A BKB válaszol a disputázók kérdéseire
2006. április 05. 17:58, utolsó frissítés: 17:25Wiesel, asszimiláció, hazugságkampány. Hantz Péter, Bodó Barna és Kovács Lehel válaszol a netezők kérdéseire.
Wiesel, asszimiláció, hazugságkampány. Hantz Péter, Bodó Barna és Kovács Lehel válaszol a netezők kérdéseire.
Kachána Mózes kérdései
Kolozsváron jelen pillanatban tucatnál is több, főként magyar nyelvű könyveket gyűjtő, de kis példányszámú (ua. szinte teljes mértékben használhatatlan) könyvtár található. Vannak-e elképzeléseik arra vonatkozóan, hogyan lehetne felszámolni a jelenlegi, teljes mértékben tarthatatlan állapotokat?
BKB: Kolozsváron az egyes szakági szervezetek könyvtárai közötti átjárhatóság, egy közös könyvtár létesítésének kérdésköre is már jó tízéves múltra tekint vissza. Többször felvetődött egy közös székház (Magyar Ház) építésének lehetősége is, de anyagiak hiányában ez is csak tárgyalási szinten maradt. Az egyedüli, rövid távon kivitelezhető megoldás egy közös könyvtáradatbázis létrehozása lenne, ahol digitálisan feldolgozva hozzáférhetők volnának az egyes könyvtárak anyagai.
Ez egyrészt felgyorsítaná a keresést és a lekérdezést, másrészt – amennyiben erdélyi magyar egyetemi hálózatban gondolkodunk – ebbe könnyen bekapcsolódhatnak az Erdélyben létrejövő egyetemi központok is. Hosszabb távon az lenne a jó megoldás, ha a legfontosabb szakági szervezeteknek egy megfelelő, közös székházat lehetne felajánlani- esetleg a leendő Bolyai Egyetem közelében.
Milyen terveik vannak az UBB Székelyföldön található campusaival kapcsolatban?
BKB: A székelyföldi egyetemépítési folyamat abba a szélesebb kontextusba helyezendő bele, amelyről a március 25-i egyetemi fórum után egyre inkább lehet és indokolt szólni. Közösségünk számára létfontosságú területeken nincs magyar felsőfokú képzés. Ezeknek a gondoknak a megoldását is célozza a külön létesítendő állami magyar egyetem, amiről az RMDSZ vezetői több rendben nyilatkoztak.
Értelmezésünkben legalább két párhuzamos folyamatról van szó: a BBTE keretében kialakítandó karok kérdése mellett hasonlóan fontos az önálló egyetem kérdése. Elképzelésünk szerint a BBTE székelyföldi campusai a magyar egyetemi hálózat részét képeznék.
A mai helyzetben nehéz pontosan megítélni, hogy a székelyföldi folyamat miként alakul/alakítandó a jövőben, annyi azonban biztos állítható: az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat fontos intézményeinek kell otthont adjon a Székelyföld. Ez elemi érdeke a Székelyföldnek is, ezen szellemi háttér nélkül ugyanis elképzelhetetlen a régió gazdasági felemelkedése.
Milyen kapcsolatban állnak az erdélyi magyar egyházakkal? Az egyházak részéről érkezett-e konkrét felajánlás (pl. visszaszolgáltatott épületek) a BKB irányában
BKB: A romániai magyar történelmi egyházakkal, valamint a zsidó hitközség tagjaival jó viszonyban vagyunk. A történelmi egyházak támogatják az az erdélyi magyar felsőoktatás önállósulását. Az egyházvezetők külön levélben fordultak a BBTE Bővített Szenátusához, rektorához a BBTE magyar
karainak létrehozása érdekében, és a március 25-iki Fórum zárónyilatkozatát is aláírták. Reméljük, hogy az egyházak visszakapott ingatlanjaik révén is hozzájárulnak az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséhez.
Astalavista kérdései
Állítólag Elie Wiesel visszavonta aláírását arról a dokumentumról, amelyet a BKB - ügyét támogatandó - mindeninek meglobogtatott. Mi igaz a visszavonásból? Ha igaz, megindokolta-e? Ha indokai között az szerepel, hogy félretájékoztatták őt, akkor ki vállalja ezt be a BKB-ból? Ha mindebből egy szó sem igaz, ki pereli be a Ziua-t?
BKB: Wiesel Professzor nem vonta vissza, csak felfüggesztette az aláírását. Ezt részletesebben nem indokolta, csak annyit jegyzett meg, hogy több információra van szüksége. A felkérő levéllel egyidejûleg több anyagot is elküldtünk a szóban forgó személyiségeknek, a dokumentumok megtekinthetők a BKB által gondozott honlapon (www.bolyai-u.ro).
Kiemelendő, hogy ugyanezeket a dokumentumokat elküldtük az BBTE vezetőségének is. Valószínûnek tartjuk, hogy a BBTE által indított hazugságkampány, melynek nyomait Brüsszelben tapasztaltuk, Bostonig is elért, és ez ejtette gondolkodóba Wiesel Professzort. Az egyetem anyagaiban többek között az áll, hogy az egyetemen a feliratozás létezik a kisebbségek nyelvén is, és a zavaró hatású megnyilvánulások közé tartozik Gyémánt professzor állásfoglalása is.
Ha minden újságot perbe hívnánk, ahol minket rágalmaztak, egész nap csak pereskedhetnénk, és nem maradna időnk lényegi kérdésekre...
Molnár Zoltán kérdései
Sokan a magyar karok (egyetem) kérdését a multikulturalizmussal szembeállítják. Ha már ilyen nagy a felhajtás a multikulturalizmus körül, akkor javasolnám, hogy talán a többi romániai egyetem (nemcsak a kolozsvári BB és a marosvásárhelyi orvosi) is kéne tegyen ezirányba lépéseket. Tehát egyfajta nyitást várnék, hogy a kolozsvári magyar karok létrehozása mellett, más városokban elindulnának a Kolozsváron tesztelt multikulturalizmus irányába. Meg lehetne-e nyerni ennek az ügynek a partnereket?
BKB: A BKB határozott véleménye, hogy a három magyar tannyelvű kar létrehozása erősítené a multikulturalitást, semmiképpen nem gyengítené azt, hisz az önálló pénzügyi és adminisztrációs autonómiával elérhetnénk azt, hogy a saját fejlesztési stratégiákat fogalmazhassunk meg, a közösségünk igényeire pedig hatékonyan válaszolhasunk. Az sem mellékes, hogy a magyar kultúra, a magyar oktatók és diákok egyenrangú, egyenjogú félként lennének jelen a BBTE-n belül.
Mindazonáltal az egyetem vezetősége és a magyar karok ellenzői továbbra is ezt a hamis érvelést alkalmazzák. Alighanem abban bíznak, hogy sokan nem néznek utána a fogalom és a mögötte rejlő tartalom viszonyának. Az is elképzelhető, hogy a román fél másképpen értelmezi a multikulturalitás fogalmát, egymás mellé rendelés helyett a többségi kultúra hegemóniáját érti alatta: “a fejlődést illetően bizonyos engedményeket teszünk, de teljes önállóságot nem adunk”.
Az említett nyitás megtörtént. 2006. március 25-én szerveztük meg a “Fórum a magyar egyetemért” elnevezésű szakmai találkozót, ahol a teljes erdélyi magyar oktatási paletta mellett jelen voltak az RMDSZ és a történelmi egyházak, és a szakmai szervezetek képviselői is. Külön foglalkoztunk azokkal az egyetemekkel, ahol (már) nem létezik magyar tagozat, magyar oktatás, de erre határozott igény van (mûszaki, állatorvosi, agrártudományi, mûvészeti, zenei stb. képzés).
A megoldáskeresésnek ki kell terjednie ezen egyetemek helyzetére is.
Molnár Zoltán kérdései
Ha A és B két halmaz a következőképpen:
A = { BBTE-n magyarul oktató tanárok halmaza }
B = { Magyar karokon magyarul oktatni szándékozók halmaza }
Az eddig hallottak alapján A != B, mert létezik x eleme A-nak, amelyre x NEM eleme B-nek. Hogyan lehet ilyen körülmények között kivédni azt az érvet, hogy ,,Lám, létezik x amely nem eleme B-nek, azaz nem támogatja az ügyet"? Ki lehetne-e védeni azzal, hogy a BKB kibővülne BKE (Egyesületté) amelyhez mindazon tanszékek, vagy egyes tanárok csatlakoznának akik feltétlenül a B-ben vannak és onnantól kezdve azon A-belieket akik nem tagjai B-nek el lehet felejteni?
BKB: Igen, ez a két halmaz létezik a BBTE-n. A két halmaz különbségét viszonylag egyszerû megmagyarázni. Léteznek olyan oktatók, akik már önálló magyar karokon oktatnak (két vallástanárképző kar), akiket a többi kar átszervezése nem érint. Léteznek olyan karok, ahol annyira
kevés a magyar oktatók száma, hogy önálló tagozatot nem lehet szervezni (pl. jog, ahol mindössze egy magyar oktató dolgozik), és vannak olyanok is, akik személyes érdekeiket a közösségi érdekek fölé helyezik, számukra jól, ahogy van, nem kívánnak módosításokat.
Több oktató azért nem mer véleményt nyilvánítani, mert a hivatalostól eltérő véleményeket az egyetem vezetése nem fogadja el -lásd azok esetét, akiket hivatalosan vont felelősségre a rektor és adminisztratív lépéseket is kilátásba helyezett velük szemben. Reméljük, a magyar oktatók közgyûlése nem “bólogató János” alapszabályzatot, mûködési szabályzatot fogad el, hanem olyat, amely lehetővé teszi oktatóink valós beleszólását a magyar oktatás ügyébe.
Foumas kérdései
A kérdésem az asszimilációra ill. diszkriminációra vonatkozik. Többször hallottam- nemcsak a BKB, hanem kivülállók részéről is-, hogy a jelenlegi állapot (értsd: a magyar diákok úgymond román közegben való tanulása) asszimilációhoz vezet. Mi a véleményük a diszkriminációról? Nagyon sok magyar diák úgy kerül Kolozsvárra, hogy románul nem képes helyesen kommunikálni és- sajnos- sztereotipiák is bőven vannak.
Anno az én évfolyamomon magyarok-románok együtt tanultunk, és az egyetem végére mindenki megtanult románul, a sztereotipiák majdhogynem lerombolódtak (mindkét fél esetében), és nem asszimilálódtunk, a román társainkkal való szocializáción túl, a magyar- magyar kapcsolatok is fennmaradtak.
Persze, lehet, ez egy ideális, egyszeri állapot. Éppen ezért kérdezem: végeztek-e kutatást, vannak-e, használnak-e adatokat(idősorok, ifjúságkutatás stb.)azzal kapcsolatban, hogy a BBTE-n végzett diákok közül milyen az asszimilációs/diszkriminációs helyzet, illetve, hogyan látják a diákok, a román közegben való tanulás előnyükre, ill. hátrányukra vált-e?
Persze, a kérdésem könnyen lerombolható, azzal az érvvel, hogy a magyar karok nem diákok szétválasztását szolgálják, mégis úgy érzem, hosszú távon ez történne (én vagyok a bolyais, te meg a román diák és forditva). Nem félnek tehát a bumerángtól?
BKB: A tapasztalat a következő: román tagozatra járó diákok nem tudnak szakmájukról magyar nyelven kommunikálni, nem ismerik a magyar szaknyelvet, nem tudnak helytállni magyarországi konferenciákon, nem tudnak megírni magyarul egy ismeretterjesztő cikket, de gyakran még egy TDK dolgozatot sem. A nyitottá váló Európában immár nem csupán az anyanyelv presztízse emelkedik meg, de angolul is tudni kell. A többnyelvûség világában pedig a legbiztosabb alap az anyanyelv, erre kell a többit építeni.
Az egyetemi oktatás különböző szintjein természetesen be lehet és olykor be kell iktatni más nyelvű képzést is, román és angol előadásokat, a kutatásban is együtt lehet dolgozni a román kollégákkal.
A román nyelv (nem a szaknyelv) oktatását az általános és a középiskolában kell elvégezni, éspedig olyan tankönyvekből, olyan program szerint, amely a nyelvtanulásra fekteti a hangsúlyt. Nem hatékony a román nyelvet anyanyelvi szinten tanítani a magyar iskolásoknak, és semmiképpen nem lehet ilyen szinten számon kérni tőlük. Külön tanrendre, külön tankönyvekre van szükség a magyar és a román iskolások számára.
Az asszimilációval kapcsolatos kérdésre szociológusok adhatnának szakmai választ.
A BKB terveiben az is szerepel, hogy a közeljövőben újabb nemzetközi fórumok elé viszi az önálló magyar egyetem ügyet: ENSZ, EBESZ, nemzetközi tudományos testületek, felsőoktatási fórumok. Ha nem következik be lényegi változás, rövid időn belül a legtöbb felsőoktatási és tudományos fórum ismerni fogja a valós romániai helyzetet. Ezek után ki fogja komolyan venni a BBTE vezetőit, illetve azon romániai egyetemek vezetőit, akik mereven elutasítják a magyar oktatás bevezetését?
Bit kérdései
1. Szerintetek mi a román tanárok és diákok véleménye a magyar karok létrehozásáról és a magyar egyetem újraalapításáról/újraindításáról?
A rektor személyes ambiciója vagy a román tanárokra jellemző törekvés a magyar karok létrehozásának a megakadályozása? Mivel magyarázható a rektor esetleg a román anyanyelvű tanárok ellenző álláspontja ami a magyar karok létrehozását illeti?
2. Szerintetek az utóbbi időben tapasztalt fenyegetések illetve a tanárok építő jellegű javaslataival szembeni ellenséges hozzáállás csak a magyar oktatókkal illetve a BKB-vel szemben jellemzőek, vagy több esetben is előfordult az utóbbi pár évben?
3. Szerintetek milyen eszközökkel lehetne segíteni a kölcsönös tisztelet, az építő jellegű hozzáállás és a párbeszéd kialakulását a magyar oktatók illetve BKB és a román vezetőség illetve többségben levő oktatók között?
1. Az októbertől mostanig felgyûlt tapasztalataink alapján a román kollegák kb. 60%-a mereven elutasítja a magyar oktatók kéréseit, és ez intolerancia a maga nemében. A rektor és az egyes román oktatók ellenző magatartása leginkább egyfajta paternalizmussal, valamint a pozíciók féltésével magyarázható.
Talán a balkáni történelem velejárója az a meggyőződés, miszerint a kisebbségekkel szemben határozottan kell fellépni, semmiféle kompromisszumot nem szabad elfogadni, ha nő részükről a nyomás, akkor még nagyobb nyomással kell rá válaszolni. Ezt meg szeretnénk változtatni, mivel nem tekintjük európai viszonyulásnak.
2. Fenyegetés, illetve a tanárok építő jellegû javaslataival szembeni ellenséges hozzáállás az elmúlt
években több esetben is előfordult. Nem lehet véletlen, hogy ez mindig az önálló magyar egyetem vagy az önálló magyar karok ügye köré csoportosult. Több kollega kényszerült átmenni más tanszékre vagy akár más egyetemre is. Ha rákeresünk az 1998-as sajtóanyagra, amely az önálló magyar egyetemről, majd a Petőfi-Schiller tervezgetéséről szólt, az egyetem akkori vezetőségének nyilatkozatai majdnem szó szerint megegyeznek a mostaniakkal.
Akkor is, mint most az egyetem szenátusában, a kari tanácsokban mereven elutasítottak minden olyan kezdeményezést, amely az önálló magyar struktúrák létrehozását célozta meg (a magyar karok megalakítását eddig öt alkalommal utasították el, és szomorú példa a magyar informatika tanszék létrehozásának ellehetetlenítése is).
3. Sajnos ennek a kérdésnek a gyökerei sokkal mélyebbek. A kölcsönös tisztelet, az építő jellegû hozzáállást és a párbeszéd kialakítását a történelemkönyvek átírásával kellene kezdeni. Másképp kellene beállítani a két nép egymáshoz való viszonyát: ez elengedhetetlenül fontos a entalitásváltáshoz.
Mi számos román fórumot is szerveztünk, szerveztünk, és részt is vettünk ilyeneken. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy azok, akik mereven elzárkóznak javaslataink megtárgyalásától, nem jelennek meg ezeken a fórumokon sem (pl. a Pro uropa Liga által szervezett összejövetelen, vagy a román nyelvű Bolyai Esten). Többeket akik eljöttek esetleg fel is szólalnak a magyar ügyek mellet, hamarosan kitámadta az egyetem vezetésége, valamint a román sajtó egy része. A dialógustól nem mi zárkózunk el. Mi több, folyamatosan keressük az újabb lehetőségeket a párbeszédre. Példa erre a 20-án Bukarestben szervezendő fórumunk is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!