A nép hazahívná a 850 fős haderőt
szerk. 2005. április 27. 16:59, utolsó frissítés: 16:59Ülésezett a Védelmi Tanács – az új #b#ultimátum#/b# 18 órakor jár le. A kormányfő szerint él a kapcsolat a terrorcsoporttal. Aláírásgyűjtés a katonák hazahívásáért.
14 órára a Cotroceni-palotába hívta össze az államelnök a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT). A nemzetbiztonsági kabinettől a parlament egy, az újságírókkal szolidarizáló közleményben nyilvános beszámolót kér az emberrablókkal folytatott tárgyalásokról.
Az elnöki hivatal továbbra sem bocsátkozik részletekbe a fejleményekről. Tăriceanu miniszterelnök viszont azt közölte, "elvileg a hatóságok folyamatosan tartják a kapcsolatot a tudósítók fogvatartóival", de további részleteket nem árult el. A kormányfő is azt hangoztatja, mindent megtesznek a foglyok kiszabadítása érdekében.
Eközben a túszok családtagjait
ismét az elnöki palotába invitálták, miután tegnap az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió újabb felvételeket mutatott be az életükért könyörgő foglyokról. A túszok láthatólag sokkal rosszabb bőrben vannak.
Négyük közül Sorin Miscoci operatőrt és kalauzukat, Mohamed Munaf-ot narancssárga ruhába öltöztették. Ez a szín a guantanamói amerikai bázison szeptember 11. után embertelen körülmények között őrzött foglyokra utal, így a közeli kivégzés jele.
A felvételről úgy tűnik, Ovidiu Ohanesian Romania Libera-tudósító fejét leborotválták. Az emberrablók továbbá azt követelték, ne minősítse őket senki terroristáknak, mert ők
"Irak felszabadításáért harcolnak".
A Prima Tv hírszerkesztősége telefonon bejátszott hangfelvételt kapott tegnap késő délután a túszokról, akik fogvatartóik követelései teljesítésére kérik a hatóságokat. "– Ez a legnehezebb nap, azt hiszem, napjaik meg vannak számlálva. A végsőkig bízunk a hatóságokban" – idézi Miscoci édesanyját a Reuters.
A fővárosban, az Egyetem téren a szolidaritási tüntetés résztvevői a több, mint 850 fős román egység hazahívását kérik Irakból. A demonstrálók egy része megpróbálta lezárni a belváros forgalmát. A tüntetők mostmár a katonák hazahívásáért gyűjtenek aláírásokat a járókelőktől.
Reggel óta mintegy kétezren szignálták az íveket. Ungureanu külügyminiszter legfrissebb rádiónyilatkozata szerint a kormány "nem vette fontolóra"
a katonák visszahívását.
Ezzel a lépéssel még az emberrablás megtörténte előtt, március 28-án a lakosság 55%-a értett egyet. Két nappal később a CURS közvéleménykutató mérése szerint már 70% volt azon a véleményen: a tudósítók életének megmentése érdekében vissza kell hívni a csapatokat.
Mindössze 18% nyilatkozta azt, hogy a katonáknak állomáshelyükön kell maradniuk (12% nem tudta, mit válaszoljon a kérdésre). A túszválságtól függetlenítve a kérdést, a megkérdezettek 57%-a támogatta és 33%-a ellenezte a csapatkivonást (nem tudja / nem válaszolt 10%; a felmérés 1020 személyt kérdezve, az Antena1 tévéadó felkérésére készült.)
Az amerikai
külügyminisztérium "úgy hiszi", Románia továbbra is támogatni fogja az iraki és afganisztáni stabilizációs folyamatot, még az ország "jelenlegi nehéz helyzetében is". "Románia mindig is határozott, bátor és értékes szövetséges volt a terrorizmus elleni harcban" – mindezt Adam Ereli helyettes külügyi szóvivő jelentette ki Washingtonban.
Emberrablók követeléseit teljesítve eddig egyetlen ország vonta vissza egységét a szövetséges kötelékből: a Fülöp-szigetek 51 katonáját vonta vissza egy elrabolt sofőr, Angelo de la Cruz érdekében. Úgy tűnik, Olaszország inkább fizetett, nemhivatalosan úgy tudni, több mint 3 millió dollárt.
Ez a tény nem örvendezteti meg az Egyesült Államokat, melynek hatóságai ragaszkodnak az alapelvhez, miszerint "zsarolókkal nem tárgyalunk". Az USA további fontos szövetségese Lengyelország – a lengyel hadsereg felügyeli a megszállás egyik szektort a három közül.
Eddig négy lengyel állampolgárt
– köztük két újságírót – raboltak el, de pár napnyi fogság után szabadon engedték őket. Noha a lengyel kormány többször utalt a több mint ezer fős csapategység visszavonására, valószínűleg washingtoni és londoni konzultáció nélkül nem lép.
Bulgária száz katonával van jelen a közel-keleti országban. Tavaly nyáron két civilt raboltak el a lázadók a csapategység visszavonását követelve. Belgrád kezdettől fogva közölte, terroristák kérését nem teljesítik – a sajtó többsége is erre az álláspontra helyezkedett. A két kamionsofőrt megölték.
Az iraki megszállás kezdete óta Irakban több mint 150 külföldit raboltak el, közülük 10-en dolgoztak újságíróként. A túszok közül ötvenet öltek meg.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!