2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kibédi: az igazságügyi reform tényleg elkezdődött

szerk. 2005. július 21. 11:59, utolsó frissítés: 2005. július 20. 22:10

Strukturális átalakítás és nyomás alatt az igazságügy. A független államtitkár mérsékelten #b#bizakodó#/b#.






Kibédi Katalin független igazságügyi államtitkár, Monica Macovei miniszter helyettese szerint az igazságszolgáltatás minősége jobb, mint ahogy az a közhiedelemben megjelenik. A tusnádi szabadegyetemen tartott szerda délutáni előadásában arról beszélt, milyen intézményes reformterveket fogalmazott meg az az intézmény, amelyben a felmérések szerint


alig bízik Románia lakossága.



Az államtitkár szerint egy túl radikális reformindítás jelentős ellenállásba ütközött volna, ezért a reformok bevezetésénél a pszichológiai tényezőt is figyelembe kellett venni.

Szakmai szempontból szerinte a reformot azzal lett volna célszerű kezdeni, hogy szakosodott, külön infrastruktúrával rendelkező bíróságokat hoznak létre:

– 2004-ben úgy képzeltük el, hogy hozzunk létre szakosodott bíróságokat: családjogit, kereskedelmit stb. Az elképzelés költségvetési szempontból megvalósíthatatlan lett volna és humán erőforrás-problémák is voltak, ezért az elképzelés úgy változott, hogy egyelőre a bírók és az ügyészek szakosodnak egy-egy különálló területre, intézményes tagolódás nem lesz – mondta.

Kibédi KatalinKibédi Katalin


A problémakatalógus összeállítása során kiderült, gyakran nem jó menedzserek vezetik a bíróságokat:

– Azt tapasztaltuk, hogy még azzal kapcsolatban sem volt kikristályosodott álláspont, hogy mikor, kit emelnek ki vezetői posztra. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezentúl minden állást versenyvizsga útján ítélnek oda, ugyanígy zajlik majd az előléptetés. Az alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes lett volna, ha minden törvényszéki vezető mandátuma érvényét veszti.

Itt politikai leszámolás lehetőségéről is szó esett. Mi nem a bírói kar vezetőinek félreállításában gondolkodtunk, hiszen az eddigi főbírák is pályázhattak volna a vezetői posztokra. A pályázat csupán arról szólt volna, hogy a jelöltek interjú keretében ismertessék elképzeléseiket.

Viszont a vizsgáztató bizottságban pszichológus is lett volna, akinek azt kellett volna elemeznie, hogy jó menedzseralkat-e a pályázó – magyarázta az államtitkár, majd hozzátette: – Célunk szerint az átalakítást a vezetők szintjén kezdtük volna és abban az esetben, ha beigazolódik, hogy a kinevezett nem jó menedzser, lehetőség lesz a visszahívására.


Hogyan lehetne zavartalanabb

az igazságügy depolitizálása? Kibédi Katalin a következő anomáliákat jelezte:

* a személyi kérdésekről (például a bírók és ügyészek kinevezéséről) az ún. Legfelsőbb Igazságügyi Tanács dönt. A testületnek viszont nincs elegendő ideje, mert az ügyészekből és bírákból álló tanács tagjai még törvényszéki munkájukat is ellátják. A tanács működését emellett állandóvá kell tenni, mert jelenleg lényeges döntések halasztódnak el amiatt, hogy a testület túl ritkán ülésezik.

* jelenleg egy legfelsőbb tanácstag egyben törvényszéket vezető főtisztviselő is. Ennek eredményeként, ha valakit felelősségre vonnak, elvileg ugyanaz írja a vádiratot és hozza meg az ítéletet.

– Azt javasoltuk, hogy a tanácstagok dönthessenek arról, hogy a testület tagjai maradnak, vagy inkább bírákként folytatják pályafutásukat. Ezt a választási kényszert is alkotmányellenesnek minősítették. Végül a parlament áthidaló döntést hozott, miszerint ideiglenesen függesszük fel a tanács működését – ezalatt mindenki eldöntheti, tanácstag marad vagy sem – mondta az államtitkár.

További sarkalatos hiba a perek elhúzódása és az igazságügy informatizálásának hiánya – e tekintetben is jelentős előrelépések várhatók, biztatott Kibédi Katalin.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS