lauda77, február 6, 2005 12:37
Kettős állampolgárságunk – önöknek köszönhetően – nem lesz. Ha Románia csatlakozik az Európai Unióhoz, és a román állampolgárok szabadon utazhatnak, munkát vállalhatnak Magyarországon: miben különbözik ez a kettős állampolgárságtól? Netán csak a szavazati jogunktól féltek?
Ez abban különbözik a kettős állampolgárságtól, hogy az állampolgársággal járó politikai jogokat a román állampolgárságú magyarok továbbra is Romániában gyakorolják majd. Aki Magyarországra kíván települni, az természetesen kérvényezheti a magyar állampolgárság megszerzését, ami ellen az SZDSZ-nek soha semmi kifogása nem volt.
Ellenkezőleg: számos liberális barátunk éppen Erdélyből települt át hozzánk, köztük az SZDSZ több korábbi parlamenti képviselője és önkormányzati politikusa is. Mi azt nem támogatjuk, hogy a Romániában élő magyarok kapjanak magyar állampolgárságot, mivel ez ellentétes a politikai nemzetről vallott felfogásunkkal, miszerint a politikai jogait egy demokráciában mindenki abban a társadalomban gyakorolja, amelyben él.
A kettős állampolgárság vesztesei szerintünk éppen azok a romániai magyarok lettek volna, akikre gyanúval tekinthetett volna a romániai román többség, mondván, hogy nem érzik magukat a politikai közösség tagjának abban az országban, ahol élnek.
lehetetlen, február 6, 2005 16:51
Miként értékeli párttársa, Magyar Bálint mondatát, mely a státustörvény vitában hangozott el, és valahogy így szólt: A cél az, hogy az erdélyi magyarságnak Románia legyen a hazája, itt érezzék magukat otthon, s a státustörvény pedig csak a hazátlanságot tartósítja."
Hogy a státusztörvény mit tartósít, nem tudom. Nem támogattuk a státusztörvényt, és ma sem értünk vele egyet, mert a szerintünk korszerűtlen és politikailag sehová sem vezető etnikai nemzetfelfogáson alapszik. Azon a hamis illúzión, hogy a kulturális-nyelvi közösség önmagában elegendő alapot teremt a politikai összetartozásra, függetlenül a közösség tagjainak lakhelyétől és állampolgárságától.
A cél az, hogy a kulturális-nyelvi közösség ápolása és a határon túli magyar kisebbségek érdekei melletti – adott esetben közös – fellépéssel egyidejűleg kialakuljanak és megerősödjenek a kisebbségi magyarság önálló politikai érdekérvényesítési technikái, amit a státusztörvény meghozatala inkább hátráltatott mint elősegített.
Igen, azt szeretnénk, hogy Önök egyenrangú polgárként érezzék magukat otthon abban a társadalomban, ahol élnek – és közben mindig tudják, hogy számíthatnak ránk, és mi örömmel látjuk Önöket.
Mit szól ehhez a megállapításhoz: Az SZDSZ nyilván mindent, ami nemzeti, keresztyén, egyáltalán magyar, legszívesebben a szemétdombon látna. Ugyanis így látjuk mi, erdélyi magyarok az SZDSZ tényleges politikáját. Legalábbis ezt szűrjük le nyilatkozataikból, választóik nyilatkozatából.
Az SZDSZ a magyar szabadelvű politikai hagyomány képviselőjének tekinti magát, Kossuth, Deák és Eötvös politikai örökösének. Elkötelezett hívei vagyunk a nemzeti kultúra ápolásának – miközben fontosnak tartjuk a többi kultúra, különösen a szomszédos kelet-közép-európai népek kultúrája iránti nyitottságot.
Sorainkban számos keresztyén egyház lelkésze, tisztségviselője és tagja található, akik valószínűleg tudják, hogy mi és közvetlen politikai elődünk, a magyarországi demokratikus ellenzék már akkor szót emelt a hívők és az egyházak jogaiért, amikor az egyáltalán nem volt divat Magyarországon. Eötvöshöz hasonlóan mi is hívei vagyunk az egyház és az állam szétválasztásának, ami szerintünk legalább annyira érdeke az egyházaknak, mint a politikai közösség nem hívő tagjainak.
Harmadik kérdésem: A legutóbbi felmérések szerint 4%-os a támogatottsága az SZDSZ-nek, alig előzi meg a MIÉP-et, és az MDF-et. A teljes népesség körében meg csupán 2%. Ön szerint van-e reális esélye az SZDSZ-nek 2006-ban is a parlamentbe kerülésre?
Ezért dolgozunk. A legutóbbi Szonda Ipsos közvélemény-kutatás szerint az SZDSZ a biztos szavazók körében 6 százalékon áll, jelentősen megelőzve mind az MDF-et, mind a MIÉP-et. De ez nem elég: Önnek igaza van, a biztos parlamentbe jutáshoz ennél is több kell.
azazello, február 6, 2005 17:02
Miért volt jobb nemmel szavazni a kettős állampolgárság ügyében mint pl. nem élni a szavazati joggal?
Mert helyesebb egy rossz és elhibázott politikai kezdeményezésre nyíltan nemet mondani, mint állásfoglalás nélkül másokra hárítani a döntés felelősségét.
Ön szerint ha az erdélyi több százezer szavazati joggal bíró magyar nemzetiségű ember szavazati jogot kapna Magyarországon hány százalékuk szavazna a jelenlegi magyar kormányt alakító pártokra? Miért?
Nem tudom, ezt Ön valószínűleg jobban meg tudja becsülni mint én.
ultrabrowney, február 6, 2005 19:15
1.Jelen pillanatban minden jó magyar ember, határon innen és túl annak örvendene, ha a jelenlegi kormány elveszítené a választásokat és az SZDSZ nem kerülne be a parlamentbe. Csak így lehet jobb Magyarországnak és a magyar nemzetnek is. Ön szerint mekkora lehet az esélye annak, hogy egy ilyen örömteli esemény bekövetkezzen?
Kedves ultrabrowney, azt hiszem, másképp értelmezzük a „jó magyar ember” fogalmát. De semmi baj, süteményben én is szeretem a browney-t; igaz, ha túlsül, ízetlen lesz, ehetetlen és sokak szerint rákkeltő.
2. Ismeri a történelemből Vidkun Quisling sorsát? Meglehetősen tanulságos lehet az SZDSZ politikusai számára.
Ha a második világháborús norvég bábkormány vezetőjére gondol, a kérdésére igennel tudok felelni. Hol lát párhuzamot az SZDSZ és Quisling között?
3. Ahogy a népszavazás alkalmával is láttuk, Magyarországon jelen pillanatban majdnem másfél millió nagyon szegény ember él. Olyanok, akik szegények anyagiakban, hiszen féltik a terhességi segélyüket a határon túliaktól, lelkiekben szegények, mivel kétségbeesetten nem akarják, hogy valaki más részesüljön anyagi juttatásokban és főleg agyilag nagyon szegények, mivel elhiszik, hogy valaki csak azért áttelepedne Magyarországra, hogy ott munkanélküli segélyt vegyen fel.
Kb. hány milliárd dollárra lenen szüksége Magyarországnak ahhoz, hogy ezt a sok szegény embert megfelelően ellássa, úgy anyagilag, mint orvosilag? ( ez utóbbihoz megfelelő számú elmegyógyászati intézmény létesítésére gondolok).
Ha jól értem, Ön elmebetegnek minősíti a kettős állampolgárság ellen állást foglaló magyarországi választókat. Ez az Ön felelőssége.
4. Hogy sülyedhet valaki olyan mélyre, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgársága ellen agitáljon? Hol van az aljasság határa?
Az áttelepülni nem kívánó határon túli magyarok magyar állampolgársága rossz ötlet – a magyarországi magyarok és a határon túli magyarok szempontjából egyaránt. Az aljasság határai valahol ott kezdődnek, amikor valaki rosszhiszeműen megkérdőjelezi mások jogát az övétől eltérő álláspont képviseletére. Ez gyakran durva, alpári hanggal párosul.
5. Szándékában áll az elkövetkező hónapokban a szomszédos országokba látogatni? Konkrétebban: magyarlakta területekre gondolok.
Nem hiszem, hogy külföldi utazásaimról előzetesen tájékoztatnom kellene Önt, de ha igényli, legközelebbi erdélyi utam előtt igyekszem majd értesíteni.
6. Miért olyan fontos a homoszexualitás zavartalan létezése és a könnyűdrogok legalizálása Magyarországon?
A homoszexualitás zavartalan létezése ugyanazért fontos, amiért a heteroszexualitás, a szemüvegesség vagy a rövidnadrág viselet zavartalansága: mert egy normális országban mindezt zavartalanul lehet művelni. A könnyűdrogok legalizálása azért megfontolandó, mert a büntetőjogi tiltásból több kár származik mint haszon.
7. Mit lehet azért tenni, hogy a magyaroszági iskolákban emelkedjen a történelemoktatás színvonala, és a gyerekek megismerjék nemzetük történelmét?
Ezügyben kérem, forduljon Magyar Bálint kollégámhoz. Bár magam is rendelkezem oktatáspolitikai tapasztalatokkal, a miniszter úr feltehetően naprakészebb információkkal rendelkezik ezen a területen mint én.
8. Milyen intézkedéseket kellene hozni a magyar nemzet és a nemzeti szimbólumok gyűlölői és gyalázói ellen?
Semmilyeneket. Bőven elég, ha a politikai közösség megvetéssel sújtja őket. A számunkra elfogadhatatlan véleményeket nem lehet és nem is szabad egy demokráciában másképp szankcionálni, mint nyilvános megbélyegzésükkel.
9. Hogyan lehet leállítani azt a hazugságáradatot, mely a Magyarországon gyakorlatilag nemlétező antiszemitizmust túlozza, el, mocskolva ez által saját hazáját? Milyen intézkedéseket kívánnak hozni az ilyen fajta rágalmazók és rémhírterjesztők ellen?
Mint azt a történelemből és különféle szociológiai felmérésekből tudjuk (lásd például Kovács András: A különbség köztünk van. Az antiszemitizmus és a fiatal elit, Cserépfalvi, 1997), az antiszemitizmusnak sajnos komoly hagyományai és ma is számottevő társadalmi jelenléte van Magyarországon – csakúgy, mint a térség bármely más országában.
10. Mit tesz az Önök pártja azért, hogy Teleki Pál gróf szobra méltó helyére legyen felállítva?
Úgy érti, hogy a nemzetüket romlásba taszító, tragikus sorsú közép-európai politikusok sorában?
Demszkij, február 7, 2005 05:52
1.Meddig gondoljátok, hogy egy nyíltan magyargyűlölő, a magyarság érdekei, a magyarság intézményei, múltja, jelene, jövője, magyarságtudata ellen politizáló pártnak jövője van Magyarországon?
Mióta tegeződünk? Ismerjük egymást valahonnan? A hangütés ismerős, de nem szeretnék Önről rosszat feltételezni.
2.Tudott dolog, hogy azzal vagánykodtok, bármikor be tudtok jutni a Parlamentbe, hiszen a hazai és az izraeli magyar állampolgárságú szavazóitok bejuttatnak oda, de akkor, ha nem esik nehezedre, áruld már el, hogyan létezhet olyan kettőslátás, hogy azoknak, - s gyermekeiknek - akik valaha Magyarországon ,s jelenleg Izraelben élnek, megadható a kettős állampolgárság, még akkor is, ha (lényegtelen mikor) kényszerítés nélkül elhagyták hazájukat, de azoknak, - s azok utódainak - akiket igazságtalanul fosztottak meg ettől, nem?
Ön antiszemita?
interpici, február 7, 2005 08:39
Idézet a Korszakváltás SZDSZ-es Programjából:
"Szükséges méltányolnunk és elfogadónak, befogadónak lennünk mindazon embertársunk iránt is, akiket különféle egyéni, személyes vagy társadalmi hátrányt szenvednek. A Köztársaság politikai közössége csak akkor lehet elég erős, ha befogadó és elfogadó."
(Mielőtt megfutná a szükséges tiszteletköröket, s bebizonyítaná, hogy a magyar kisebbségekkel rendelkező környező országok mind-mind demokratikus jogállamok, maradjunk abban, hogy ezek csak látszat-demokráciák, s a valóságban a magyarok kivétel nélkül egyénileg is és közösségként is súlyos hátrányokat szenvednek a többségi nemzethez képest.)
1. Nem tartja-e önmagukkal szembeni következetlenségnek a kettős állampolgárság elutasítását?
Nem, a kettős állampolgárság kérdése az adott kontextusban alapvetően nem a befogadás kérdéséről szólt: a kezdeményezők azoknak kívántak magyar állampolgárságot biztosítani, akik nem kívántak Magyarországra települni.
Ugyanakkor elismerem, hogy számos kormánypárti politikus – igen helytelenül – a befogadás költségeire hivatkozva kampányolt a kettős állampolgárság ellen. Én nem tartoztam közéjük.
2. Egyáltalán miért nincs szó semmilyen szdsz-es programban a határontúli magyarokról?
Lásd a Korszakváltás programja 36. pontját: Korszakváltás programja 36. pontját.
3. Miért fontosabb az önök számára mindenféle társadalmi deviancia, a határontúli magyarok lelkileg, szellemileg egészséges közösségeihez képest?
Örülök, hogy lelkileg és szellemileg is egészségesnek tartja a határon túli magyarok közösségeit. Nekünk minden, az alkotmányosság keretein belül élő társadalmi közösség egyaránt fontos, a határon túli magyarság érdekeinek szem előtt tartása pedig alkotmányos kötelességünk.
P Előd, február 7, 2005 08:52
1. Ön szerint mennyire válaszolt a hagyományos SZDSZ tábor a "nem"- re buzdító kampányára, hiszen a Bp-i belvárosi kerületekben az országos átlagnál jóval több igent kapott a KÁP?
Nem tudom. Azt gondolom, hogy az elsősorban az MSZP által gyakorolt – de sajnos némely szabad demokratától sem teljesen idegen – szociális demagógia-alapú kampányolás számos liberálist eltántorított a nem-szavazattól.
2. Hogyan egyeztethető össze az Ön közismerten liberális gondolkodásmódja egy "nem" kampánnyal?
Az adott helyzetben csak azzal volt összeegyeztethető – bár, ahogyan arra az előző válaszomban is utaltam, nem bármiféle nem-kampánnyal.
3. Mi volt az eredeti oka annak, hogy "nem"-re buzdított? (nem remélek teljes választ...) Netán a szavazati jog későbbi kiterjesztésének rémképe?
A politikai nemzetfelfogás melletti elkötelezettség: annak a meggyőződése, hogy politikai jogait etnikai-nyelvi-kulturális kötődésektől függetlenül mindenkinek abban a társadalomban kell gyakorolnia, amelyben él.
geoka, február 7, 2005 14:29
1. Mi a közös vonás a hajdan egyazon körhöz tartozott Fodor Gáborban és Orbán Viktorban?
Mindketten szeretjük a gyerekeinket, a hazánkat, mindketten politikusként keressük a kenyerünk, és feltehetően mindketten hiszünk abban, hogy munkánkkal hozzájárulunk egy jobb Magyarország megteremtéséhez.
2. El lehet/hogy lehet/miért kell elviselni az SzDSz folyamatos prejoratív lezsidózását (á la "zsidók pártja")?
Az SZDSZ folyamatos pejoratív lezsidózásával azok az ellenfeleink élnek, akik nem képesek ennél tartalmasabb kritikát gyakorolni velünk szemben. A magyar társadalom túlnyomó többsége – bár kétségtelenül nem az egésze – jóval bölcsebb annál, mint hogy sokat adna a szavukra.
3. Mi az, hogy liberalizmus? Mit jelent önnek?
Olyan világszemléletet, amely megengedi, hogy azokat is tiszteljem, akikkel nem értek egyet.
pettyes, február 7, 2005 18:28
1. Nem tartja időszerűnek a Magyar Köztársaság neve elől elhagyni a ,,Magyar" jelzőt?
Mit javasol helyette?
2. Mikor lesz a pártja és kommunikációja olyan érzékeny a hat.túli magyar közösségekkel szemben, mint amilyen a köztársaságbeli kisebbségekkel szemben?
Nem tudom. Igyekszünk a határon túli magyar közösségek érdekeit szem előtt tartó, felelős külpolitikát folytatni. Bízom benne, hogy ez többnyire sikerül is. Kétségtelen, hogy fontosnak tartjuk a magyarországi kisebbségek iránti társadalmi tolerancia és megértés erősítését, de nem hiszem, hogy ez a határon túli magyarság iránti érzékenységünk rovására megy.
3. Támogatná-e, hogy a köztársaságbeli iskolákban évente egyszer emléknapot tartsanak ,,A határontúli magyarság 85 éves története és mai helyzete" címmel?
Nem hiszem, hogy ezzel a kérdéssel csak egy kitüntetett napon kellene foglalkozni. Az emléknapok akkor hasznosak szerintem, ha egy jól körülírható történelmi eseményről való megemlékezést szolgálnak. Egy szerencsére értelemszerűen lezáratlan történelmi és szociológiai kérdéssel nem biztos, hogy ebben a formában érdemes foglalkozni.
4. A modernitás önök által képviselt változata miért kell kötelezően történelmi egyház ellenes legyen? Az önök által sokszor mintának tekintett Egyesült Államokban is támogatja az állam az egyházi iskolákat, azon a címen, hogy azok milyen sok emberfő kiművelését végzik el az állam helyett , tehát az állam válláról vesznek le terhet.
Soha nem mondtuk, hogy az állam ne támogassa az egyházi iskolákat. Soha nem elleneztük, hogy a közfeladatot ellátó egyházi intézmények állami normatívában részesüljenek.
5. Nem tartja eltúlzottnak a magyar liberalizmus fokát az utódállamokbeli liberális pártokéhoz és társadalmakhoz képest?
Egyébként a magyar liberális hagyomány a XIX. századig nyúlik vissza és én erre büszke vagyok.
fkv, február 8, 2005 10:17
1. Ön mennyire ért egyet Eörsi Mátyás (SZDSZ) azon kijelentésével, hogy: "valljuk be őszintén, Magyarország sem ad területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek." Ön számára nem sántít e párhuzam?
Nem emlékszem erre a kijelentésre, de a párhuzam – ha a képviselőtársam valóban párhuzamot akart vonni a Magyarországon élő kínai textilkereskedők és a határon túli magyarok helyzete között – valóban sántít.
2. Miért jó az, ha egy párt, vagy egy szűk csoport lejáratja az igazi liberalizmust. Szabadság helyett miért akarnak szabadosságot a magyar fiataloknak? Így úgy tűnik, mintha a magyar nemzet vesztét akarnák.
Miből jutott erre a következtetésre? Ön szerint mi az igazi liberalizmus?
3. Ha attól félnek, hogy a határon kívülre szakított magyarok a Fideszre szavaznának magyar állampolgárként, akkor miért nem viselkednek/cselekednek úgy, hogy ezen magyarok többsége önöket is tisztelje/értékelje?
Ezt már most is el lehetne kezdeni, amikor nincs is szavazati jogunk.
Nem félünk, de igyekszünk úgy viselkedni.
aetranger, február 8, 2005 10:42
1. Szükséges-e kiterjeszteni az átvilágítást az orvostársadalomra?
Miért pont az orvostársadalomra? Szerintünk a pártállam valamennyi állambiztonsági iratát nyilvánosan hozzáférhetővé kellene tenni, az érintettek foglalkozási csoportjára való tekintet nélkül. Büntetőjogi szankciókat viszont senkivel szemben sem alkalmaznánk – az egyetlen helyes szankció ebben az esetben a nyilvánosság ítélete.
2. A mostani koalíció jót tesz-e az SZDSZ-nek?
Ez helyzet és konkrét kérdés-függő ügy. Úgy látom, hogy Medgyessy időszakában általában nem tett nagyon jót, mert sok nehezen vállalható kompromisszumot kellett kötnünk. A tavaly őszi kormányfőcsere óta viszont sokkal több lehetőségünk van rá, hogy a koalíción belül eredményesen képviseljünk egy számunkra vállalható, választóinknak pedig rokonszenves liberális programot.
3. 2006-ban tud-e határozott képet nyújtani a választóknak az SZDSZ?
Nagyon remélem.
Demszkij, február 9, 2005 18:42
Mit szól ehhez a kijelentéshez?
"Az Erdélyben élőknek soha nem volt jobb soruk mint a Causescu éra alatt, már csak a magyar konfrontáció miatt is."
Elhangzott az SZDSZ-es Surányi András szájából, január 25-én a Fiatal Értelmiségiek Klubja filmvetítéssel egybekötött beszélgetésén.
Nem tudom, kicsoda Surányi András, és nehezen tudom értelmezni ezt a mondatot. Nem hiszem, hogy az erdélyben élőknek Ceausescu alatt általában jó soruk lett volna, bár úgy tudom, a fiatal Ceausescu a hatalomra kerülését követő években tett bizonyos nyitottabb gondolkodásra utaló gesztusokat. Az érett Ceausescu-rezsim azonban a történelem egyik legsötétebb kommunista diktatúrája volt.
tancos, február 9, 2005 21:55
A magyarországi közéletben vannak olyanok akik innen áttelepedett és akikről sokan úgy gondolják, hogy a kommunista diktatúra kiszolgálói voltak mint besúgók. Ezek most is megússzák? Pl. Csáki Zoltán a Duna tv bemondója, Patrubány Miklós, Heltai Péter akiről azt mondogatják, hogy Keszthelyi Andrásról jelentett...
Ebben nem tudok és nem is szeretnék állást foglalni. Nagyon súlyos felelősség bárkit meggyanúsítani ilyesmivel. Ebben az ügyben nem a politikusok dolga az igazság kiderítése, hanem a történészeké.
Az SZDSZ-ben és körülötte érdekes szellemi műhelyek vannak. Ezek a műhelyek miért kerülik el Erdélyt? Most ne magyarázza el, hogy Eckstein és Gáspárik milyen jó fiúk...
Nyilván igaza van, az ember sosem járhat elég sokat egy olyan csodálatos vidéken, mint Erdély. Igyekszünk majd.
Harmadik kérdés. Ara-Kovács Attila a legnagyobb, Szőcs Gázánál is nagyobb, kockázatot vállalt a Ceausescu rendszerben, őt mikor méltatják egy köztársasági kitüntetésre?
Gondolom, előbb-utóbb minden bizonnyal sor kerül rá. Attila a Külügyminisztérium magas beosztású tisztviselője, és mi nem szeretjük a munkatársainkat magas állami kitüntetésekkel jutalmazni, mert ez nem a mi stílusunk. Diszkriminálni persze azért nem kell őket...
Jó munkát és jöhetne személyesen is....
Nagyon köszönöm, igyekszem majd!
bodopet, február 10, 2005 11:49
Kedves Fodor Gábor,
1. Az SZDSZ liberalizmusa, miért tesz egyenlőséget a tőke szabadsága és az emberek szabadsága közé?
Nem tesz: az emberek szabadságát fontosabbnak tartjuk.
2. Hogyan képzelik el a nyitást a választok nagyobb csoportja felé? Gondolkoztak azon, hogy erdeklődjenek az emberek problemáiról?
Ön szerint most mit csinálok?
3. A szabadelvűség mikor fog az SZDSZ esetében is felelősségtudattal párosulni (ami nélkül nem létezhet)? Gondolok itt a vállalatok társadalmi felelősségére, a környezetvédelemre, stb.
Csak a legutóbbi példáknál maradva: a szabad demokrata vezetésű környezetvédelmi minisztérium kezdeményezte a környezetvédelmi termékdíj bevezetését, Persányi Miklós miniszter pedig lépéseket tett román kollégájánál a tervezett verespataki bányaberuházás leállítása érdekében.
4. Elképzelhetőnek tartja-e azt, hogy Magyarország belterjessé való, elitista politikai vezetésében, amely jelenleg nem tud alternatívákat mutatni, megjelenik olyan politikai erő, ami még emlékszik a kormányzás alapvető céljára (azaz az emberek [értsd: a középosztály alatt is!!]életszínvonalának növelése, és nem szavazatok, és még csak nem is gazdasági mutatók önmagában)?
Az életszínvonalat mindenki szívesen javítja, a kérdés az, hogy később mi lesz ennek a következménye. Abban azonban feltétlenül igaza van, hogy a Fidesz-kormány jövedelempolitikája a középosztálynak kedvezett, és ezzel a gyakorlattal a Medgyessy-kormány sem szakított kellőképp. A személyi jövedelemadó-kedvezmények idei megnyirbálása és a lakáshitel-támogatás rendszerének 2003. végi felülvizsgálata viszont ebbe az irányba mutat.
5. Vagy, ha a 4. kérdésre a válasza nem, támogatna-e egy argentinaihoz hasonló: "takarodjatok mind" jelszóval fémjelzett mozgalmat?
Nem. Egy ilyen mozgalom ma Magyarországon a populizmust erősítené, pedig a demokráciába vetett hitet kell visszaadni az embereknek.
Kid A, február 11, 2005 08:17
Akkor néhány gondolat és kérdés a liberalizmusról, a mai Magyarországon. (És bocsánat a vulgár-ideologizálásért, a sokszor suta megfogalmazásokért és sommás megállapításokért, evvel csak a liberális eszmék társadalmon belüli lecsapódását próbálom minél plasztikusan érzékeltetni.)
1. Mit lehetne tenni azért, hogy a magyar liberális párt ne egy dogmatikus párt benyomását keltse?
A közelmúltban meglehetősen sokszor fordult elő, hogy bizonyos kérdésekben valamiféle liberális irányelvekre, alapértékekre hivatkozva foglalt állást az SZDSZ. Értem én, hogy ezt (is) jelentené az értékelvű politizálást, hogy egy párt csak akkor lehet szavahihető és igazán megbízható, ha a programjában is az van leírva (nagy általánosságokban), amit a konkrét esetekben majd mondani fog, csak éppen evvel az SZDSZ-nek az a kérdésfeltevő-megoldáskereső szerepe csorbul megengedhetetlenül sokat, ami egy liberális párt esetében talán még a kormányzás felelősségénél is nagyobb feladatot kéne jelentsen.
Lehet, hogy tévedek, de nekem ezek a 'konzervigazságok' használata a Korán és a Biblia alapján élő-ítélkező népeket, közösségeket juttatja az eszembe, nem egy modern liberális pártot.
Nem kételkedem abban, hogy a párton belül minden ilyen esetben is mély és alapos elemzés előzi meg a verdikt megfogalmazását, s hogy bizonyos vélemények szerint üdvös és hasznos is lehet az, ha a párt egységesen és határozottan lép fel valamilyen kérdésben, csak ebben a modellben éppen a liberalizmusnak az a gyönyörűségesen szép szerepe sérül megengedhetetlenül sokat, ami – legalábbis eddig – sokszor tette őt a társadalom hajtómotorjává, a különböző kérdések és a lehetséges megoldások felsorolásával, ezen kérdéseknek a társadalmi köztudaton belüli felszínen tartásával. Konkrétan itt a népszavazás ügyére gondolok. (De nem csak, bár minden kétséget kizáróan itt jelentkezett a legmarkánsabban ez a gondolkozásmód.)
Természetesen tudatában vagyok annak, hogy a politika nemzeti-nemzetieskedő vonulata nem képezi, nem képezheti a liberális gondolkodás alapjait, én személy szerint akkor is megengedhetetlen luxusnak tartom azt, hogy ebben az esetben nem történt más az SZDSZ berkein belül, mint hogy felnyálazták a párt szabályzatát és megadták az ebből kiolvasható egyetlen és lehetséges választ: 'NEM, majd az Unió megoldja ezeket a dolgokat (is)'.
S hogy miért gondolom ezt? Mert ez a válasz – legalábbis az Ukrajnában vagy Szerbiában élők számára – vetekszik a papok boldog túlvilágot ígérő passzusának hasznosságával, a keresztényi (jelen esetben liberális...) türelem és megalkuvás örökös emlegetésével, magyarán: a valós problémák szőnyeg alá seprésével.
Már ne haragudjatok, de mit csinálna az SZDSZ abban a nem várt és rendkívüli esetben, ha a Megváltó vagy az Antikrisztus mégis megjelenne a földön, az emberek között?
Megint elővenné a dogmáit és kijelentené, hogy a liberális felfogású ember számára ennek semmi értelme és relevanciája nem vagyon, tehát ne is foglalkozzunk többet a kérdéssel? De könyörgöm, milyen, magát értelmiséginek valló párt engedheti meg magának azt, hogy embermilliókat foglalkoztató kérdésekben csak a vállát vonogassa és a problémát egyszerűen nem létezőnek nyilvánítsa?
Az uniós és schengeni határt ideiglenesnek, a naiv és (sokszor méltán) mosolyt fakasztó nemzeteszméket magukénak valló embertársainkat pedig tévelygőknek nevezzük, s evvel részünkről meg is oldottunk minden kérdést. Olyan rossz lenne talán jövőre a 'Gondolkodó Párt' jelszavát feltűzni a párt választási zászlajára? Kétlem, erősen kétlem...
2. Mit lehetne tenni azért, hogy a magyar liberális párt ne egy türelmetlen párt benyomását keltse? Folyamatosan visszatérő vádja a jelenlegi ellenzéknek (és néha bizony az MSZP-nek is) hogy az SZDSZ valós erejénél, a választásokon elért eredményeit messze felülmúló módon van jelen a politikában és közéletben.
Ennek persze akár örülni is lehetne, hogy választások után a parlamenti küszöb miatt aggódó hangokat rekord idő alatt váltják fel a felelős kormányzással járó, alkotó tenni akarás hangjai, csak nem szabadna megfeledkezni egy aprócska, ámde fontos dologról: a kormányra került SZDSZ már nem csak saját választóinak tartozik felelőséggel, hanem az egész országnak, annak minden polgárának.
Be kéne végre látni, hogy a magyar társadalom egészének a fejlődési üteme, az új, merész hozzáállásokhoz való hajlama messze alulmarad a liberális párt szavazói által képviselt és vezetői által 'kívánatosnak' tartott szinttől. Ennek pedig csak egyetlen következménye lehet: annak a szakadéknak a szüntelen szélesedése, ami a társadalom egyes csoportjai között már most is éles határvonalakat húz.
Értsük meg, itt nem egyszerűen arról van szó, hogy vagyunk 'mi', a 'haladók' és vannak 'ők', a 'maradik', akiket mindenáron a haladás áldásos útjára kéne téríteni, akár erőszak árán is. Végtelen kötélhúzás kezdődne-kezdődött egy ilyen felfogás hatására a magyar közéletben, ami sajnos rendkívülien lerontja a kormányzás hatásfokát: itt négy évente mindig újra és újra fel kell építeni mindent, mert az előző négy év 'rombolásait' csak így lehet valamiképpen ellensúlyozni.
A felelősség mindig a kormányon lévő erők kezében van, nekik kéne annyi önmérsékletet és gyakorlatias értelmet felmutatniuk, hogy ne csak a négy éves ciklus még megmaradt idejére hozzák törvényeiket, indítsanak el erőszakkal olyan mozgásokat a társadalomban, melyek előreláthatóan a másik kormányzat első tíz napja alatt automatikusan halálra ítéltetnek és kiátkoztatnak, elsősorban azért, mert a régi kormányzat ezen törvényeket és társadalmi mozgalmakat nem konszenzusos módon indították útjukra.
Itt tulajdonképpen egy nagyon súlyos és fontos kérdésről van szó: a társadalmi békéért és összhangért, az apró de alapos lépések megtétele érdekében képes-e lemondani néha egy párt arról, hogy különböző taktikázások és nem egyszer zsarolás útján keresztülvigye a – minden bizonnyal kitűnő és alaposan átgondolt, csak éppen a társadalom nagy része által visszautasított – forradalmi elképzeléseit, vagy pedig vállalja az örökös konfrontációk és a csapnivaló hatékonyság örökös ódiumát.
Egy hasonlattal élve: a jó kőműves apránként és rétegekben hordja fel a habarcsot a nyers téglafalra, az SZDSZ ellenben sokszor mintha egy egész talicska maltert zúdítana arra a falra, aztán meg csodálkozik, hogy semmi eredménye nem mutatkozik a munkájának. Mert a javításra kihívott másik kőműves majd undorral veri le a darabokban lógó, szétrepedt maltert, hogy az általa kevert, a régivel egy fikarcnyit sem kompatibilis vakolattal öltöztesse fel a téglákat.
Ebben a logikában nincs helye a javításnak, nem lehet szó korrekcióról sem, mindent csak a zöldmezős, dózerolással kezdődő világmegváltások uralhatnak, és sajnos uralnak is. Másik hasonlattal élve: az SZDSZ emberei vetnek, öntöznek és trágyáznak a magyar társadalom széles nagy ugarán, csak éppen felszántani nem volt mivel azt az átkozott földet, ezért a magvaktól csak a pockok lesznek kövérebbek, az öntözéstől csak a mocsár lesz egyre mélyebb, a trágya pedig ott bűzlik az egésznek a közepén, mert nem terem olyan növény ezen a földön, ami azt haszonnal és értelemmel el tudná bontani.
Na jó, egyelőre elég ennyi, bár az 'értelmiségi holdudvar' örökös Orbán-fóbiájáról még lehetne misézni egy jó nagyot.
Kedves Kid A, ha megengedi egyszerre válaszolok a két kérdésére, amelyeket nagyon köszönök, és amelyeket nagyon fontosnak tartok – komolyan. Azt gondolom, hogy a két kérdés tulajdonképpen egy: a társadalmi haladást előmozdítani próbálók örökös dilemmája doktrinerségről, türelmetlenségről, társadalmi elfogadottságról, különbözni merésről és akarásról.
Persze hogy nem jó dolog a doktrinerség, persze hogy nem jó dolog a türelmetlenség, az „objektív társadalmi adottságokhoz” képest való előreszaladás, vagy épp lemaradás. De ki tudná mindig pontosan megmondani, hogy mi az elvi szilárdság és a rugalmasság, a reformaktivizmus és a türelem optimális aránya? És egyáltalán, ki lehet benne teljesen biztos, hogy az általa javasolt politika az egy és üdvözítő megoldás?
Senki. Nem tehetünk mást, mint hogy kiállunk a meggyőződésünk mellett, és a legjobb szándékunk szerint képviseljük azt, aminek a helyességéről meg vagyunk győződve. Az elmúlt 15 év munkájára visszatekintve nem gondolom, hogy mindig igazunk volt, de úgy látom, hogy az esetek jelentős – és talán nagyobbik – részében alapvetően helyes álláspontot képviseltünk, és olykor még használtunk is az országnak.
Nem vagyok megelégedve az SZDSZ kormányzati teljesítményével, és igazat adok Önnek abban, hogy olykor türelmetlenek vagyunk. Valószínűleg a doktrinerség vádja is megállja olykor a helyét: nem vagyunk mindig elég rugalmasak, és nem vagyunk képesek valamennyi releváns szempontot figyelembe venni.
A kettős állampolgárság kérdésében azonban, úgy érzem, ez többé-kevésbé mégis sikerült.
Az a meggyőződésem ugyanis, hogy a határon túli magyaroknak adandó állampolgárság rossz ötlet, amely nem csak a magyarországi nemzetfelfogás fejlődését vetné vissza egy premodern, etnicista nemzetfelfogás fázisába, hanem a határon túli magyaroknak is nagyon rosszat tenne, mivel elindítaná őket a többségi nemzettel szembeni szegregálódás útján. Ezt pedig, ha liberális ha nem, józanul gondolkodó ember nem akarhatja.
kellek, február 11, 2005 12:16
1. Minden nemzet felelőssége a saját kultúrájának az ápolása. Az SZDSZ a magyarországi és az erdélyi-partium kulturális szétválást támogatja?
Nem, nem támogatunk ilyen szétválást, bár őszintén szólva nem is tudok róla, hogy ilyen javaslat az SZDSZ létezése óta Magyarországon felmerült volna.
Igaz, hogy a kormánypártok azért ellenezték a könnyített állampolgárság megszerzését, mert így több esélyük van 2006-ban megnyerni a választásokat?
Nézze, az igen szavazatok érvényes többsége az adott politikai helyzetben természetesen az ellenzéki pártok győzelme is lett volna, és így áttételesen hozzájárulhatott volna a 2006-os győzelmükhöz.
De ha arra gondol, hogy a szavazati jogot szerző áttelepülőktől féltünk, akkor az SZDSZ esetében nem a válasz: mi elvi alapon elleneztük az állampolgárság megadását olyan embereknek, akik nem kívánnak Magyarországra települni, mivel ez egyrészt összeegyeztethetetlen a politikai nemzetről vallott felfogásunkkal, másrészt pedig megítélésünk szerint nem szolgálná a határon túli magyarok érdekeit sem.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!