2019. december 8. vasárnapMária
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mohamed szerepelt már festményen, rajzfilmen és reklámplakáton is

S. Z. 2006. február 07. 16:19, utolsó frissítés: 15:46

Nem voltak eléggé sértők a dán karikatúrák, így "felturbózták" az Arab Liga elé terjesztett dossziét.




Az iszlám tanítás szerint bármilyen, Mohameddel szembeni kritikus magatartás istenkáromlásnak minősül, és a próféta ábrázolása is tilos, a bálványimádást elkerülendő. Ennek ellenére több száz Mohamed-ábrázolás maradt fenn, és nem csak a keresztény kultúrkörben.

Muzulmán művészek is sokszor ábrázolták a prófétát, sőt, még muzulmán országokben levő épületeken is előfordulnak Mohamedet ábrázoló festmények. A szunniták számára ez a tabu erősebb, mint a síiták számára: a síita többségű Iránban napjainkban is lehet Mohamedet ábrázoló képeket vásárolni a piacon – természetesen feketén.





A Korán szigorú értelmezése szerint tiltott minden élőlény ábrázolása. Ezt tudományos jellegű munkákban rendszerint úgy kerülik meg, hogy hiányzó fejjel rajzolják le a témát. A keményvonalas értelmezés szerint a családtagok lefényképezése is tiltott, így nem lehet a házban tartani videokamerákat vagy fényképezőgépes mobiltelefonokat.

A keresztény művészek az idők folyamán nem egyszer ábrázolták az "eltévelyedett prófétát", és nem egy ezek közül bántó jellegű. Dante például a pokol nyolcadik bugyrában látja meg Mohamedet:

"Láttál-e dongát hordóból kivéve?/úgy itt álltól az alsó szelelőig/hasított egyet végig szörnyü sérve./Lába közt lógtak belei a földig;/mája kilátszott, s a zacskó, a ronda,/melyben az étel sárrá zöcskölődik./S míg merőn néztem, elmerülve gondba:/visszanéz, s két kézzel széthúzza keblét/és: »Nézd, hogy tépem testem!« – sírva mondja." (Fordította: Babits Mihály)





A pokolban szenvedő Mohamed azután olyan művészeknek szolgáltatott témát, mint William Blake, Gustave Doré, Auguste Rodin valamint Salvador Dalí. Mohamed populáris ábrázolásainak is hagyománya van: a próféta "arcképe" szerepelt már ismeretterjesztő kiadvány borítóján, képregényben és reklámplakáton, karikatúrákról nem is beszélve.

Mohamed domborműve az amerikai Legfelsőbb Bíróság épületének homlokzatán is rajta van, a South Park szatirikus rajzfilmsorozatnak pedig volt egy epizódja, melyben Mohamed szuperhősként szerepelt: Jézussal és Buddhával közösen legyőztek egy tömeges önmészárlásra buzdító szektavezért.





A terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó szakblog, a Counterterrorism érdekes magyarázattal szolgál arra, hogy miért éppen a dán napilapban publikált karikatúrák váltották ki a botrányt: a szerző szerint Dánia legprominensebb imámja, Abu Laban vitte a karikatúrák ügyét a muzulmán országokat tömörítő szervezetig, az Arab Ligáig.





A hatvanéves, palesztin nemzetiségű Laban a '90-es években a Dzsemáa Iszlamija terrorszervezet tolmácsa volt, és 2001 óta egyik leghangosabb ellenzője a dán emigrációs és terrorizmusellenes törvények szigorításának – írja az Index. Laban novemberben delegációjával Kairóba utazott, hogy a karikatúrákat a ligának bemutatva nyomást gyakorolhasson a dán kormányra.

A Jyllands-Posten tizenkét karikatúráját Laban delegációja talán mégsem találta eléggé sértőnek, mert több más rajzot is csatoltak hozzájuk, sokkal szélsőségesebbeket és primitívebbeket a dán rajzoknál, az egyiken például Mohamednek disznóarca van.







További Mohamed-ábrázolások gyűjteménye. Figyelem, egyes rajzok sérthetik a vallási érzékenységet!

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS