak: a vásárhelyi, Dealului utcai romák arra panaszkodnak, hogy nem szolgálják ki őket a környékbeli kocsmákban. Gornesti községben pedig nem mehetnek a diszkóba.

Ennek ellenére kiszállás közben a szakértők 10, Marosvásárhely központjában levő lokálban láttak romákat, további tízben pedig udvariasan kiszolgálták a teszt okán népviseletbe öltöztetett romát.


Súlyosabb büntetések:

A marosvásárhelyi börtönben lopásért egy román átlagosan 2,92 évet ül, egy magyar 2,96-ot, egy roma pedig 3,28 évet. A börtönökben viszont nincsen diszkrimináció, mindenkivel egyenlően bánnak. Ami az igazságszolgáltatást illeti, bár Maros megyében 40% a magyarság részaránya, az ügyészeknek csupán 2%-a magyar, a bíráknak egytizede, az ügyvédeknek alig a negyede.

Maros megyei közhivatalokban csupán 20% a magyarság részaránya, a román hivatalnokoknak csak 20%-a tud magyarul. Szatmáron, a polgármesteri hivatalban ennél is rosszabb az arány: 10%. Igaz, a román hivatalnok fele beszél magyarul. Az önkormányzatok roma kérdésekkel foglalkozó szakértői romák, de amúgy az önkormányzatoknál nincsenek roma alkalmazottak. A Maros megyei prefektusi hivatalban működik a megyei romaügyi iroda három alkalmazottal – közülük csak egyikük roma.


Utcanevek:

Marosvásárhelyen 57 utcát neveztek el román személyiségről, és csak 18-at magyarról. Szatmáron 113 román személyiség neve olvasható utcanév-táblákon, nyolc magyar, és alig kettő német – bár a város kultúrája valaha nagyon erősen német/sváb jellegű volt.

A jelentésben megemlékeznek a diszkriminatív választási törvényről, valamint arról, hogy az autonómia-tervezet benyújtása után bűnvádi eljárás indult a Székely Nemzeti tanács tagjai ellen. Diszkriminációs helyzet az is, ha magyar személy nyújt be igénylést ingatlan-visszaszolgáltatásra, és az ügyintézés feltűnően késlekedik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS