Sólyom László az új köztársasági elnök
szerk. 2005. június 07. 13:24, utolsó frissítés: 13:10A 3. fordulóban Sólyom #b#185#/b#, vetélytársa, Szili Katalin #b#182#/b# voksot kapott.
[16:55] Letette a hivatali esküt Sólyom László, Magyarország új köztársasági elnöke, akire 185 honatya voksolt, akárcsak a 2. fordulóban. Szili Katalin 182 szavazatot kapott. Mivel a harmadik fordulóban nem volt szükség kétharmados többségre, a voksolás érvényes és eredményes.
Szavazólapot 386 képviselő vett fel, végül a 20 tagú SZDSZ-frakcióból a tiltás ellenére hárman szavaztak. Amennyiben az Index – az előzetes nyilatkozatokra alapozott – kalkulációja igaz, tehát egy független képviselő, valamint Mécs Imre SZDSZ-honatya is Szilire voksolt, akkor a számítások szerint két MSZP-politikus az ellenzék jelöltjét támogatta.
Eközben a Fidesz frakcióvezetője azzal vádolja a kormánypártot, hogy több tízmillió forintért vett meg három MDF-es szavazatot. A MDF visszavágása: elégedetlen képviselők a Fidesz soraiban ülnek, ugyanis 40 mostani képviselőt jövőre nem indít ismét a párt.
Az MSZP azzal vádol, hogy társai egy fideszes képviselővel új szavazólapot kérettek, mert az illető Szilire voksolt. Az ellenzéki párt szerint a politikus tévedett, ezért kért új vokscetlit. Az MSZP a parlament jegyzőinél bejelentést téve megkérdőjelezi a választás titkosságát.
[14:20] Megegyeztek a frakciók, hogy a választás harmadik fordulójára teljes tiszteletben tartják a szavazás titkosságát, tehát senki sem fogja felmutatni szavazólapját a sajtónak. Továbbá a parlament tagjai attól is tartózkodnak, hogy voksukat kamerás mobillal örökítsék meg a szavazófülkében. A bejelentés szerint a 2. forduló eredménye pontosan az, mint amilyen adatok egy órakor kiszivárogtak. A harmadik fordulóra (romániai idő szerint) 15 órakor kerül sor.
[13:05] A keddi második forduló
Meg nem erősített, nemhivatalos hírek szerint Sólyom László 185, Szili Katalin 178 szavazatot kapott ma délelőtt az elnökválasztás második fordulójában. Új elnök még nincs, mert 2/3-os többséget egyik jelölt sem ért el.
Soha ennyi képviselő nem volt jelen elnökválasztáson a parlamentben. 366-ból 258 voksra lett volna szüksége a győztesnek. 19 SZDSZ-es képviselő visszaadta szavazólapját – Mécs Imrét leszámítva, aki nem közölte, kire szavazott.
Az eredmény bejelentése azért késik, mert az MSZP rendkívüli házbizottsági ülést hívott össze arra hivatkozva, hogy sérült a szavazás titkossága: a Nemzeti Fórum képviselői felmutatták a kameráknak szavazatukat, egyes fideszes politikusok pedig mobiljukkal lefotózták szavazlapjukat.
[11:16] Egy gesztuspolitizálásra hajlamos, kissé arctalan politikus és egy idealista, arisztokratikus allűröktől sem mentes, volt alkotmánybíró – ez a két választási lehetőség állt a magyar parlament képviselői előtt az államfőválasztáskor. Azonban a pártok korántsem tették magukévá ezt a fekete-fehér, igen-nem típusú,
leegyszerűsített párbaállítást.
Legelőször az SZDSZ taktikázta el magát: miután a koalíciónak nem sikerült közös jelöltet állítania, a szabaddemokraták makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy pártpolitikusra nem szavaznak, ellenben nem mondták ki, hogy Szili Katalin házelnök személyét tartják alkalmatlannak a legfőbb közjogi méltóság funkciójára.
Míg tavaly augusztusban az ötszázalékos koalíciós partner sikerrel lobbizott azért, hogy Medgyessy Péter utódja ne Szili és Nagy Sándor szakszervezeti vezető favoritja, Kiss Péter kancelláriaminiszter legyen (hanem Gyurcsány Ferenc), most teljesen logikusnak tűnt, hogy a széles kormányzati többséget adó MSZP ezúttal nem enged.
Az SZDSZ így – pár képviselő kivételével – a kollektív távolmaradást választotta a tegnapi első fordulóban, ami legalábbis furcsa megoldás, hiszen a választók (ezt súgja a jogérzék) többek között azzal ruházzák fel képviselőiket, hogy ilyen súlyú kérdésekben igenis éljenek választójogukkal.
Az MSZP-nek 16 pluszvoksra
lett volna szüksége hétfő délután ahhoz, hogy jelöltjét a Fidesz-kormányzat alatt restaurált, új államfői rezidenciába, a budapesti Vár egyik legcsinosabb épületébe, a Sándor-palotába juttassa. Ennek érdekében informális utakon erőteljes lobbizás indult.
Az SZDSZ döntése miatt azokra a fideszes képviselőkre "hajtottak rá" leginkább, akiket pártjuk előreláthatólag nem indít a 2006-os választásokon. Továbbá a Magyar Nemzet szombati lapszáma úgy értesült: elképzelhető, hogy az MSZP kihátrál Szili mögül – Gyurcsány Ferenc kormányfő nyomására, aki amúgy sem szívleli túlságosan Szilit.
Talán az utolsó percben összehozandó kompromisszum jele, hogy Kuncze Gábor SZDSZ-elnök hétfő esti rádiónyilatkozatában azt hangoztatta, a szabaddemokraták hajlandók közösen támogatható jelöltről tárgyalni.
De mivel Szili jelölését a szocialista párt különféle fórumai bebetonozták, az MSZP részéről a csere nyíltan szóba sem kerülhet. (Másfelől, ha az elnököt közvetlen szavazással választanák, mivel Mádl hivatalban levő elnök mögött ő a második legnépszerűbb politikus Magyarországon, előnye alig lenne behozható.)
Lényeges körülmény,
hogy Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság 90-es évekbeli nagytekintélyű elnökét – aki politikai pályafutását környezetvédő mozgalmárként kezdte – eltérő pártállású értelmiségiek alapította civil szervezet, a Védegylet javasolta köztársasági elnöknek.
Számos politikai elemző és publicista Sólyomban ténylegesen a pártellentétek felett álló személyiséget lát, aki így valóban megjelenítheti a "nemzet egységét". Nagy kérdés, hogy az MSZP (és az SZDSZ) hajlandó-e menet közben, az Európa parlamenti (EP) választások után immár másodjára elszenvedni az ellenzék győzelmét.
A Fidesznek ugyan
rövid távon kapóra jött a Sólyom-lehetőség, hogy a konzervatív minifrakcióval, az MDF-fel együttműködve megbuktassa az MSZP jelöltjét, de középtávon egy alkotmányos jogköreit messzemenően kihasználó, erős elnökfigura jelentős ellensúlya lehet a párt hatalmi törekvéseinek egy 2006 májusi győzelem esetén.
Valószínűleg erre a megfontolásra utal az a hezitálás, hogy ugyan a Fidesz szimpátiaszavazást szervezett annak felmutatására, hogy vajon melyik elnökjelöltre szavazna "a nép", több napba került, míg a párt úgy döntött, jobb, ha Sólyom Lászlót támogatja.
Az a húzás,
hogy végül a legnagyobb ellenzéki alakulat is távoltartotta a szavazástól képviselőit, első hallásra meglepő taktikai trükk. Lehetséges, hogy ezzel Orbán Viktorék az MSZP-t szerették volna olyan helyzetbe hozni, hogy jelöltjét ne léptethesse vissza, viszont a dolog azt jelzi, hogy a Fidesz sem tartja többre az államfőválasztást a szokásos napi politikai csatározásnál.
Kedden délelőtt viszont már az MDF-ből kivált képviselők csoportja, a Nemzeti Fórum vezetője bejelentette: a Fidesz és a nyolc független képviselő a választás második és harmadik fordulójában egyöntetűen Sólyom Lászlót támogatja.
Ugyanakkor az időleges kihátrálás saját jelöltjük mögül egyrészt azt szolgálta, hogy ki akarták ugratni a nyulat a bokorból, vagyis derüljön ki: az MSZP mellett ki támogatná még Szilit. Áder frakcióvezető szavaival "nyulak helyett vakondokok bújtak elő", azaz úgy sejti, három pluszvoksot MDF-es, illetve ex-MDF-es képviselőktől kapott az MSZP-jelölt
A Fidesz népszerűsége a Gallup szerint idén áprilisra ismét a 2003 és 2004-ben megszokott 30-31%-ra állt vissza. Az MSZP támogatottsága 24% körül mozog. A Medián közvéleménykutató hasonló Fidesz-előnyt mért azzal a kérdéssel: kire voksolna, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások.
Így az sem kizárt, hogy ezzel 2006 favoritjának számító párt Sólyomnak, illetve az őt jelölő értelmiségi csoportosulásnak is üzenni akart, hogy ne szárnyaljon túl merészen pártpolitizálástól mentes magaslatokba.
Hírforrás: Kossuth Rádió, Index, NOL, Magyar Nemzet online
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!