2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Totál fölösleges a "román státustörvény"?

kérdezett:Sipos Zoltán 2006. október 27. 12:44, utolsó frissítés: 12:44

Elbonyolították az anyaországi kapcsolattartást, kamuszervezeteknek osztanak pénzt, és #b#azt a keveset#/b# sem költik el jól. Chişinău-i kritika a Határon Túli Románok Hivatalának.





Nem tudjuk, hogy Románia az utóbbi időben miért csak “nemzetközi kötelezettségei” miatt törődik a határon túli románsággal – reagált a chişinău-i székhelyű Hyde Park szervezet arra az interjúra, amit Mihai Gheorghiu, a Határon Túli Románok Hivatalának (DRRP) vezetője adott a közelmúltban a Transindexnek.

>> 10 millió román a határokon túl. Nekik is lesz „státustörvényük”>>


Az interjúban az államtitkár többek közt kifejtette, hogy a határon túli román közösségek esetében “Románia érdeke az, ami legitim, morális és egyezik azokkal a kötelezettségekkel, melyeket a nemzetközi törvénykezés előír.”


A direktívákon kívül semmi

A szólásszabadságért és emberi jogokért síkra szálló, 2003-ban alapított civil szervezet nevében Oleg Brega elmondta, szerintük a romániai politikusok a strasbourgi vagy brüsszeli direktívák gyakorlatba ültetésén kívül egyáltalán nem törődnek a határon túli nemzettársaikkal, és a legkevésbé sem reagálnak, amikor a romániai vagy határon túli civil szervezetek segítségüket kérik.

Vízumot vezetett be Moldova Köztársaság állampolgárai ellen Bukarest, mert a keleti határellenőrzés megszigorítása volt az EU egyik elvárása a csatlakozási szerződésben. A Hyde Park a román állampolgárságért, a szabad munkavállalásért és a vízumrendszer ellen tüntet péntek délben BukarestbenVízumot vezetett be Moldova Köztársaság állampolgárai ellen Bukarest, mert a keleti határellenőrzés megszigorítása volt az EU egyik elvárása a csatlakozási szerződésben. A Hyde Park a román állampolgárságért, a szabad munkavállalásért és a vízumrendszer ellen tüntet péntek délben Bukarestben


“Azt a kevés támogatást, amit Románia a határon túlra szán, nem racionális és átlátható módon költik el” – kommentálja Brega a támogatás nagyságát firtató kérdésünket, melyre az államtitkár kitérő és semmitmondó választ adott. A moldovai aktivista beszámol arról, hogy a Besszarábiának szánt pénzeket gyakran gyanús, ismeretlen szervezeteknek és kiadványoknak ítélik meg Bukarestben.


A működő szervezeteket nem támogatják

Brega több olyan szervezetről tud, mely a Prut és a Dnyeszter között élő, fokozottan kényes helyzetű románság számára kulturális tevékenységeket szervez; a DRRP azonban nem támogatja őket, így nem áll Gheorghiu azon kijelentése, miszerint az általa vezetett hivatal ilyen vagy olyan formában minden projektet támogat.

Ami a hivatal 2005-ös legnagyobb támogatási tételét, a félmillió eurót kóstáló berlini ortodox parókiát illeti, megengedhetetlen a pénzosztásnak ez a módja: Románia világi ország, az adófizetők nagy része vagy nem vallásos, vagy pedig nem ortodox vallású – tartja Brega, aki magát “diszkriminált román állampolgárnak”, egyszersmind “támogatásra jogosult románnak” nevezi.

Tüntetést szervezett a Franciaországi Besszarábiaiak 
<br />
Bizottsága Moldova párizsi nagykövetsége előtt. 
<br />
A követelések: legyen vége a románellenes politikának,
<br />
ismerjék el államnyelvnek a románt, ismét tanítsák 
<br />
Románia történelmét az iskolákban és szűnjön meg a
<br />
hatósági nyomásgyakorlás a román szervezetek ellenTüntetést szervezett a Franciaországi Besszarábiaiak
Bizottsága Moldova párizsi nagykövetsége előtt.
A követelések: legyen vége a románellenes politikának,
ismerjék el államnyelvnek a románt, ismét tanítsák
Románia történelmét az iskolákban és szűnjön meg a
hatósági nyomásgyakorlás a román szervezetek ellen


Fölöslegesen bonyolították el az anyaországgal való viszonyt

A román hatóságok nem tettek meg mindent a Romániával szomszédos országokban élő közösségek védelmében – sőt, fölöslegesen elbonyolították az anyaországgal való kapcsolattartást. Tizenöt év alatt a besszarábiaiak alig 2%-a szerezhette vissza román állampolgárságát, és ez a folyamat épp akkor lassult le, amikor a chişinău-i törvénykezés már lehetővé tette a kettős állampolgárság birtoklását.

Sőt, a román állampolgárok is megszenvedték az abszurd román intézkedéseket, amikor nem Schengen-övezetbeli országba való utazáskor is bizonyos pénzösszeg felmutatására kötelezték őket. Így a román állampolgárokat egyáltalán nem bátorították, hogy kulturális, üzleti vagy épp politikai kapcsolatokat kezdjenek kiépíteni például a Timok völgyében (ez Szerbia románok által lakott része – szerk. megj.).


A román státustörvény “teljesen fölösleges”

Az aktivista a határon túli románok közvitára bocsátott törvénytervezetét “teljesen fölöslegesnek” tartja, mely semmi újat nem hoz a határon túliak témájában a jelenlegi törvényi háttérhez képest. Ugyanakkor a egyetért a jogalkotókkal abban, hogy nem tesznek különbséget a kivándoroltak, illetve történelmi események révén határon túl ragadt románok közt.

“A Georghiu úr által vezetett hivatalnak nem kellene kedveznie egyik vagy másik csoportnak. A DRRP a civil társadalom, kulturális élet támogatásában érdekelt. A besszarábiai, bukovinai és más, történelmi közösségek érdekében határozottabb lépésekre, koherensebb stratégiákra van szükség, mely magasabb szintű politikai döntéseket feltételez” – áll a chişinău-i Hyde Park aktivistájának válaszában.

Brega szerint a határon túli románok még morális támaszt sem kaptak az anyaországtól, az utóbbi években többször is keserűen csalódniuk kellett, így a megvalósítások helyett inkább új kezdetről kellene beszélni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS