2019. szeptember 19. csütörtökVilhelmina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

"Minek dotálni az Ukrajnában megtelepedő indiai vállalkozókat?"

S. Z. 2006. január 03. 17:24, utolsó frissítés: 16:54

Egyes elemzők szerint az orosz-ellenes hisztéria épp jól jön az egyre népszerűtlenebb Juscsenkónak.






Pótlásképp 95 millió köbméter, európai országoknak szánt gázt juttat az ukrán gázvezeték-rendszerbe Oroszország – jelentette be Alekszandr Medvegyev, a Gazprom gázipari monopolcég alelnöke tegnap késő délután.

Ennek előzménye, hogy a tavaly év végén kirobbant orosz-ukrán gázárvita kihatásai nemzetközivé szélesedtek, és több ország arról számolt be, hogy csökkent az Ukrajnán át beérkező gáz mennyisége. A jó hír az, hogy a vita egyelőre alig érezteti hatását a földgáz és a kőolaj árában: a földgáz mindössze 5 centtel drágult az európai elektronikus kereskedésben.


A Gazprom újév reggelén látott hozzá az Ukrajnának szánt gázszállításainak leállításához, miután Ukrajna elutasította a drasztikus – csaknem 500%-os – áremelési követelést. Ukrajna eddig ezer köbméterenként 50 dollárért kapta az orosz gázt, és


legfeljebb 80 dollárt tart elfogadhatónak

2006-ban. Ehhez képest a Gazprom most 230 dollárt követel – az ukrán fél szerint jogtalanul, hiszen egy tavaly augusztusban öt évre kötött orosz-ukrán megállapodás ezer köbméterenként 50 dollárban rögzítette a gázárat (még ha elő is irányozta évenkénti korrigálását kölcsönös megegyezéssel).

Ukrajna napi 120 millió köbméter orosz földgázt kapott vasárnapig – nagyjából ugyanekkora mennyiség áramlik át területén a szomszédos országokba. A világ legnagyobb (35,3 ezer kilométer hosszú) gázszállító hálózatával rendelkező ország az orosz Gazprom legfőbb szállítója.

Oroszország energiahordozókból származó bevételének oroszlánrészét – 80%-át – az Ukrajnán keresztül szállított energiahordozókból nyeri. A szállítmányokért az ukrán fél fizetsége napi 60 milliárd köbméter gáz. Érdekesség, hogy múlt év márciusában


maga az ukrán fél javasolta

a gázszállítás árának az európai szintre történő emelését: ezer köbméter gáz 100 kilométerre való szállításáért Kijev 2-2,5 dollárt kért. Moszkva ezt elfogadta, és egyben javasolta: akkor Ukrajna fizessen 160 dollárt a saját használatára importált gázért (ez az összeg aztán az idei év első napjától már a világpiaci árat megközelítő 230 dollárra emelkedett).

A földgáz-szállító csövek szelepeit ellenőrzi egy munkás Kelet-Szlovákiában (fotó:Reuters) A földgáz-szállító csövek szelepeit ellenőrzi egy munkás Kelet-Szlovákiában (fotó:Reuters)


Az orosz gáz továbbítása Ukrajnán keresztül a két ország kapcsolatában az egyik legbonyolultabb problémakör. Az orosz vád – miszerint Ukrajna megcsapolta az Európába irányuló tranzitvezetékeket és emiatt a célországok kevesebb gázhoz jutottak – nem új: 1999-ben egyszer már elhangzott, hogy Kijev lopja az orosz gázt, és az egyezményeket megszegve európai országokba exportálja az így szerzett gázmennyiséget.

Az ukrán fél válasza az orosz vádakra: azt a 25 millió dollár értékű gázmennyiséget, amit a nyugati országok hiányolnak, Oroszországban eleve nem táplálják be a rendszerbe, s Ukrajnában csak annyi gázt vesznek le, amennyi a tranzitdíj ellenértéke.

Juri Jekhanurov ukrán miniszterelnök élesen elutasította az ukrán "gázlopásról" tett orosz kijelentést és közölte, hogy


nem használnak fel

egyetlen köbméternyi orosz földgázt sem. Ezt a kijelentést később pontosította az ukrán energiaminiszter: nem vesznek ki a csővezetékből orosz földgázt, de ezt meg fogják tenni, ha a hőmérséklet – 3 – 5 fokra süllyed.

Viktor Juscsenko ukrán elnök ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az orosz földgáz fennakadások nélkül el fog jutni Európa országaiba. Ugyanakkor hangsúlyozta: Ukrajna jelenleg nem kap gázt az orosz féltől tranzitdíjként.

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy Moszkva politikai fegyverként használja a gázcsapot: ugyanis hogyha Ukrajna nem kap ezentúl orosz földgázt, a Kreml által nem kedvelt Viktor Juscsenko Nyugat-barát elnök esélyei jelentősen romolhatnak majd a márciusi parlamenti választásokon, mivel a nép haragja rajta és pártján fog csattanni (a helyzet vetélytársának, a Moszkva által kedvelt Viktor Janukovicsnak kedvezne). Orosz politológusok azonban


másként látják a dolgot:

szerintük az ukrán kormány csak látszólag van hátrányos helyzetben. Ugyanis ha normális körülmények között kerülne sor a márciusi parlamenti választásokra, azokat Juscsenko elveszítené. A gázárvita révén viszont éppen hogy előnyhöz juthat.

Földgáz-tároló létesítmény Ukrajnában (fotó: Reuters)Földgáz-tároló létesítmény Ukrajnában (fotó: Reuters)


Egy Kremlhez közelálló kutató, Szergej Markov szerint Juscsenko választási tanácsadói olyan stratégiát dolgoztak ki, amelynek révén zsákutcába juttatták a Gazprommal folyó tárgyalásokat, elutasítva a kompromisszumokat. Ezzel kiprovokálták a gázcsap elzárását, Ukrajnában pedig oroszellenes hisztéria alakult ki – így a vita valójában nem más, mint választási kampánystratégia.

Az tény, hogy Juscsenko esélyei a tavaszi választásokon nem valami fényesek: a narancsos forradalom vezetőjéből egy évvel a hatalomra kerülése után az elnök népszerűsége egyre alacsonyabb, pártja csak a második, illetve a harmadik helyen szerepel a politikai erők kedveltségi táblázatán. Az élen minden kimutatás szerint Janukovics pártja áll.

Egy német politológus, Alexander Rahr óva inti a Nyugatot attól, hogy a gázvitában egyoldalúan Kijev pártjára álljon. Arra figyelmeztet, hogy a WTO felvételi tárgyalásokon a Nyugat éppen arra buzdította Moszkvát, hogy exportált energiahordozóinak árát


emelje világpiaci szintre.

Rahr szerint Moszkvának sürgősen bevételekre van szüksége, hogy ismét világhatalommá válhasson. Emellett Kijev nyugati orientációja is megterheli a két szláv ország viszonyát. "Ukrajna belépése a NATO-ba katasztrófát jelentene Oroszország számára, és Vlagyimir Putyin elnök ezt minden áron meg akarja akadályozni. Ezért fokozza az Ukrajnára gyakorolt nyomást." – jelentette ki a német külpolitikai társaság (DGAP) szakértője a Reutersnek.

"Egy dolog szubvencionálni azokat a szomszédjainkat és barátainkat, akik velünk együtt lábalnak ki a tervgazdaság nehézségeiből, és más dolog dotálni az Ukrajnában megtelepedő indiai vállalkozókat" – a liberális moszkvai napilap, a Kommerszant szerint ezt Putyin orosz elnök mondta a gázvitával kapcsolatban.

(Az indiai befektetőkre vonatkozó utalás arra vonatkozik, hogy a legnagyobb ukrán acélművet, a Kryvorizhstalt az indiai származású brit milliárdos, Lakshimi Mittal óriáscége, a Mittal Steel nyerte el egy októberi árverésen.) A Kommerszant igazat ad Vlagyimir Putyinnak abban, hogy Ukrajna nem maradhat Oroszország gazdasági partnere, miután az ukrán vezetőség a Kreml közvetlen politikai ellenfelévé vált.

A La Libre Belgique című belga napilap hétfői vezércikke szerint az ukrán vezetés nagyon rosszul számította ki lépéseit a gázvitában. Kijev láthatóan túlértékelte önnön fontosságát az Európai Unió számára, és ahelyett, hogy Moszkva számára elfogadható kompromisszumot keresett volna, a Nyugatot szólította szolidaritásra az orosz politikai nyomás ellenében – írta. A lap egyébként úgy tudta, hogy Ukrajna lényegében máris kapitulált, és elfogadta a magas árat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS