2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bakk: bukásra nagyobb az esély, mint elfogadásra

Balázsi-Pál Előd Balázsi-Pál Előd 2006. február 01. 19:11, utolsó frissítés: 19:11

Eckstein, Markó Attila, Márton és Takács a kisebbségi törvény esélyeiről. #b#B tervről#/b# csak a politológus beszél.





A kormánykoalíció pártjainak továbbra sincs egységes álláspontja a kisebbségi törvénytervezetről. A tegnap este lezajlott koalíciós egyeztető ülésről Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője számolt be lapunknak, aki Markó Béla és Kelemen Hunor társaságában vett részt a tanácskozáson:

„Természetesen a kisebbségi törvénytervezetről is tárgyaltunk, abban egyeztünk meg, jövő hétig meg kell oldani a vitás kérdéseket. Keddig-szerdáig, a bizottsági ülésekig a koalíció tagjainak le kell tisztázniuk, hogy számukra melyek a vitás kérdések – ezt a PNL és a PD a belső szövetségén belül fogja tárgyalni. Nem kezdtük meg a vitás kérdések megtárgyalását, erre valószínűleg a jövő hét hétfői újabb koalíciós egyeztetésen kerül sor” – mondta a frakcióvezető.


Márton Árpád

kijelentette: reméli, nemhogy év végéig, de márciusig elfogadják a kisebbségi törvényt. Kérdésünkre, hogy van-e az RMDSZ-nek vészforgatókönyve, „B terve” arra az esetre, ha a törvénytervezetet mégsem fogadnák el, a politikus kifejtette: „nem tudok ezzel a kérdéssel foglalkozni, mivel jelenleg az a feladatunk, hogy elfogadtassuk – ez egy nehéz feladat, amely leköti az energiánkat”.


Markó Attila

A Kisebbségi Hivatal államtitkárát arra kértük, próbálja megsaccolni, hány százalék esély van arra, hogy a parlament jelenlegi formájában fogadja el a törvényt. „Nem tudok százalékolni, amíg nem születik egyezség a koalíció tagjai közt. Egyelőre az a kérdés, hogy van-e esély túllépni ezen a fázison” – fejtette ki Markó Attila.

A politikus nem hiszi, hogy A és B tervről kellene beszélni, mert szerinte ez a terv – a kisebbségi törvény átvitele – akkor sem tűnne el, ha nyárig vagy idén nem fogadnák el, az RMDSZ tovább dolgozna a keret-jogszabály elfogadtatásán.

Az RMDSZ vezetősége helyében mit tennél, ha nem fogadnák el a kisebbségi törvénytervezetet?




Eckstein-Kovács Péter szenátor

szintén nem tudott választ adni arra, mekkora az esély a törvény lényegi változtatás nélküli átvitelére. A szenátor elmondta: a tervezetet olyan formában kell elfogadatni, hogy ne jelentsen jelentősebb presztízsveszteséget sem a koalíciós partnerek (elsősorban a PD), sem az RMDSZ számára.

Ennek megvalósulására Eckstein nagy lehetőséget lát. „Meg kell találni azt a hangot, amellyel lényegi változtatások nélkül elfogadtathatjuk a törvényt úgy, hogy közben koalíciós partnereinket sem állítjuk falhoz.”

Kérdésünkre, hogy mi történik, amennyiben mégsem jár az ügy sikerrel, Eckstein azt válaszolta: "nem én vagyok az RMDSZ", vagyis nem neki kell döntenie. Ugyanakkor hozzáfűzte: nem engedhető meg, hogy a demokraták és a konzervatívok lényegi pontokon megváltoztassák a tervezetet, mivel „egy kiherélt törvény számunkra vállalhatatlan.”


Takács Csaba

„Nem politikai elemzők, hanem politikusok vagyunk, nem az a dolgunk, hogy esélyeket latolgassunk, nem prognózisokban kell erősnek lennünk. Tudjuk, hogy mit akarunk elérni a kisebbségi törvénnyel, és hogy mit kell megtennünk ennek eléréséért” – nyilatkozta az RMDSZ ügyvezető elnöke.

„Az érdekérvényesítés nem reggel hétkor kezdődik, és nem este nyolckor ér véget. Mi ezen dolgozunk tizenöt éve. Ha megkérdezzük a katalánokat vagy a finnországi svédeket, hogy elégedettek-e a helyzetükkel, azt fogják válaszolni, hogy még nem. Én is így látom a helyzetet: a kisebbségi érdekek érvényesítése folyamatos harc.”

Hogy mi történik, ha mégsem sikerül átvinni a törvényt, ez "nem aktuális kérdés" Takács szerint, mivel ők tárgyalni kívánnak, ahogy az elmúlt tizenöt évben eddigi eredményeiket elérték.


Bakk Miklós

politológust is megkértük, válaszoljon az RMDSZ-es politikusokhoz intézett kérdéseinkre.

Mekkora esélyt lát Ön arra, hogy a kisebbségi törvényt lényegi változtatás nélkül elfogadja a parlament?

– A kisebbségi törvény bonyolult politikai játszma eszközévé vált. Ebben az ellenzék szerepe, pozíciója világosan megítélhető: a PRM – főleg Vadim Tudor növekvő nészerűségét tapasztalva – igazoltnak látja, hogy kitartson eredeti programja és identitása mellett, tehát a nemzet- és országféltés bevált jelszavaival utasítsa el a törvényt, a PSD pedig a meglehetősen ingatag belső egység fenntartása, valamint a kormány lejáratása érdekében támadja a törvényt.

A kormánykoalícióban viszont ellentétes érdekek fűződnek a törvényhez: miközben a liberálisok érdeke a koalíció fenntartása és a kormány jó teljesítménye, mivel – a miniszterelnök személye folytán – ez politikai megítélésük legfontosabb forrása, a demokraták nem akarnak “eltűnni” a nagyobbik koalíciós partner mellett, a kormányzati teljesítménnyel konkurens politikai tőkét kívánnak maguknak szerezni, és ezt csakis koalíciós partnereik ellenében tartják elképzelhetőnek.

Ennek legalább két oka van. Egyrészt kipróbált receptjük és bejáratott reflexeik vannak arra nézve, hogy miképp kell kormányon ellenzékinek lenni – ezt tették 1996 és 2000 között –, másrészt a Román Nemzeti Egységpárttal (PUNR) való, titokban már régóta tervezett fúzió is felerősítette a mindig is meglevő, belső nacionalista magot. Mindebből következően kevés esélye marad az elfogadásra a kisebbségi törvénynek.

Két folyamat támogathatja ezt. Az egyik az EU, pontosabban az Európai Parlament által támasztott, pótlólagos politikai feltételek számonkérése. Ez azonban egyre csökkenő befolyással van a politikai elitre, mivel a kormányzó pártok és az ellenzék számára egyaránt világos, hogy Románia felvétele már nem múlik ezen. A másik: a PD-PNL-fúzió megvalósulása.

Egy erős kormányzó jobbközép párt létrejötte leegyszerűsítené a koalíción belüli, bonyolult versenyképletet, és világosabb lenne, mi a koalíció fenntartásának az ára. E folyamat viszont, ha van is némi esélye, lassúbb kifutású. Összegezve mindezt: úgy tűnik, hogy a kisebbségi törvény elbukásának jóval nagyobbak az esélyei jelenleg, mint elfogadásának.


Ön hogyan látja, mi lesz az RMDSZ következő lépése, amennyiben nem sikerül átvinni a törvénytervezetet? Milyen lehetőségei vannak az RMDSZ-nek erre az esetre?

– Az RMDSZ-nek több alternatívája marad, de egyik sem nevezhető igazán jónak. Az egyik: kilép a koalícióból, és “megbünteti” koalíciós társait. Amennyiben ezzel előrehozott választásokat tud kiprovokálni, ez az alternatíva esélyt ad arra, hogy “megújítsa” kapcsolatát szavazóbázisával.

A másik: megpróbálja behelyettesíteni a kisebbségi törvényt egy hasonló – szimbolikus funkciót is betöltő – kezdeményezéssel. Ez akár az egyetem, akár a székelyföldi fejlesztési régió kérdésének napirendre tűzését is jelentheti. A “light-osabb” változat abban a kísérletben jelenhet meg, ahogy korábban kevésbé fontosnak tekintett törvényeket hirtelen “nemzetpolitikai jelentőségűvé” próbál majd avatni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS