2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A mi nacionalistáink kevésbé szegények

S. G. 2005. június 22. 17:11, utolsó frissítés: 17:08

Értékvizsgálat: a magyarok közül a fiatalabbak, a románok közül az idősebbek a nacionalisták.






Embercsoportok közti kapcsolatok elemzésére három, társadalompszichológiai-szociológiai elméletet lehet felhasználni. A valós konfliktusok elmélete és a játékelmélet a racionális gondolkodás szemszögéből vizsgálódik, míg a társadalmi identitás elmélete a szimbolikus-érzelmi mezővel dolgozik.

A magyar-román kapcsolatokat ez utóbbi felhasználásával, az Etnobarométer-felmérések adataira alapozva elemzi Ioana Paul, Mirela Tudoran és Luiza Chilaru abban a tanulmányában, mely a felmérés-sorozat eredményeivel foglalkozó tanulmánykötetben jelent meg most, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja (EDRC) kiadásában.


A MAGYAR ETNOCENTRIKUS csoport sztereotípiái saját csoportjáról, illetve a románokrólA MAGYAR ETNOCENTRIKUS csoport sztereotípiái saját csoportjáról, illetve a románokról


A többség-kisebbség viszonyrendszert nézve fontos leszögezni, hogy mikor valaki egy csoport tagjaként határozza meg magát, akkor az egyén mindig leegyszerűsíti és kategorizálja a "társadalmi valóságot". A csoport rendszerint diszkriminálja a többi csoportot, hogy saját csoportját szimbolikusan versenyképesebbnek lássa.


Ennek eszköze tehát a lenézés, illetve a saját csoport pozitív értékeinek kiemelése.

A szerzőhármas a 2002-es barométer adataira alapozva összesíti, hogy a román megkérdezettek 40-60%-a saját csoportját vendégszeretőknek, szorgalmasnak és rendesnek, becsületesnek látta.

A magyarokat a román megkérdezettek 19-30%-a látta összetartóknak, szorgalmasaknak, civilizáltaknak, de ugyanakkor gőgöseknek és önzőknek. A magyarok a románokat rendeseknek, vallásosaknak és szívélyeseknek látták.

Végül a magyar csoport 37-45%-ának véleménye: a magyar szorgalmas, vendégszerető és rendes, becsületes. (A megkérdezetteknek megadott listából kellett választaniuk pozitív-negatív értékpárok közül.) A kutatók hipotézise a következő: a román-magyar kapcsolatról eltér a kiegyensúlyozott,


illetve etnocentrikus beállítottságú csoportok véleménye.

A különbség az értékválasztás mértékében áll. A kiegyensúlyozott csoport nagyjából ugyanazokat a pozitív értékeket körülbelül ugyanolyan mértékben vetíti rá a másik etnikumra is, míg az etnocentrikus csoport a saját etnikuma kapcsán jellemzően legalább kettővel több pozitív tulajdonságot nevez meg, mint mikor a másik csoportról van szó (lásd illusztrációinkat.)


De milyenek is az etnocentrikus csoportok?

A tanulmány következtetése szerint a Székelyföldön kívül élő, kiegyensúlyozott csoport hajlamos kissé pozitívabbaknak látni a románokat, mint a románok saját magukat.

A románok – legyenek akár kiegyensúlyozottak vagy etnikumban gondolkodók – saját magukat pozitívabb csoportnak látják, mind a magyarok saját etnikumukat.

A ROMÁN ETNOCENTRIKUS csoport sztereotípiái saját csoportjáról, illetve a magyarokról (az ábrák eredetijét a tanulmány szerzői készítették)A ROMÁN ETNOCENTRIKUS csoport sztereotípiái saját csoportjáról, illetve a magyarokról (az ábrák eredetijét a tanulmány szerzői készítették)


A magyar etnocentrikusok valamivel képzettebbek, fiatalabbak és egy fokkal kevésbé szegények, mint a hasonló román csoport. A magyarok általában hajlamosabbak aktívabban részt venni a civil társadalom életében, mint a románok.

Az etnocentrizmus a Székelyföldön élő magyarokban és a nem Erdélyben élő románokban erősebb, ugyanakkor a romániai magyarság 21%-a etnocentrikus, míg a román lakosság esetében az arány 30,4%.


A legnagyobb vitatémák

mind a nacionalizmus és az etnikumok közti intoleranciához kapcsolódnak; ezek egyúttal a romániai magyar politizálás toposzai is. A szerzők a kisebbségi jogok, a helyi autonómia, a magyar illetve a román állam lépései/passzivitása kérdéskörét emelik ki.


Miben lehet egyetértés?

A két etnikum értékvilága között kevés a kapcsolódási pont: itt a szórakozással kapcsolatos, szabadidős kérdések, az etatizmus és az autoriter attitűd közös elfogadása képezhet alapot egy stabilabb etnikumközi párbeszédre. További közös téma, hogy mindkét etnikum ugyanolyan mértékben látja fontosaknak a családi kapcsolatokat.

A kutatóhármas végkövetkeztetése: elmondható, hogy a két etnikum között jelentős mértékű a konfliktus-potenciál; melyet egyes, erre vállalkozó politikai szereplők ki is használhatnak.


Etnikai kapcsolat-barométer. A romániai etnikumközi klíma 1994-2002 között; az EDRC kiadása, Kolozsvár, 2005Etnikai kapcsolat-barométer. A romániai etnikumközi klíma 1994-2002 között; az EDRC kiadása, Kolozsvár, 2005


Salat Levente, az EDRC vezetőtanácsának tagja, a BBTE rektorhelyettese ennek lehetőségét ugyan elismerte, azonban azt inkább emelte ki, hogy nem vezet jóra az a jelentős eltérés, ami aközött mutatkozik, ahogy a magyarok a románokat és ezt az országot látják, illetve ahogy a románok a magyarokat szemlélik.

A két kép ugyanis inkompatibilis egymással – Erőszakos konfliktusról viszont nincs szó: a magyarok úgy oldják meg a beilleszkedés kudarcát, hogy kivándorolnak – jelentette ki Salat.

– Kissé cinikusan fogalmazva ennek kapcsán 1918 óta először esik egybe Románia és Magyarország érdeke. A nehezen asszimilálható magyar közösség bukaresti részről állandó problémát, akadályt jelenthet a demokratizálás folyamatában. Ezzel párhuzamosan Magyarországnak egyre nő a munkaerőpiaci vonzereje, emellett a demográfiai helyzet is kedvez a kivándorlásnak

– Számos fenntartással ugyan, de megfogalmazhatjuk azt a kijelentést, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a romániai magyarok – egészen eltérő szituációban – a zsidó vagy a szász közösség sorsára jutnak – hangoztatta a politológus.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS