2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A Securitate, a CNSAS, a Cotidianul és a Markó-dosszié

S. G. 2005. augusztus 30. 17:22, utolsó frissítés: 16:56

"Nem helyesli" a pártelnök, hogy bárki benézhet Secu-iratokba, de "átadta volna a teljes anyagot".





Betekintést kapott a Securitate Markó Béláról készített megfigyelési dossziéjába a Cotidianul napilap diktatúra-kutatással foglalkozó újságírója.

A három bekezdéses cikkből kiderül, az iratcsomón eltér egymástól a Securitate Levéltárát Vizsgáló Országos Bizottság levéltárának, illetve a Securitate oldalszámozása, ebből adódik a következtetés, hogy a kutató nem kapta meg a teljes, 1543-as iktatószámú dossziét. A napilap viszont nem pontosítja, hogy a "néhány tucat" oldal egy



pontosan milyen terjedelmű anyagból hiányzik.

Amit a lap közöl, időrendi sorrendben ezek a következők: a Securitate egyik tisztje 1983. július 2-án felhatalmazást kér ahhoz, hogy Markó Béla – a Hajdu Győző által vezetett Igaz Szó egyik szerkesztőjeként – "támogasson minket egyes személyek, negatív megnyilvánulásokat mutató személyek helyzetének tisztázásában".

Egy évvel később, június 19-én a költő-szerkesztő a szöveg szerint egy kilencoldalas feljegyzést készített egy sepsiszentgyörgyi utazása után. Ioan Grama kapitány Securitate-bikkfanyelven írt, néhol helyesírási hibákkal tarkított szövege szerint Markó "megerősítette, hogyha törvénybe ütköző vagy nem megfelelő szellemiséget kiváltó problémák jutnak tudomására, informálni fog".

Szentgyörgyön a lap megjegyzése szerint akkor a Securitate "összetűzésbe került" a magyarokkal – az Igaz Szó szerkesztőjétől a Securitate azt kérte, "informáljon operatívan mindenről, ami új".

"Beleegyezését fejezte ki a javaslatra", zárul Grama kapitány hírszerző zsargonja a Cotidianul idézésében. Az újságírónak az a következtetése, hogy Grama és Markó között szívélyes volt a viszony; de azt nem idézi, hogy megállapítását mire alapozza.


"– Ugyan mint elvet nem helyeslem,

vagyis azt, hogy bárki belenézhet a szekus-dossziékba, de nem utasítottam volna vissza, hogy a Cotidianul újságírójának rendelkezésére bocsássam a teljes dossziét, minthogy magam is kikértem.

Annál is inkább, mert a dokumentumok visszaigazolják azt, ami valóban történt és elmondhatom, itt nincs semmi szégyellnivalóm. A Securitate követett, lehallgatott és minden eszközét bevetette ellenem. Nem tudom, milyen gond merülhet fel e tekintetben velem kapcsolatban, hacsak nem az, hogy egyes jól ismert szekuritates címkézések szerint ún. »irredenta« tevékenységben vettem részt" – nyilatkozta a sztori kapcsán lapunknak Markó Béla.


1985-ben Grama Markó operatív megfigyelését

javasolja "hazai és külföldi, a Securitate által figyelt célpontokkal" való kapcsolatai, illetve "nacionalista-irredenta megnyilvánulásai" miatt. A Securitate-tiszt a szerkesztő telefonjának lehallgatását és (utcai) követését kérelmezi. A román titkosszolgálat 1988-ban bővítette utoljára Markó dossziéját: a költőről ekkor egy magyarországi utazása kapcsán negatív jellemzést adott.

(Összeállításunkat a brazíliai Piracacaba Nemzetközi Humorfesztiválon a 80-as években díjazott karikatúrákkal illusztráltuk)(Összeállításunkat a brazíliai Piracacaba Nemzetközi Humorfesztiválon a 80-as években díjazott karikatúrákkal illusztráltuk)


A bukaresti napilap összeállítása – úgy tűnik – a leleplező szándékhoz képest kevés információt tartalmaz. A szövegből csak az derül ki, hogy Markó feltehetőleg szóbeli beleegyezést adott, de írásos, illetve aláírt kötelezvényt a lap nem idéz. A cikkben nem szerepel idézet az említett kilencoldalas szentgyörgyi feljegyzésből sem.


"Elfogadhatatlan hírlapi kacsának"

minősítette a Cotidianul cikkét Csendes László, a CNSAS RMDSZ-es tagja. Az illetékes szerint ez azzal bizonyítható, hogy a "címeknek semmi közük a dossziékból kimásolt állításokhoz, olyanokat állít, ami az iratokból nem következik".

A Cotidianul-cikk terjedelmének mintegy harmadában azzal foglalkozik, hogy a szöveget jegyző újságíró, Mirela Corlatean kutatási engedélyét bevonta a CNSAS. Csendes azt állítja, ez azért történt, mert "nem minősíthető tudományos tevékenységnek, amit a lap munkatársa művel".

Tény, hogy a Cotidianul nem bánik kesztyűs kézzel a testülettel: közölték például, hogy a jelenlegi átvételi munkatempó miatt 12 évbe kerül, míg a CNSAS-hez kerül a SRI által márciustól szállított iratanyag.

Valóban, a CNSAS működését szabályozó, még a Constantinescu-kormányzat idején meghozott parlamenti határozat 33. paragrafusa kimondja, hogy a Securitate levéltára használható tudományos kutatás céljára, amennyiben a kutató közli, hogy szakcikkben, előadáson vagy szakdolgozatban kívánja-e használni a dossziék anyagát.


A CNSAS tanácsának joga van

visszavonni az engedélyt, ha a felhasználás "nem kizárólagosan tudományos célból történik". Csendes arra a felvetésünkre, hogy akkor más lapok munkatársainak miért van továbbra is hozzáférésük az iratanyaghoz, azt válaszolta: "mindennek van egy kezdete." "Markó Bélát többször átvilágították, és hogyha lett volna valaki, aki rosszat mondhatott volna, akkor már eddig biztosan megtette volna"

– jelentette ki indirekt logikával a CNSAS muzikológus végzettségű magyar tagja, akit a lap azzal is vádolt, hogy utasítást adott a levéltári szakszolgálatnak, ne adja ki a Cotidianul szerkesztőjének a Markó-dossziéról kikért fénymásolatokat, noha amikor a kópiákat kérte, Corlateannak még érvényes volt a kutatói engedélye.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS