2019. aug. 21. szerdaSámuel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az MPSZ-vezetők látogassanak el Koszovóba – ajánlja Băsescu

Sipos Zoltán 2005. november 25. 17:49, utolsó frissítés: 17:36

A nyilatkozat-váltás akkor kezdődött, amikor az elnök Koszovó autonómiájáról beszélt.






A koszovói megoldás nem alkalmazható Romániában, ahogy azt a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kéri – vázolta tegnap Traian Băsescu véleményét Adriana Săftoiu elnöki tanácsos. Ennek előzménye, hogy hétfőn a román államfő a koszovói helyzet megoldására tett javaslatot Jacques Chirac francia elnöknek.

A „román megoldás” – mint azt Băsescu újságírók előtt kifejtette – Koszovó teljes autonómiája lenne, saját rendőrséggel, pénzverési joggal és más, önálló államokat megillető jogokkal, az önálló külpolitika, valamint a saját hadsereg kivételével.


Koszovót egy európai kormányzó vezetné és öt-tíz év múlva „akár más” státussal is rendelkezhetne – ezt azonban nem fejtette ki a román elnök. Valószínű, hogy Koszovó


függetlenségének nemzetközi elismerésére

gondolt, bár leszögezte: Szerbia határai sérthetetlenek. A kovásznai MPSZ-szervezet vezetősége csütörtökön reagált: nagyon jó ötletnek tartják az államelnök koszovói javaslatát, és ezt a területi autonómia-elképzelést Székelyföldön is gyakorlatba lehetne ültetni.

Az albánok a hegyekbe menekülnek, amikor a szerb különleges alakulatok Sipolje és Vaganica falvakra támadnak 1999 január 19-énAz albánok a hegyekbe menekülnek, amikor a szerb különleges alakulatok Sipolje és Vaganica falvakra támadnak 1999 január 19-én


Az államelnöki álláspont szerint a koszovói megoldást azért nem lehet alkalmazni, mert az alkotmányellenes lenne. Săftoiu a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Románia nincsen olyan helyzetben, mint Jugoszlávia volt tagországai és javasolta az MPSZ-vezetőknek, hogy


látogassanak el Koszovóba,

megtapasztalni a különbségeket. Az ENSZ BT egyébként október 24-én hagyta jóvá a Koszovó státusáról szóló tárgyalások megkezdését. Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja hétfőn kezdte meg Pristinában a jogállás meghatározását célzó "ingadiplomáciáját".

A szerb hadsereget és rendőrséget 1999 júniusában kényszerítették kivonulásra a NATO-erők a főleg albánok lakta tartományból. Bár jogilag továbbra is Szerbia-Montenegró része, Koszovó a világszervezet protektorátusa lett.

Az ENSZ kormányzatának első négy évében számottevően nem javult a koszovói demokrácia, az ENSZ ezért kidolgozta normáit: egy olyan követelményrendszert, amely


pontról pontra felvázolta,

mit kell tenni ahhoz, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a tartomány jogállásáról. A koszovói kormány és az ENSZ-misszió azonban az elmúlt két évben sem igazán tudta elmozdítani a tartományt a holtpontról.

Bizonyos tekintetben javult ugyan a hatalmi intézmények hatékonysága, de a kisebbségek integrálódása helyett teljes polarizálódás ment végbe etnikai vonalak mentén: a szerbek és albánok közötti távolságtartás és gyanakvás nagyobb volt, mint valaha.

Az albánok visszatérése néhány nappal azután, hogy a NATO-bombák hatására a szerb hadsereg kivonul Koszovóból. A tartományban kisebbségben maradó szerbek menekülése most kezdődik, aki marad, az saját biztonsága érdekében nem mozoghat többé szabadonAz albánok visszatérése néhány nappal azután, hogy a NATO-bombák hatására a szerb hadsereg kivonul Koszovóból. A tartományban kisebbségben maradó szerbek menekülése most kezdődik, aki marad, az saját biztonsága érdekében nem mozoghat többé szabadon


Az elvárásokkal ellentétben a szerbek ma már semmilyen szinten nem vesznek részt a hatalmi intézmények működtetésében (kivéve a renegát szerb nemzetiségű menekültügyi minisztert). A kisebbségek mozgásszabadsága és biztonsága számottevően nem javult,


a menekülők száma továbbra is meghaladja

a visszatérőkét, a szerbiai és koszovói csúcsvezetés pedig a Nyugat unszolására sem ült le tárgyalni egymással.

A BT eddig hivatalosan azon az állásponton volt, hogy a tárgyalások nem kezdődhetnek meg, amíg nem teljesültek a normakövetelmények, azonban mostantól áttér az egyidejűség politikájára: vagyis a tárgyalások idején folytatódnia kell a normák teljesítésének.

A koszovói státustárgyalások belgrádi irányelve egyszerű: a szerbek elutasítják az ENSZ irányítása alatt álló tartomány függetlenségét. A koszovói képviselőház pedig ezzel egyidőben döntött arról, hogy hozzálát Koszovó alkotmányának kidolgozásához.

(Forrás: Adevarul, BBC, Mediafax, MTI)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS