2018. október 21. vasárnapOrsolya
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A mérsékeltek ne legyenek a nacionalisták szellemi foglyai

kérdezett:Kelemen Attila Ármin 2001. november 15. 18:28, utolsó frissítés: 18:28

"Nem látszik valósnak az a gond, amelytől Erdélyben oly sokan félnek, hogy Schengen gátolná a magyar-magyar kapcsolatokat" -- nyilatkozta Dr. Surján László, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke a Transindexnek.




Mi az, amiben az Európai Bizottság legfrissebb értékelése szerint a státustörvény nem EU-konform? Hogyan érinti mindez a törvény végrehajtási utasításainak kidolgozását?

Dr. Surján László: A jelentésnek a státustörvénnyel kapcsolatos megállapításai: a jelentés elismeri, hogy Magyarország jószomszédi kapcsolatokat folytat szomszédaival. Ezt követően a szöveg kitér arra, hogy feszültségek keletkeztek Magyarország és néhány szomszédja között, mert megfelelő konzultáció nélkül fogadta el a parlament a törvényt.

Surján László a Piarista Gimná-
<br />
ziumban érettségizett 1959-ben.
<div class=

1963-ig teológiát tanult, majd a
Budapesti Orvostudományi Egye-
tem Általános Orvostudományi
Karán végzett 1969-ben. 1989-ben
lépett be a Kereszténydemokrata
Néppártba. Az Antall-, majd a
Boross-kormány népjóléti minisz-
tere volt. Megalapítója, majd
társelnöke lett a Magyar Keresz-
ténydemokrata Szövetségnek." title="Surján László a Piarista Gimná-
ziumban érettségizett 1959-ben.
1963-ig teológiát tanult, majd a
Budapesti Orvostudományi Egye-
tem Általános Orvostudományi
Karán végzett 1969-ben. 1989-ben
lépett be a Kereszténydemokrata
Néppártba. Az Antall-, majd a
Boross-kormány népjóléti minisz-
tere volt. Megalapítója, majd
társelnöke lett a Magyar Keresz-
ténydemokrata Szövetségnek." >Surján László a Piarista Gimná-
ziumban érettségizett 1959-ben.
1963-ig teológiát tanult, majd a
Budapesti Orvostudományi Egye-
tem Általános Orvostudományi
Karán végzett 1969-ben. 1989-ben
lépett be a Kereszténydemokrata
Néppártba. Az Antall-, majd a
Boross-kormány népjóléti minisz-
tere volt. Megalapítója, majd
társelnöke lett a Magyar Keresz-
ténydemokrata Szövetségnek.
A törvény célja a magyar kisebbség támogatása abból a célból, hogy megtartsa kulturális örökségét, ám a törvény egyes részei a Velencei Bizottság megállapítása szerint ellentétben állnak a jelenlegi kisebbségvédelmi standardokkal. A Velencei Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy más országokban élő kisebbségek egyoldalú támogatása csak akkor törvényes, ha nem sérti a területi szuverenitást, a megkötött szerződéseket, az országok között baráti kapcsolatokat, az alapvető emberi és szabadságjogokat, és különösen nem a megkülönböztetés tilalmát.

Ezenkívül, ahogy a törvény 27. paragrafusának (2) bekezdése maga is kimondja, Magyarország EU-tagságának pillanatától a jogszabályt csak a közösségi joganyaggal összhangban lehet majd alkalmazni. Az országjelentés kitér arra, hogy kerettörvényről van szó, a megfelelő rendeletek nélkül nem is lehet alkalmazni. Ezeket a rendeleteket a fentiek szellemében és a szomszédokkal való konzultációk és megegyezések segítségével kell megalkotni. A jelentés azt is megállapítja, hogy Romániával és Szlovákiával a nyáron folytatott megbeszélések eredménytelenek.

A magyar fél megítélése szerint a törvény pontosan azon feltételek mentén alkalmazza a kedvezményeket, amelyet a Velencei Bizottság felsorol. Azt is figyelembe kell venni, hogy csak Romániával és kisebb mértében Szlovákiával alakult ki vita. Ennek nem az az oka, hogy ezen országokban él sok magyar, hanem az, hogy ezen országokban engedélyeznek törvényesen szélsőségesen idegengyűlölő pártokat.


Lesz-e módosítás a törvény szövegében, még mielőtt Magyarország EU-taggá válik?

Ha a csatlakozó rendeletekben maradéktalanul megoldhatók az EU-ra vonatkozó problémák, akkor nem. Lehet, hogy bizonyos pontokat egyes országok esetén fel kell függeszteni, ha mi már EU-tagok leszünk, s az illető országnak társulási szerződése van az EU-val. Ekkor ugyanis mi is az EU részeként, a szerződés másik partnerének szerepében leszünk.


A státustörvény ideiglenes jellegűnek is tekinthető, hiszen jelen formájában nem egészen alkalmazható, ha Magyarország EU-taggá válik. Mi lehet a megoldás arra a helyzetre, mikor a schengeni határvonal Magyarország keleti határaira kerül át, de a határon túli magyarság továbbra is a maihoz hasonló intenzitással kívánja a kapcsolatokat ápolni az anyaországgal?

Schengennek nincs semmi közvetlen kapcsolata a státustörvénnyel. Nem látszik valósnak az a gond, amelytől Erdélyben oly sokan félnek, hogy Schengen gátolná a magyar-magyar kapcsolatokat. Amennyiben -- s ezt magunk is segítjük -- Románia már nem lesz vízumköteles, nincs semmi gond. A vízumkötelezettség terhet jelent, de megoldhatót: tartós vízum stb. Ezek azonban pótmegoldások. Ha Románia komolyan veszi, hogy valaha az EU-hoz akar tartozni, képessé kell tennie magát saját határa megfelelő őrzésére.


A státustörvény körüli magyar-román polémia befolyásolja-e akár pszichológiailag, akár már vonatkozásban Magyarország és Románia EU-csatlakozását?

Magyarországét semmiképp. Románia számára hátrányos lehet, ha az a kép alakulna ki, hogy magyar nemzetiségű polgárainak erőszakos beolvasztására törekszik és a státustörvényt azért gátolja, mert az ellensúlyt teremt agresszív törekvésekkel szemben. Fontos, hogy a mérsékelt román pártok ne legyenek a román nacionalisták és idegengyűlölők szellemi foglyai.


Hogyan áll most, az Európai Bizottság országjelentéseinek fényében Magyarország és Románia csatlakozási ügyrendje? Melyek a reálisan várható csatlakozási időpontok?

Ma az első hullám reálisan várható ideje 2004. Ehhez le kell zárni a tárgyalásokat 2002 végéig. Mindenki bekerülhet, aki ezt megteszi. Magyarországnak komoly esélye van erre. Románia tudomásom szerint meg sem kísérelte a tárgyalások ilyen gyorsított menetét. Szlovákiának, szemmel láthatóan és nagy örömünkre, sikerülni fog.


Tudnak-e, érzékelnek-e valamit az Uniós testületek abból, ami a romániai szellemi életben és közbeszédben a föderalizmus és a regionalizmus körül zajlik? Véleménye szerint, ha a romániai közigazgatás látványosan elmozdulna a regionalizáció irányába, ez befolyásolná-e az ország csatlakozási esélyeit?

Hogy mit érzékelnek az Unióban, arról közvetlen tudomásom nincs. Az azonban biztos, hogy a regionalizmus korunk egyik vezető eszméje. Tévednek azok, akik a regionalizmus, akár a föderalizmus szótól megrémülnek, és Románia szétesésének rémképét vetítik előre. A kellően decentralizált államok sokszor erősebbek, mint az erőszakkal egységesített és centralizált berendezkedések.

Ráadásul Romániának -- a különleges moldovai kapcsolatai miatt -- inkább élen kellene járnia minden határon túl nyúló regionalista gondolat megvalósításában, mint vészharangot kongatnia. A magyar-román együttműködés szép példáját lehetne így megvalósítani, ami évekkel gyorsíthatná Románia EU integrációs folyamatát. A magukat középre helyező román pártoknak tehát dönteniük kell, a nacionalista szélsőségesek szája íze szerint politizálnak, vagy az együttműködés -- olykor göröngyös, de eredményes útját járják. Bízzunk abban, egyre több politikus -- román nemzetiségűeket is beleértve -- felismeri: egymásra vagyunk utalva.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS