2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Best of Băsescu 2005

Gy. A. fordította:Gy. A. 2005. december 14. 19:00, utolsó frissítés: 18:26

"Ha 22 millió Patapievici nemzete lennénk, egészen biztos nem lehetnék elnök."





Băsescuról praktikusan a legtöbbet magától Băsescutól tudhatunk meg. Az államfő éppen egy éve került a bársonyszékbe – a napokban várható, hogy bemutatja a tevékenykedéséről szóló éves jelentését. Ennek apropóján készült el egy összeállítás mandátuma "legjobb" mondásaiból.


Saláta, földrajz és orosz irodalom


(fotó: Egyed Ufó Zoltán/ÚMSZ) (fotó: Egyed Ufó Zoltán/ÚMSZ)
– Persze, hogy nagyon fontos, hogy tudj a pitypangról is, és a salátáról is, ismerd a világ fizikai földrajzát, hogy tudd, mi van Argentína vagy Kanada altalajában. Ezek a dolgok fontosak az általános műveltség szempontjából, de nem az életben való érvényesülés miatt. (jún. 7.)

Újságírói kérdés: Milyen viszonyban van Ön az orosz irodalommal?
– El kell ismernem, hogy nem vagyok egy irodalmár típus, de én is a hatása alatt vagyok annak, ami minden románnak tetszik – Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csajkovszkij... (febr. 19.)

Mit vár azok után Párizstól, hogy Franciaország elutasította az európai alkotmányt?
– Franciaország ezelőtt 500 évvel hozzájárult a román állam megalapításához, és a kulturális kapcsolataink azóta is intenzívek. (dec. 1.)


"Azt gondolom, normális vagyok"

Mit adhat Románia az Európai Uniónak?
– Nagyon gazdag a kultúránk és a történelmünk, jól képzett szakembereink vannak, akikre Európa már ma is számíthat. Gondoljanak csak arra a sok román fiatalra, akik Európában a Microsoft-nak dolgoznak. (ápr. 4.)

– Azt gondolom, hogy normális vagyok és a többiek is normálisak voltak, mert egy ember, ezt a tisztségét – az állam legnagyobb tisztségét –, egy nemzet közvetlen szavazata alapján kapja, és a nép ebben a szavazatban egyértelműen kifejezi abbéli reményét is, hogy [a vezető – a szerk.] olyan maradjon, mint népe. Persze, ha 22 millió Patapievici nemzete lennénk, egészen biztosan nem lehetnék ennek a népnek az elnöke. (febr. 4.)


Iraki "megszállás" virágok nélkül

– Románia nem virágokkal ment Irakba egy olyan szövetség tagjaként, amely az ENSZ jóváhagyása nélkül avatkozott közbe, a NATO rábólintása nélkül. Ez egyszerűen csak egy olyan szövetség, amelyikben a szövetségi tagállamok beavatkoztak Irakban... (márc. 8.)

– Vagyis Románia – engedjék meg, hogy ezt a rendkívül durva kifejezést használjam, de azt hiszem, hogy néha ilyeneket kell használnunk –, a szövetségesekkel együtt tulajdonképpen elfoglalt egy másik államot. (...) Iraki szövetségeseinkkel együtt megszállók vagyunk. Holott nemzetbiztonsági stratégiáinkban sehol nincs utalás hasonló akciókra, és úgy tartom tisztességesnek, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mit is tesz most Románia. (márc. 8)

Az elnöki hivatal sajtóosztályának 2005 augusztus 31-i közleményében ezzel szemben az áll, hogy: "A román csapatok az ENSZ-mandátum alapján és az iraki szuverén hatóságok engedélyével tartózkodnak Irakban.

(fotó: Mihály László/ÚMSZ)(fotó: Mihály László/ÚMSZ)
Az iraki nemzetközi erők, amelyeknek a román csapatok tagjai is, megkapták az ENSZ jóváhagyását a Biztonsági Tanács 2003-ban kelt 1511-es határozatával, hogy "megtegyenek minden szükséges intézkedést, amellyel fenntarthatják Irakban a biztonságot és stabilitást". Ezt a mandátumot az ENSZ 2004. június 8-án a 1546-os határozatban újra megerősítette (...)."


NATO vagy USA?

– Intézkednünk kell. A nemzetbiztonság nem alku tárgya, és amennyire csak lehet, nullára kell csökkenteni a rizikót, amit nehéz megvalósítani. De nagyon világosan akarok fogalmazni: itt például nem arról beszélünk, hogy a mi nemzetbiztonságunk erősítése érdekében Románia területén, a Fekete-tenger partjánál található támaszpontokra amerikai erőket helyezünk. Itt nem kétoldalú kapcsolatokról beszélünk, a NATO kötelékébe tartozó amerikai bázisokról beszélünk. Tehát nem másról beszélünk. (febr. 16.)

– Nagyon világos akarok lenni: nem NATO-támaszpontoktól beszélünk. Amerikai katonai létesítményekről beszélünk Románia területén, és nem NATO katonai létesítményekről. (nov. 18.)

– Én hajlandónak mutatkoztam arra, hogy akár havonta egyszer, akár háromhavonta egyszer, amikor a sajtó kívánja, találkozzam velük, és informáljam őket a... vagy hogy elmagyarázzam nekik az elnök bizonyos cselekedeteit, amelyek soha nem tökéletesek, és nem is lehetnek azok.

Vannak a közszereplésben bizonyos hibák, de Istennek hála ezeket külpolitikai szinten nem lehet elkövetni, mert túl sok a biztonsági rendszer ahhoz, hogy ilyen hibát elkövethess, de tévedések lehetségesek, és én elismerem, hogy nem vagyok tökéletes. Egyike vagyok azoknak, akik nem tökéletes. Megvan ez a problémám. (aug. 8.)

– Tökéletes vagyok. (szept. 30.)


Felhívta vagy nem hívta?

Felhívta Tăriceanu Ilie Botost, hogy közbelépjen Dinu Patriciu ügyében?
– Nem, hölgyem, dehogy! (nevetve) Senki sem hívta fel. (jún. 22)

– Sajnálom a júniusi helytelen nyilatkozatokat. Úgy véltem, nem célszerű politikai botrányt kirobbantani [Tăriceanu májusi telefonhívása miatt – a szerk.], de amikor helyénvalónak láttam, nyilvánosságra hoztam, arra figyelmeztetve, hogy léteznek különböző érdekcsoportok a kormány körül (...) Én nem két-három nap múlva tudtam meg, hanem azonnal és alkotmányosan jártam el. (nov. 2.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS