Orbán Viktor one man show
S. G. 2006. július 22. 15:03, utolsó frissítés: 14:54#b#A kormányból való kibukás#/b# veszélyére és az intézményépítés fontosságára figyelmeztette egy célzással az RMDSZ-t a Fidesz elnöke szokásos tusnádfürdői fellépésén.
A korábbi szabadegyetemi szokással ellentétben a tusványosi zárónap egyetlen előadója Orbán Viktor, a Fidesz elnöke volt, aki a koreográfia szerint Németh Zsolt barátságosan távolságtartó felvezetőire, majd a hallgatóság kérdéseire válaszolt – akárcsak a tavaly. A többezres tömegek ezúttal távolmaradtak.
Orbán korábbi előadásaihoz képest is viszonylag kevés szó esett Romániáról és az itt élő magyarokról, annál több a magyarországi belpolitikai helyzetről.
Ennek oka főként az, amire Németh is felhívta a pártelnök figyelmét, mely szerint az erdélyi magyarok leggyakrabban feltett kérdése az áprilisi választási vereség után a következő: hogyan tovább, Fidesz? Orbán egy poénnal indította a választ: eszerint a választást néha elveszti az ember, vagy ha jókedvű, akkor azt mondja:
a győzelmet későbbre halasztotta.
Előadása indításaként nagyívű történelmi tablót vázolt fel, és e felsorolás sorrendjében a Fidesz veresége a nándorfehérvári győzelem, Buda eleste vagy az 1956-os hősök kivégzése sorába illeszkedik; mert ezeknek az eseményeknek az a tanulsága, hogy a vereséget élesen el kell választani a legyőzetéstől. Azt szokták legyőzni, akit rávesznek arra, hogy föladják az értékeiket – magyarázta a pártelnök.
Orbánnak praktikusabb válasza is volt a kérdésre: elmondása szerint ma már nem önfelmentés azt kijelenteni, hogy a vereség oka az, hogy a kormány sikeresen titkolta el az előző években kialakult katasztrofális gazdasági helyzetet.
– Számos oka van annak, hogy válaszul mi nem tudtuk feltárni az igazságot. Sokan falaztak a kormánynak, másfelől a politika presztízse nagyon sokat süllyedt Magyarországon: a választók egy jelentős része kizárólag csak tapasztalati tények alapján hajlandó ítélni.
És mivel a kormány a választások előtt szétosztott több mint 300 milliárd forintot, ezért azt hihették, a gazdaságban minden rendben van, és aki ennek az ellenkezőjét állítja, az csupán azért mondja, mert önös érdekből akar a hatalomba kerülni. Most a szocialista szavazók megláthatják,
nem mind szakács az, aki nagy késsel jár,
mondta Orbán, aki a hallgatóság kérdései fejezetben az MDF választások körüli szerepére is kitért.
A Magyar Demokrata Fórum máig nem küzdött meg azzal, hogy 1994-ben a legfontosabb rendszerváltó pártként veszítette el a választásokat, s azután a Fidesz lett az ellenzék vezető ereje. Orbán szerint az MDF még a kampány alatt elárulta, hogy nem kormány-, hanem ellenzékváltást akar, abban reménykedve, hogy négy év alatt ismét nagypárttá nőheti ki magát.
Ami a Fidesz további feladatait illeti, az elnök ismét történelmi kitérőt tartott: magyarázata szerint 1988 és 1994 között a legfiatalabb nemzedéket kellett bevonni a politikába, 1994 után az ellenzéki alternatíva és kiépítése, majd 1998-tól annak bebizonyítása, hogy polgári-kereszténydemokrata értékek alapján lehet jól kormányozni.
Mivel a Fidesz szervezettségét tekintve nem bírt az MSZP-éhez mérhető tömegpárt-jelleggel, ezt kellett 2002-től kiépíteni, többek közt a polgári körök és a szövetségi rendszer felállításával. Ez a folyamat máig tart – érkeztünk vissza a jelenbe – és mivel a mostani belpolitikai helyzet
nem indokolja a pesszimizmust, ezért a 2010-et ki sem mondom –
célzott egy korábban bekövetkező kormányváltás esetleges esélyére Orbán.
A Fidesz elnöke a politikai hazugság módszeres alkalmazásával vádolta meg Gyurcsány Ferencet és kabinetjét, majd némileg körbenforgó meghatározással a hazugságot hamisságként határozta meg.
A modern piacgazdaság, mivel a bizalomra épül, nem viseli el az igazmondás hiányát. Az EU-t egyszer át lehet verni – célzott a magyar költségvetési mértékével kapcsolatos vitákra az előadó. A beismerés valamit segít a dolgon, de a kormány nem ezt az utat járja: a legerősebb mondat, amit hallottunk a kormányfőtől ennek kapcsán a következő volt: "az igazság nem minden elemét bontottuk ki", idézte Orbán Gyurcsányt.
A vereséggel kapcsolatos hallgatói kérdésekre válaszolva a pártelnök határozottan leszögezte: amíg ő vezeti a Fideszt, stratégiai értelemben ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy a pártnak egy táborba kell gyűjtenie az összes jobboldali szavazót – több nézői kérdés is ebben a politikában látta a vereség fő okát.
Orbán ezzel szemben választási matematikára
oktatta kritikusait. Elmondása szerint fájdalmas beismerni, de a jobboldali szavazók a racionális döntések meghozatalában négy évvel vannak lemaradva a baloldaliakhoz képest, azaz nem arra az erőre adják szavazatukat, mely a legesélyesebb.
"– 2002-ben 4,9%-ot kapott a MIÉP, a Magyar Igazság és Élet Pártja, és ez ment a levesbe, többek közt ezért veszítette a Fidesz a választásokat. Idén 2,5%-ot kapott az idén a tőlünk jobbra álló erő. Ha ennek a fel összejön, ma polgári kormány van.
5%-ot a saját bázisunkból odaadtunk" – válaszolta Orbán arra a kérdésre, hogy miért nem fogott össze az idei választások előtt a Fidesz a Jobbikkal és a MIÉP-pel. A Fidesznek a választókkal, és nem a pártokkal kell szerződnie, mondta a pártelnök, aki arra nem tért ki, áprilisban miért nem bizonyult hatékonynak az "egy a tábor" stratégia.
Ami az örökzöld erdélyi témákat illeti,
lelkes taps fogadta Orbán "szelíd ajánlatát", ami arra vonatkozott, egy kormányzati pozícióban levő kisebbségi magyar párt munkájának eredménye csak az intézményépítésben látszik meg.
Minden egyéb, "a pozíciók, az állások, a jól fizetett politika sarzsik" elvesznek, amint a koalíciós partnereknek már nem érdeke a magyar alakulatot kormányon tartani – mondta a politikus a szlovákiai választások és a Magyar Koalíció Pártja vereségét használva példának. Pozsonyban a következő történt: a csatlakozásig hasznos volt a magyar párt koalíciós jelenléte, de amint az integráció már megtörtént, ez már nem volt fontos, így lehetett magyarellene párt az új koalíció tagja, magyarázta Orbán.
Orbán – az RMDSZ nevét nem említve – példákat is adott a létrehozandó intézményekre: "igen, harcolni kell a Bolyai Egyetemért, a Sapientia Egyetemet fenn kell tartani, és minden lehetséges akcióval meg kell erősíteni az autonómiát" – mondta. A nemzetpolitikának a "nemzeti összetartozásra" kell alapulnia. A magyar külpolitikának
nyilvánosan vállalnia kell az autonómia-törekvéseket,
azaz figyelmeztetnie kell a nemzetközi közösséget arra, hogy ne alkalmazzon kettős mércét: ha a baszkoknak, katalánoknak, finnországi svédeknek és belgiumi németeknek lehet autonómiájuk, akkor az erdélyi magyaroknak miért nem?
A kettős állampolgárság kérdésében a Fidesz továbbra is elvi álláspontot képvisel, azaz Orbán szerint diszkriminatív, hogy a világ összes többi részén élő, más állampolgárságú magyarok kérhetik az állampolgárságot, egyedül a Kárpát-medencében élők nem. A közép-európai népek mindenike intézkedett kettős állampolgárság-ügyben, tehát ez az állapot az erdélyieket kétszeresen is diszkriminálja.
TOVÁBBI FELVÉTELEINK:
Fotózott: Bakk-Dávid Tímea
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!