2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Vérpénz”: az iráni nők élete feleannyit ér, mint a férfiaké

Bakk-Dávid Tímea összeállította:Bakk-Dávid Tímea 2006. április 14. 12:59, utolsó frissítés: 12:05

Akasztásra ítélt kiskorú lányok, gumibottal szétvert nőnapi tüntetés: emberjogi #b#krízis#/b# Iránban.





Kanada volt szépségkirálynője a nemzetközi közvéleményhez és Irán teljhatalmú vezéréhez fordult egy akasztásra ítélt 18 éves névrokona életéért. A lány leszúrta egyik támadóját, aki meg akarta erőszakolni.

Nazanint egy iráni bíróság elsőfokon kötél általi halálra ítélte januárban. A lány 17 éves volt, amikor az incidens történt: 2005 márciusában 16 éves unokahúgával sétált Teherán egyik külvárosában, amikor három férfi megtámadta őket. Segítségért kiáltottak, ám eredménytelenül. Mivel a férfiak


nem hagytak menekülési lehetőséget,

Nazanin előbb egyik támadóját a kezén, majd egy másikat a mellkasán szúrta meg a nála lévő késsel. Az utóbbi szúrás halálosnak bizonyult, ám az őrizetbe vett lány hiába tett vallomást a bíróságon, s hangsúlyozta, jogos önvédelemből követette el tettét, és nem akarta megölni a férfit, az iszlám jog (a sária) alkalmazói kötél általi halálra ítélték.

A vádlott névrokona, a gyerekkorában Iránból családjával elmenekült Nazanin Afshin-Jam kanadai szépségkirálynő petícióval fordult az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez (ENSZ) és a közel-keleti ország vezetőihez, hogy semmisítsék meg az egyelőre első fokon hozott ítéletet. Az ügyben az Amnesty International is lobbizik.

Miss Kanada mintegy három éve rendszeresen részt vesz 
<br />
különböző jótékonysági rendezvényeken. 
<br />
Nazanin indiai árva gyerekek között (forrás: nazanin.ca)Miss Kanada mintegy három éve rendszeresen részt vesz
különböző jótékonysági rendezvényeken.
Nazanin indiai árva gyerekek között (forrás: nazanin.ca)


Miss Kanada még kisgyerekkorában, szüleivel menekült el Iránból az iszlám forradalom kitörésekor, a fotómodell jelenleg zenekiadással foglalkozik. Mióta szépségversenyeket nyer és jótékonysági akciókban vesz részt, Nazanin Afshin-Jam rendszeresen kap gyűlöletleveleket iszlám fundamentalistáktól.

A „kisebbik” Nazanin ügyének képviseletét egy szintén Kanadában élő ügyvéd, Negar Azmudeh is felvállalta, aki


ezzel az üggyel akarja az iráni nők igazságtalan helyzetét demonstrálni.

A CTV Vancouvernek március végén nyilatkozó ügyvéd szerint ha fordítva történt volna a dolog – vagyis Nazanint ölte volna meg egy férfi –, nem szabtak volna ki rá halálbüntetést, „mert az ő élete kétszer annyit ér, mint Nazaniné”.

Az ügyvéd valószínűleg a „vérpénz” intézményére utalt. Az Iránban érvényes iszlám törvények szerint ugyanis aki megöl egy másik személyt, „vérpénzt” fizet az áldozat családjának. A tarifa az elismert vallási kisebbségek – zsidók, keresztények és zoroasztriánusok – tagjai esetében is ugyanannyi: vagyis az AFP április 11-i jelentése szerint jelenleg 28 700 dollár. Ha viszont nő az áldozat, ennek az összegnek csak felét kell kifizetni.

A vérpénzt az áldozat családja követelheti, de a járműbiztosítási rendszer is számol vele: ha egy gyalogost közúti balesetben elgázolnak, a biztosító fizeti a vérpénzt az áldozat családjának.

A Nazaniéhez hasonló esetben egyébként már sikerült az iráni hatóságokat a nemzetközi nyomásnak arra kényszerítenie, hogy az áldozatot felmentse. 1997-ben egy nemi erőszakot megkísérlő rendőrtiszt lelövéséért halálra ítélt nőt szabadon engedtek.

Ám jelenleg is több példa van, hogy hasonló esetekben halálos ítéletet szabtak ki fiatal nőkre; egyeseken végre is hajtották. 2004-ben egy 16 éves lányt


felakasztottak azért, mert „vétett a szemérem ellen”.

Az Amnesty International kanadai vezetője szerint itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség végre közbelépjen. „Ezek az esetek jól illusztrálják, hogy komoly emberjogi krízis van Iránban” – állapította meg Alex Neve.

A két Nazanin. A fotómodell honlapjának főoldalán 
<br />
kiemelt helyen szerepel a felhívás, hogy írd alá a petíciótA két Nazanin. A fotómodell honlapjának főoldalán
kiemelt helyen szerepel a felhívás, hogy írd alá a petíciót


A Nazani megmentéséért kezdeményezett, az ENSZ főtitkárának, Kofi Annannak, az emberjogi főbiztosnak, Louise Arbournak, az Iráni Iszlám Köztársaság Legfőbb Vezérének, Ali Khamenei ajatollahnak, és az Iráni Iszlám Köztársaság igazságszolgáltatása fejének, Mahmud Hashemi Shahrudi ajatollahnak figyelmébe ajánlott petíciónak cikkünk elkészülte pillanatában 13 815 aláírója volt.

Részlet a petíció szövegéből: „Sürgős közbelépésre van szükség, hogy megmentsük e fiatal életet, akinek egyetlen bűne, hogy megvédte önmagát. Nazanin és sokan hozzá hasonlóak két kilátástalan opció közötti választásra kényszerülnek. Egyrészt az iráni büntetőtörvénykönyv szigorúan korlátozza az önvédelemhez való jogot, mint az agresszió igazolását. Másrészt ha Nazanin hagyja, hogy az erőszak megtörténjék,


bebörtönözhetik, megkorbácsolhatják vagy megkövezhetik

amiatt, hogy házasságon kívül folytatott nemi kapcsolatot: hacsak négy (!) férfi tanú nem igazolja helyette, hogy valóban megerőszakolták. Ráadásul Irán aláírta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezményét és a Gyermekek Jogainak Konvencióját, így kötelezhető arra, hogy


ne szabjon ki halálbüntetést 18 éven aluliakra.

Az Amnesty International 1990 óta 18 esetet tart nyilván, amikor gyermek elkövetőket végeztek ki Iránban. 2005-ben nyolc regisztrált esetben büntettek halállal 18 éven aluliakat. Nazanin 17 éves volt a támadás idején: ezért Irán az ítélettel megszegte az egyezményt.

Sürgetjük a Nazaninra kiszabott halálos ítélet megváltoztatását. Követeljük, hogy a hatóságok rendeljék el az ügy teljes felülvizsgálását, különös tekintettel az önvédelemhez való jog korlátozását kimondó cikkelyekre az iráni büntetőtörvénykönyvben. Sürgetjük a hatóságokat, hogy bizonyosodjanak meg arról, az áldozat családja ismeri azt az iszlám törvénykezés által garantált jogát, hogy


kegyelmet kérjen az elítéltnek.

Felhívjuk az Iráni Iszlám Köztársaság figyelmét, hogy teljesítse a nemzetközi egyezmények aláírásával vállalt kötelezettségeit.”

Az Iranian.ws angol nyelvű iráni portálon egyébként számtalan hasonló petícióra bukkanhatunk. A legfrissebb április 9-i. A halálbüntetésére váró asszony megölte férjét, mert az „meg akarta erőszakolni a nő előző házasságából származó lányát”.

Az emberjogi aktivisták szerint egyébként mióta az új elnököt (lásd keretes írásunkat) beiktatták, egyre gyakoribbak a beszámolók arról, hogy békés tüntetéseket elleni karhatalmat vet be az állam. Januárban a teheráni biztonsági erők megtámadtak és letartóztattak több száz sztrájkoló buszvezetőt, akik a jobb munkakörülményekért tüntettek. Februárban Qom városában


könnygázt vetettek be egy imaház köré élőláncot vonó

szúfi csoport ellen. Az iszlám misztikus, az engedelmesség helyébe a szeretet erényét állító, a keresztény szerzeteséghez hasonló irányzatának követői templomukat védelmezték, melynek lebontását a hatóság rendelte el.

Tüntető iráni nők (forrás: worldpress.org)Tüntető iráni nők (forrás: worldpress.org)


Az iráni rendőrség a worldpress.org teheráni tudósítója szerint gumibotokkal vert szét egy, a nők jogaiért március 8-án békésen tüntető csoportot. A tudósító megjegyzi, Iránban az arab államokkal ellentétben a nők vezethetnek és szavazhatnak,


akár autóversenyen is részt vehetnek,

sőt jelöltethetik is magukat a választásokon – bár mindeddig a nőket kizárták a köztársasági elnökválasztásból. Az iráni nők közt vannak elismert festők, költők, filmrendezők és színészek is. A nők elleni diszkrimináció forrása azonban az iszlám törvényhozási rendszer, amely férfiak és nők esetében lényeges különbségeket tesz: másképp rendelkezik például a házassági, válási vagy öröklési ügyekben.

A tüntetők parancsnoka, Ghodratollah Mahmoudi egy iráni hírügynökségnek azt nyilatkozta, az engedély nélkül tüntetők elleni hatósági fellépés „annak megelőzése volt, hogy a tüntetés politikai dimenziókat kapjon”. A gumibotozó rendfenntartók egy ismert iráni költőnőt, Simin Behbahanit sem kímélték, és elkobozták a helyszínen lévő újságírók kameráit és fotógépeit.

Az Amnesty International a történtek azonnali kivizsgálását és a vétkesek megbüntetését követelte az iráni kormánytól.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS