2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért nem akarnak a magyarok köztisztségviselni?

Gy. A. Gy. A. 2006. január 12. 14:59, utolsó frissítés: 14:34

Szakemberhiány van az RMDSZ-ben, de ez általában jellemző a romániai magyar közösségre László Attila szerint.






Gondok vannak az RMDSZ humánerőforrás-menedzsmentjével – ismerte már el több ízben is László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. A szakemberhiány a szövetség ügyvezető elnökségére és a területi szervezetekre egyaránt jellemző. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre László kifejtette, részben az a magyarázat, hogy a kormányzati szerepvállalás után a fővárosnak erős elszívó hatása volt.

"Nagyon sok munkatársunk most Bukarestben tevékenykedik. Azok a szakemberek, akik a szervezethez közel álltak, kormányzati tisztségeket töltenek be. Ez tudomásom szerint országos szinten több mint 100 embert jelent."


Ennek következtében már eleve

a megyei szervezeteknek is van szakemberigénye,

de emellett közel 40 olyan Kolozs megyei közintézmény van, ahova az RMDSZ alkalmazottakat és vezetőket egyaránt javasolhatna, de az esetek többségében egyszerűen nincs jelölhető személy.

László AttilaLászló Attila
Az egyik gyakran emlegetett példa, hogy mivel nem találtak a követelményeknek eleget tevő – és a tisztséget is vállaló – magyar építészmérnököt, a helyhatósági választások óta eltelt másfél év alatt nem sikerült jelöltet állítani az Országos Lakásügynökség Kolozs megyei kirendeltsége élére.

László Attila szerint azonban a szakemberhiány nem annyira az RMDSZ-re, mint inkább az egész magyar közösségre jellemző. Konkrét tapasztalatok alapján úgy véli, kevés a magyar építészmérnök, geológus, vagy a jogot végzett szakember, nincs elég utász-mérnök, gazdasági szakértő. Az elnök szerint ennek lehetséges magyarázata, hogy a képzés


nem veszi figyelembe a munkaerő-piaci trendeket,

a tényt, hogy minden kornak megvannak a maga fejlődő területei. "– A nemzeti fejlesztési terv hét vagy nyolc olyan terület jelöl ki, ami tartósan fejlődni fog a következő 10-15 évben. De sajnos mi nem éppen a kor szellemének megfelelően képezzük a fiataljainkat."

További szempont, hogy a diploma megléte, a szakirányú tapasztalat és a publikációk objektív tényezők egy állás betöltése esetén. Viszont vannak szubjektív tényezők is, mint a pl. vizsgabizottságok felállítása, és jelenleg Romániában a politikumnak jelentős szava lehet a kinevezésekben - fejtette ki.

Csak a nemzetiség feltétel

"Nem tudatosult az emberekben, hogy valamikor vissza kell adni valamit a közösség részére" – válaszolta László kérdésünkre, hogy véleménye szerint miért nem elég vonzóak a köztisztviselői állások a magyar szakemberek számára, illetve közrejátszik-e ebben a bérezések alacsonyabb szintje a versenyszférához képest.

"A szakmai karrier kiteljesítése érdekében áldozatot kell hozni, szerepet kell vállalni közintézményekben, mert ez tapasztalatokat hoz, kapcsolati rendszereket lehet így kialakítani, előrelépést jelent szakmai berkekben. Ennek ellenére mégis nagyon nehezen foghatók meg a magyar szakemberek."

Nem az RMDSZ-tagsághoz, a nemzetiséghez ragaszkodunk – válaszolta kérdésünkre a politikus, miszerint szempont-e a politikai elkötelezettség az ilyen állások betöltésénél. "A szakembert keressük. Azt kérjük, hogy szakmailag jól végezzék a munkájukat, és közösségünk tagjainak biztosítsanak esélyegyenlőséget. Semmifajta egyéb favoritizmust nem kérünk."


Miért esett kútba az alprefektusi tisztség?

Nem volt négyéves szakmai tapasztalata, így nem vehetett részt az RMDSZ jelöltje, Fekete Emőke jogtanácsos a Kolozs megye alprefektusi tisztségére kiírt versenyvizsgán. Emiatt a magyar párt elesett a koalíciós egyeztetéssel neki ígért tisztségtől. Ennek kapcsán azt kérdeztük, létezett-e volna alternatíva, vagyis Fekete jelölése a szakemberhiány miatt egyfajta kényszerpálya volt-e.

"A szakmai tapasztalat csak egyik feltétele a tisztség elfoglalásának, de emellett többek közt nemzetbiztonsági tanfolyam elvégzése, illetve a vezetőképző tanfolyami diploma is követelmény. A feltételrendszer nagyon bonyolult, az egész országban csak néhányan teljesítik" – magyarázta László Attila.


Nem figyelik az álláshirdetéseket a magyarok?

Kifejtette: olyan körülmények között, amikor a kritériumrendszer nagyon tiszta és érthető, és van egy olyan jelölt, aki ezeknek eleget tesz, illegális lett volna a másik – ez esetben az RMDSZ jelöltjét – kinevezni. Felvetésünkre, hogy ellenjelölt hiányában nem lett volna éppúgy probléma, ha a feltételeket nem teljesítő jelölt kapja a tisztséget, László azt hangsúlyozta, itt a passzivitás a fontos szempont.

"Ne felejtsük el, hogy a román szakemberek igenis figyelik a kormányzati honlapokat, ha van versenyvizsga, pályáznak, akár van, akár nincs politikai egyeztetés. Mindig ugrásra készen állnak. A mi közösségünk tagjai részéről ezt nem érzékeljük", mondta.

Véleménye szerint a szakemberek gyakran nem gondolkodnak előre, nem néznek utána, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenniük, ami pedig időközben beszerezhetőek lennének.

László az egészségügyből említett egy konkrét példát. "A régi egészségügyi törvény értelmében már csak az lehetett kórházigazgató, aki elvégezte az egészségügyi menedzsment tanfolyamot. Kolozs megyében értesüléseim szerint egyetlen magyar orvos sem végezte ezt el. Viszont sokuk fejében megfordulhatott, hogy szeretnének igazgatók lenni."


"Megmondom őszintén, nem tudom"

A Kolozs megyei RMDSZ folyamatosan szakképzett személyeket keres a különböző, az önkormányzatok illetve a minisztériumok hatáskörébe tartozó, helyi intézmények élére. A koalíciós pártok közötti egyezség szerint az RMDSZ 7 vezetői és 15 vezető-helyettesi tisztségbe javasolhat szakembert. Ennek ellenére jelenleg csupán egy ügynökség élén van magyar vezető: Csoma Botond jogász személyében nemrég nevezték ki a Állami Birtokok Ügynöksége élére.

"Tényleg nem foglalkoztunk valami sokat az utánpótlással, ezért ezután próbálunk nagyobb hangsúlyt fektetni erre" – mondja Csoma, aki áprilistól a megyei RMDSZ humánerőforrás-alelnöke.

"Megmondom őszintén, nem tudom" – vallotta be kérdésünkre, hogy miért nem szívesen vállalnak köztisztséget magyar szakemberek. "Mindenképp szempont a bérezés is, köztudott, a versenyszférában más fizetések is vannak, mint az állami szférában. Azt nem tudom, hogy annak van-e szerepe, hogy a magyar ember számára gondot jelenthet, hogy úgymond román többségű intézményben kell dolgozni – ez csak feltételezés."


Nem vonzó az összeférhetetlenségi kötelezettség sem

További fontos szempont, hogy a köztisztviselőknek mindenféle vállalkozásról le kell mondaniuk, ami a mellékjövedelmeket illeti, egyedül az oktatás a szabad pálya. Csoma úgy látja, ez is közrejátszott abban, hogy az alprefektusi állásra nem volt más jelölt, ugyanis az állást betöltő jogász utána nem dolgozhat sem céges jogtanácsosként, sem ügyvédként.

Hogyan próbálják megtalálni a potenciális jelölteket? Csoma közlése szerint a médiában rendszeresen meghirdetik az állásokat, de nem sok sikerrel. Példaként a polgármesteri hivatal által nemrég kiírt 40 állás esetét hozta fel, melyekre a magyar sajtóban közzétett hirdetmények ellenére sem jelentkezett egyetlen magyar pályázó sem.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS