2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem bővül az atomfegyver-klub?

szerk. 2006. június 26. 17:43, utolsó frissítés: 17:43

Sem Iránnak, sem Izraelnek nem tetszik a #b#bombaminőségű#/b# uránium és plutónium gyártásának betiltása amerikai nyomásra.





Az amerikai elnök által néhány éve "lator" jelzővel illetett egyes államok (elsősorban Irán és Észak-Korea) nukleáris ambíciói, burkolt vagy leplezetlen törekvése atomfegyver megszerzésére ismét a nemzetközi politika homlokterébe állította a tömegpusztító fegyvereknek ezt a fajtáját. A "latrok" próbálkozásait élesen ellenző Washington a jelek szerint újabb nemzetközi egyezménnyel kívánja elejét venni annak, hogy tovább bővüljön az atomfegyverrel rendelkező országok névsora.


Amerikai kezdeményezés és ultimátum


Ezért az Egyesült Államok május 18-án szerződéstervezetet terjesztett a Genfben székelő 65 tagú leszerelési bizottság elé az atomfegyverekben felhasználásra kerülő hasadóanyagok előállításának nemzetközi betiltásáról. Az elképzelt szerződés angol elnevezése "Fissile Material Cutoff Treaty" (FMCT) lenne.

Az első nukleáris fegyvert az Egyesült Államok próbálta ki 1945 július 16-án, Alamogordo mellett, Új-Mexikóban. A fotón a Az első nukleáris fegyvert az Egyesült Államok próbálta ki 1945 július 16-án, Alamogordo mellett, Új-Mexikóban. A fotón a "kütyünek" (gadget) becézett plutóniumbomba


Stephen Rademaker, az amerikai külügyminisztérium biztonsági kérdésekkel, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó főosztályának vezetője kategorikusan kijelentette a svájci konferenciavárosban, hogy a népes testületnek, amely évek óta egyetlen határozatot sem hozott, szeptemberig kell tanácskoznia és döntést hoznia az amerikai tervezetről.

Rademaker pontosította, a tilalom a plutóniumra és a fegyverminőségű urániumra fog vonatkozni, nem visszamenőleges hatályú, nem érinti a deklarált atomhatalmak (Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia, Oroszország) új atomfegyverek előállítására vagy meglévők korszerűsítésére szolgáló "fegyverképes" hasadóanyag-készletét, de nem érinti az atomhajtóműves tengeralattjárók céljaira szolgáló hasadóanyagokat sem. Az FMCT kiegészítő szerepet kap az atomsorompó-szerződés betartása kapcsán.

A három és fél oldalas amerikai szerződéstervezet nem tartalmaz rendelkezéseket a szerződés betartásának nemzetközi ellenőrzésére. A részes államok veszik magukra a fő felelősséget a kötelezettségek teljesítéséért, illetve saját "nemzeti eszközeikkel" deríthetik fel a szerződésszegést (titkosszolgálatok, felderítés-hírszerzés), majd a részes államokat, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsát tájékoztathatják az ilyen esetekről.

Rademaker mandátumtervezetet is benyújtott Genfben, amely végre életre hívná a szerződést formába öntő ad hoc bizottságot. Sajátos és némileg szokatlan az az amerikai elképzelés, hogy a szerződés már akkor hatályba léphet, ha azt az öt deklarált atomhatalom becikkelyezte.


Irán gyanakszik, Izrael elutasít

Irán leszerelési főmegbízottja, Hamid Eszlamizad mindjárt a beterjesztéskor megkérdezte amerikai kollégáját, van-e összefüggés az elképzelt szerződés és az iráni atomprogram körül támadt kavarodás között. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Irán nukleáris tevékenységének ellenzőit egyenesen "szellemi fogyatékosoknak" minősítette, figyelmen kívül hagyva az ENSZ főtitkárának intését, hogy a szóban forgó vita valamennyi résztvevője mérsékelje szónoklatainak hangerejét.

Franciaország sietett támogatásáról biztosítani az elgondolást, amelyet Jacques Chirac elnök már januárban pártfogásába vett. A francia külügyminisztérium különleges megfogalmazású nyilatkozatot tett közzé:

"Támogatjuk az általános és teljes leszerelésre (!) és különösen egy olyan szerződés tárgyalásos elfogadására irányuló nemzetközi törekvéseket, amely tiltaná hasadóanyag katonai célokra való előállítását". Dél-Afrika megbízottja kifogásolta, hogy kivételt tettek a deklarált atomhatalmak meglévő katonai hasadóanyag-készleteivel egészen odáig menően, hogy a Washington által javasolt tilalomtól függetlenül további atomfegyvereket gyárthatnak.

Izraelnek szemlátomást nem tetszik a szerződés elgondolása, amely tilalmi nyomás alá helyezheti a zsidó állam atomprogramjait. Izrael nem csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez, hanem "nukleáris kétértelműségi politikát" folytat. Problémái vannak azonban az atomtechnikai berendezések beszerezésével, miközben Washington egy ideje különleges elbírálásban részesíti az önhatalmúlag atomhatalommá vált Indiát.

Egyelőre nem világos, hogy az amerikai szerződéstervezet tárgyalási folyamathoz vezet-e, a leszerelési bizottságnak mindenesetre konszenzussal kell döntéseit meghoznia. Tagállamai kilenc éve nem tudnak egy munkaprogramban megegyezni, ami bénítja a testületet. A tervezettel az Egyesült Államok szeretne lelket lehelni a leszerelési konferenciába és tárgyalásokat kieszközölni – hangoztatta Rademaker Genfben a sajtó előtt.


Egy másik potenciális veszélyforrást, a hagyományos robbanóanyagból és hasadóanyagból összeállított Egy másik potenciális veszélyforrást, a hagyományos robbanóanyagból és hasadóanyagból összeállított "piszkos bombát" a szakértők szerint inkább a pánikkeltés eszközének, semmint pőotenciális tömegpusztító fegyvernek kell tekinteni. A statisztikák szerint nő a "piszkos bomba" alapanyagául felhasználható anyagok csempészete, de az Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint annyi biztató, hogy a veszélyesebb hasadóanyagot kevésbé lopják

Atomhatalmak és küszöbhatalmak

Elemzők véleménye szerint az atomfegyverek terjedésének megakadályozása és a hasadóanyagok előállítása kérdésében az államok aszerint vélekednek, hogy rendelkeznek-e atomfegyverrel, van-e lehetőségük ilyen fegyverek gyártására, illetve beszerzésére, avagy nincs.

A besorolás szempontjából meghatározó a "deklarált atomhatalmak" kategóriája, amelyhez az atomsorompó-szerződés szerint azok az államok tartoznak, amelyek 1967. január 1. előtt tettek szert erre a fegyverre (Egyesült Államok, Franciaország, Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia és a Szovjetunió egyik jogutódjaként Oroszország).

Harminc-negyven évvel ezelőtt "küszöbhatalmaknak" nevezték azokat az államokat, amelyek ugyan nem rendelkeznek atomfegyverrel, de műszakilag és iparilag képesek atomfegyver-előállítási és atomrobbantási kapacitásra szert tenni 2000-ig.

A hasadóanyagok általánosan hozzáférhetőkké váltak az atomenergiával végzett villamosenergia-termelés meghonosodásával. A hasadóanyagokban rejlő lehetőségek mondatták szakemberekkel már a múlt század közepén, hogy "nincs kétféle atomenergia". Ahol atomerőműveket létesítenek, ott voltaképpen "ártatlan közeledés a bombához" megy végbe.

Ha tehát valahol megvan az ipari infrastruktúra, a szakképzett munkaerő, az atomipar néhány alapfeltétele és a politikai akarat, ott a költségektől függetlenül megteremtődik az atomhatalommá válás lehetősége. A 70-es évek közepén a stockholmi békekutató intézet (SIPRI) legalább 30-40 atomfegyverrel rendelkező országot jósolt 2000-re. Már akkor számításba vették, hogy öt-tíz kilogramm plutónium felhasználásával előállítható olyan nukleáris robbanószerkezet, amely egy közepes nagyságú városban igen jelentős pusztítást vihet véghez.


Polgári és katonai készletek


Egy 1998-ban tartott nemzetközi konferencián a Japán Atomipari Fórum szakértője adatokat közölt arról, hogy tudományos értelemben nem lévén különbség a "polgári plutónium" és a "katonai plutónium" között, milyen készletekkel rendelkeznek a mérvadó országok.

Kunihiko Uemacu szerint az 1943-ban felfedezett plutóniumból az 1998-as állapot szerint az Egyesült Államok 327 tonnát, Franciaország 158,8, Oroszország 71, Japán 64, Nagy-Britannia 45,9, Németország 37,4, Belgium 16, Svájc 6 tonnát halmozott fel. "Bármelyik plutónium lehet visszaélés tárgya" – jegyezte meg a japán szakember pekingi előadásában.

Az Egyesült Államok 2000 augusztusában ismét szükségét érezte, hogy szorgalmazza a tárgyalások felvételét a "bombaképes" hasadóanyagok előállításának betiltásáról. Az amerikai delegációvezető Genfben jelezte, hogy ehhez adottak a feltételek, hiszen két éve döntöttek a megfelelő tárgyalószervről. Viszont elfogadhatatlannak nevezte egyebek között Kínának azt a követelését, hogy egyidejűleg kezdődjenek tárgyalások az űrfegyverkezésről. Úgy fogalmazott, hogy ez az igény a hasadóanyag-tárgyalások megtorpedózására irányul.

Ugyanebben az évben egy washingtoni szenátusi meghallgatás anyagából kitűnt, hogy az Egyesült Államok 2000 elején plutóniumból 50 tonna, magas dúsítottsági fokú urániumból 174 tonna "többlettel" rendelkezett.


Ellenőrizhetetlen szerződés?

2003 januárjában az aktuális leszerelési tárgyalási forduló megkezdésekor India vetette fel Genfben a hasadóanyag-tárgyalások kimozdítását a holtpontról. Az indiai felvetés ugyanúgy nem változtatott a bénultságon, mint a Belgium és Algéria vezette ötös csoport indítványa, miszerint a hasadóanyagok témájának megvitatását azonnal meg kellene kezdeni, az űrfegyverkezési kérdések kezelését pedig egy ad hoc bizottságra ruházni. Ezúttal is kiderült, hogy Kína az űrleszerelésről akar konkrét tárgyalásokat, mert még a hasadóanyagok felhalmozásának stádiumában van.

2004 októberében az Egyesült Államok főmegbízottja leszerelési ügyekben világossá tette, hogy Washington egyfelől támogatja a genfi leszerelési értekezleten egy jogilag kötelező szerződés megalkotásának gondolatát, amely tilalom alá helyezné a katonai rendeltetésű hasadóanyagok előállítását, de másrészről ellenőrizhetetlennek tartja a szerződés végrehajtását.

Míg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztosítéki rendszere az atomsorompó-szerződés (nem atomhatalom) részes államaiban talált be nem jelentett hasadóanyag-készletet szerződésszegésnek minősítheti, ugyanez állítólag nem lehetséges egy hasadóanyag-szerződés keretében. A "tényt" megállapítva mind az előállítás dátumát, mind az előállítás rendeltetését ellenőrizni kellene.

"Úgy tűnik, az ellenőrzési eljárásról folytatandó terméketlen viták hátráltatnák a tilalom bevezetését" – vélekedtek amerikai részről már másfél évvel ezelőtt. "A tervbe vett szerződés célja nem az ellenőrzés alá vétel, hanem érvényesülő normák megalkotása fegyverrendeltetésű hasadóanyagok termelése ellen" – jelentette ki az ENSZ-Közgyűlés 1. számú bizottságában Jackie Sanders amerikai nagykövet.


Hírforrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS