2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

134 milliót fertőtlenített el a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója?

szerk. 2006. június 29. 18:52, utolsó frissítés: 16:51

Kicsinyes adminisztratív megtorlások érték egy Krónika-riport miatt a sepsiszentgyörgyi SzNM kutatóit. Pedig #b#csak most kezdődik!#/b#






A megregulázásra azért volt szüksége Kató Zoltán igazgatónak, mert a szakemberek az országos nyilvánossághoz fordultak Kató alkalmatlanságát bizonyítandó. A helyi sajtó, minthogy a megyei tanács kiszolgáltatottja (a Háromszék, amely a megyei tanácstól bérli a szerkesztőségi ingatlant, inkább kivár, vagyis nem publikálja az újságírói által készített, a konfliktusról szóló anyagokat, így az ügy közvetlenül a helyi nyilvánosság számára nem tematizálódhatott).

A megyei tanács kompetenciája lenne Katót felelősségre vonni, de a különböző háttérjátszmák blokkolják a szakmailag és – mint később kiderül – “pénzügyileg” is megalapozottnak tűnő menesztést.

Az új elem, hogy Boér Hunor, aki a múzeum történetéből doktorál, elkészítette Kató Zoltán munkásságának és igazgatói tevékenységének kiértékelését. A disszertáció egyik fejezete egy bukolikus elemekkel tűzdelt esettanulmány-ballada arról, hogyan lehet gyanús körülmények között eltapsolni 144 millió lej pályázati pénzt, eljátszani az intézmény hitelét, olyan molyirtót vásárolni, amely a csótányokat irtja, és mellékesen megbénítani egy műhely szakmai munkáját.

A történet munkacíme ez is lehetne: romániai magyar kisvárosi történet a helyi közigazgatás szakmaiságáról. Boér Hunor esettanulmánya ma jutott el szerkesztőségünkbe. Amennyiben a szerző összefoglalója helytálló, érdeklődve várunk magyarázatot a Kovászna Megyei Tanács passzivitására.


Az igazgató, arra hivatkozva, hogy a múzeumban jelenleg intézményi audit zajlik, megtagadta a válaszadást. Némi kitartással egye kérdést tudtunk feltenni számára a használt fertőtlenítőszerek alkalmasságára vonatkozóan, amire Kató ezt válaszolta: sajnálattal közlöm, nem vagyok fertőtlenítő-szakértő.


Boér Hunor teljes esettanulmánya itt tölthető le.


a Székely Nemzeti Múzeuma Székely Nemzeti Múzeum


A bevezető részből idézünk:

2003. októberben a Székely Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi főépületében általános fertőtlenítésre került sor. Ehhez, pályázat útján, a néprajzi részleg szakemberei biztosítottak 144 millió lej értékű támogatást.

Csakhogy: az igazgató önkényes döntése alapján nem az eredetileg tervezett vegyszerek, mennyiség került felhasználásra, és a munkát sem a korábbi, hasonló fertőtlenítéssel már bizonyított cég végezhette.

A pályázati célra alkalmazott vegyszerek az eredetileg tervezett múzeumi fertőtlenítésre alkalmatlanok voltak. Felhasznált mennyiségük a kezelendő felületek töredékére volt kiszámolva, piaci áruk pedig mindösszesen kevesebb, mint 10 millió lejt tett ki. A különbözet, több mint 134 millió lej, egy a múzeumi szakemberek számára mindmáig ismeretlen cég számláját gazdagította.

A botrány az egész intézményt és minden alkalmazottját kompromittálhatta, így a felháborodott szakemberek, félelmüket leküzdve, megpróbálták felelősségre vonni a fertőtlenítést eltérítő-levezérlő igazgatót. Az intézményen belül az igazgató mindössze sorozatos megfélemlítési kísérletekkel és megtorlásokkal válaszolt.

A fenntartóhoz intézett, az összes érintett szakember által aláírt panaszt valószínűleg ugyancsak az igazgató tüntette el. Vizsgálatra nem került sor. A külföldi támogató pedig úgy ítélte meg, hogy úgysem áll módjában határon túl történtek miatt eljárást folytatnia, ezért egy szakmai elszámolás-kiegészítés bekérését követően 2004-ben formailag lezárta az ügyet, viszont feketelistára tette a Székely Nemzeti Múzeumot.

2005. évi, a székelyföldi múzeumoknak jutott támogatásaiból Kovászna megyébe már egyetlen fillér sem jutott a mintegy 700 millió lej értékű, felhasználható keretből. (A Székely Nemzeti Múzeumnak a támogatási keret felének megszerzésére lett volna reális esélye, a korábbi tapasztalatok alapján.)

Az igazgató katasztrofális menedzsmentje következtében csak ezen az egy ügyön félmilliárd lej nagyságrendű közvetlen veszteség érte a Székely Nemzeti Múzeumot, nem beszélve a tényleges fertőtlenítés elmaradásáról (azóta sem került rá sor) és a támogatónál bekövetkezett hitelvesztésről.

Megjegyzendő, hogy az ügy távolabbi kihatásai még súlyosabbak: a megkárosított támogató (Nemzeti Kulturális Alapprogram, Magyarország) megfelelő kuratóriumának akkori vezetője jelenleg EU néprajzi múzeumügyi testület vezető személyisége, tehát az erkölcsi kár a teljes romániai múzeumügyre kiterjedő, éppen Románia EU-csatlakozásának küszöbén.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS