2019. november 22. péntekCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Státustörvény-alkalmazó testület alakult

szerk. 2001. november 26. 12:46, utolsó frissítés: 12:46

A román politikai életnek legalább tolerálnia kellene a kedvezménytörvényt -- nyilatkozta a jogszabályt alkalmazó erdélyi testület megalakulása után Markó Béla, a bizottság és az RMDSZ elnöke.




Megalakult a státustörvény romániai alkalmazását felügyelő, 28 tagú testület pénteken, Kolozsváron. A bizottság elnöke Markó Béla RMDSZ-vezető lett, tagjai pedig az RMDSZ, a történelmi felekezetek és az erdélyi magyar civil szervezetek kilenc-kilenc képviselője. A kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott ülésen az RMDSZ több tisztségviselőjén kívül jelen volt Papp Géza és Tőkés László református püspök, Mózes Árpád unitárius püspök, valamint a Romániai Magyar Pedagógusok szövetsége, az Erdélyi Közművelődési Egyesület, az Országos Magyar Diákszövetség és a Magyar Ifjúsági Tanács küldöttei.

Markó Béla és Takács Csaba 
<br />
a testület ülésénMarkó Béla és Takács Csaba
a testület ülésén
A testület pénteki ülésén még nem véglegesítette azt a módszert, mellyel a kedvezménytörvény az erdélyi magyarságot érintő szakaszait alkalmazni fogják, de sok kérdésben egyetértés volt a küldöttek között -- nyilatkozta Markó Béla az MTI-nek. A lebonyolítást egy kolozsvári székhelyű központi iroda fogja végezni, a területi RMDSZ-szervezetek mellett helyi státus-bizottságok és irodák fogják segíteni a törvény alkalmazását.


Markó Béla véleménye szerint 2002-ben többszázezer igénylés fog az irodákhoz befutni. Az már a testület november eleji ülésén eldőlt, hogy az irodák alkalmazottai fölött a munkáltatói jogokat az RMDSZ fogja gyakorolni. Országos szinten az irodák munkájáért jogi és pénzügyi felelősséget Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke vállal.

Papp GézaPapp Géza
A központi felügyelőtestület azt fogja megállapítani, milyen kritériumok szerint alkalmazzák majd a törvény azon rendelkezéseit, amelyek azt körvonalazzák, milyen személy kaphat státus-igazolványt, és rendelkezni fog a különleges esetekről, az esetleges fellebbezésekről is.

Markó Béla szerint fontos lenne minél hamarabb lebonyolítani a magyar és a román fél közötti egyeztetést. "Remélem, sikerülni fog megfelelő kompromisszumot kötni. A státustörvény mindenképp életbe lép január 1-én, viszont nem mindegy, milyen lehetőségek fognak rendelkezésre állni az alkalmazáshoz. Nem tartom úgy, hogy a román politikai élet üdvözölni fogja ezt a törvényt, ámde tolerálnia kellene legalább" -- nyilatkozta a felügyelőbizottság és az RMDSZ elnöke.


A román fél pontosítja kifogásait

Tőkés LászlóTőkés László
A Krónika erdélyi magyar közéleti napilap birtokába jutott annak a levélnek, amelyet a román kormányfő adott át magyar kollégájának, Orbán Viktornak a múlt heti román--magyar kormányfői találkozó alkalmával. A levélhez csatolva található az a dokumentum, amely a román kormány konkrét ellenvetéseit tartalmazza a magyar státustörvénnyel kapcsolatban.

Az ellenvetéseket összefoglaló levél az Európa Tanács konzultatív szerveként működő Velencei Bizottság október 19-i jelentésével kezdődik, majd kitér az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának október 26-i nyilatkozatára, végezetül megemlíti az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentését.

A levélben a fenti dokumentumokra hivatkozva a román kormány többek között leszögezi: "törölni kell a törvényből az egészségügyi szolgáltatások árának visszatérítésére vonatkozó kedvezményeket, a Magyarország területén való munkavállalási jogra és a kapcsolódó kötelezettségekre (társadalombiztosítási hozzájárulás) vonatkozó összes kitételt.

Módosítani kell a törvénynek a konzulátusok szerepére vonatkozó előírásait. Szerepüket pontosan meg kell határozni, hogy az ne álljon ellentétben a román-magyar kétoldalú konzuli megállapodással vagy más, a területre vonatkozó elvvel. Egyetlen, a román törvénykezés hatálya alá tartozó entitás számára sem szabhat meg kompetenciákat egy idegen törvény.

A román fél beleegyezése szükséges a határon túli magyar szervezeteknek nyújtandó magyar támogatáshoz. A román fél beleegyezése nem biztosított, ha a román törvénykezés szempontjából ezek a szervezetek törvényellenes tevékenységet folytatnak. A magyar törvényben (amely pozitív diszkriminációt alkalmaz) külön előírásnak kell rendelkeznie a pozitív diszkriminációs intézkedések átmeneti voltáról" -- ismerteti a levelet a Krónika szombati számának belföld rovata.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS