2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szilágyi Domokos Páskándiról jelent

S. G. 2006. október 31. 11:27, utolsó frissítés: 10:22

Első kézből értesült "Balogh Ferenc" Páskándi Géza kolléga #b#"ellenséges alapvetésű írásos anyagairól a költészet területéről"#/b#. Áthallások és lehallgatások.





szólj hozzá az oldal alján!szólj hozzá az oldal alján!
Nemzetpolitika "a romániai magyar irodalom ellen"

Géza napját ünnepelte 1965. február 25-én a börtönből egy évvel korábban szabadult Páskándi Géza író és Domokos Géza szerkesztő, néhány írókolléga társaságában, Bukarestben. A Cina vendéglőben rajtuk kívül jelen volt Kántor Lajos, Lászlóffy Aladár és Szilágyi Domokos. Mindez ez utóbbi "Balogh Ferenc" fedőnéven március 5-én adott jelentéséből derül ki, melyről Popa Gr. Ion Securitate-őrnagy írt két példányban szigorúan titkos feljegyzést.

>> Szilágyi Domokos jelentései itt letölthetők >>

(Páskándi Géza megfigyelése, Fond Informativ, 2534. sz. dosszié; jobbklikk, 5,43 Mb, tömörítve)


"Balogh" jelentéséből kiderül, Domokos Géza részletesen beszámolt az Írószövetség legutóbbi kongresszusán történtekről. Elmondása szerint Szász Jánost beválasztották a szervezet vezetőségébe, de valószínűleg nem lesz belőle a nemzeti kisebbségekért felelős titkár.

A Kriterion kiadó későbbi igazgatója kritizálta a romániai magyar irodalom ellen megnyilvánuló "nemzetpolitikát". Mint Popa őrnagy közli, Domokos Géza kapcsán ellenőrző akció folyik, és beszámol arról: arra utasította "Balogh Ferencet", saját művei megjelentetése ürügyén keresse Domokos társaságát, mert így fény derülhet a "célpont véleményére államunk politikájáról".


Az eb olykor emeli lábát

A következő jelentéstételre 15 nappal később, a "Kultúra" fedőnevű konspiratív lakásban kerül sor, itt – és a következő jelentések szövegében – Páskándi Géza a főhős (életrajzát lásd keretes írásunkban). "Balogh" beszámolója szerint az író ironikusan arra panaszkodik, hogy még az a szerencséje se jött össze a börtönnel, hogy megfosztották volna állampolgári jogai gyakorlásától, így részt kell vennie a március 6-i választásokon, ami lényegében "átverés és tiszta illúzió", mondja Páskándi.

"Balogh Ferenc" továbbá beszámol Páskándi háromrészes verses drámájáról, melyet alanya megmutatott neki. Az eb olykor emeli lábát egy olyan birodalomról szól, melyben senki sem nevezheti nevén a dolgokat, még a császár orrát facsaró kutyavizeletet sem – a szöveg "az országunkban folyó művészi tevékenységre utal", állapítja meg Popa. "Balogh" kérdésére Páskándi azt is elárulja, hogy a darabot addig Földes Lászlónak, az Utunk éléről eltávolított szerkesztőnek mutatta meg, és "neki tetszett" – ez is bekerül a jelentésbe.

dicséret az Eb olykor emeli lábát c. darabról szóló információértdicséret az Eb olykor emeli lábát c. darabról szóló információért


Szimatolás a darab után

Az áthallásos mű élénken foglalkoztatni kezdi a szerveket. "Balogh Ferenc" utasítást kap: derítse ki, hol őrzi a darabot az író, van-e még más hasonló, szintén fiókba süllyesztett alkotása. Felderítendő az is, szándékszik-e külföldre kicsempésztetni a szöveget, továbbá, hogyha Páskándi bukaresti ismerősei körében terjeszti, kik kaptak belőle és mi a véleményük a szerzőről. Bujeniţă Dumitru őrnagy Popa feljegyzésére rágépeli: "elemezzék, nem szükséges-e titkos házkutatást tartanunk a darab megtalálására".

Az emlékeztető második oldalán még két kézírásos utasítás: az egyik azt latolgatja, további ügynököket kell ráállítani Páskándira. A másikban "Balogh Ferenc" dicséretet kap a Securitate egyik olvashatatlan aláírású illetékesétől: az a tény, hogy a darabot jelentette, bebizonyítja, hogy "komoly és objektív ügynök".

Ennek alapján a titkosszolgálat illetékes irodavezetője kéri Páskándi megfigyelésének újrakezdését, melyre feletteseitől 1965. április 19-én engedélyt is kap. A költő az operatív nyilvántartásban "magyar nacionalista" besorolást kap. Az ellene foganatosított, kézírásos műveleti tervből kiderül, Páskándit 1963. januári kiszabadulása után a "Balogh Ferenc", "Nagy István" és "Ionescu Ştefan" fedőnevű ügynökök figyelik. Popa őrnagy közli, hogy "Balogh" 1963. október 23-án jelentette, hogy Páskándit Majtényi Erik fogadta be – ez a szöveg nem került elő.


a szatirikus mű tartalmi összefoglalójaa szatirikus mű tartalmi összefoglalója


"Ellenséges alapvetésű írásos anyagok a költészet területéről"

"Meg kell állapítani, hogy az érintettnek vannak-e ellenséges alapvetésű írásos anyagai a költészet területéről", fogalmaz a tervet összeállító Popa őrnagy. Vizsgálat indul annak kiderítésére is, Páskándi milyen kapcsolatban áll Majtényi Erikkel, Szász Jánossal, Lőrinczi Lászlóval, Forró Lászlóval, Balog Józseffel "és más, nacionalista viselkedésű elemekkel". Popa a következő bekezdésben azt sejteti, hogy Páskándi baráti körben szervezkedik.

"Balogh Ferencre" vár az a feladat, hogy a szerveket segítse abban, hogy lefotózhassák a kérdéses "írásos anyagokat". A határidő erre a műveletre 1965. július 15., de elsejére már információt kellett adnia arról, Páskándi hol őrzi az Eb olykor emeli lábát c. darabot.


"Nagy István" ügynök utasítást kap arra, hogy május 25-ig igyekezzék aggódást színlelve közelebb kerülni Páskádihoz. Popa őrnagy a költő köré volt ügynökhálózat további megerősítését tervezi, továbbá "Bogáti Sándor" marosvásárhelyi ügynök révén azt akarja ellenőriztetni, milyen viszonyban áll Sütő András, az Új Élet hetilap főszerkesztője a célponttal. Augusztus 15. a határidő annak eldöntésére, szükséges-e lehallgatni Páskándit.

Szilágyi Domokos április 22-én és 30-án is jelent Páskándiról, az egyik jelentés szerint a célpontnak egy áthallásos tárcanovellája fog megjelenni a kolozsvári Utunkban, a másik Szilágyi, Páskándi és Szász János beszélgetésének összefoglalója. Szász arról számolt be, hogy magyar nyelvű irodalmi lap indítását kérte az Írószövetségtől. Mivel ennek a részleteire "Balogh" nem kérdezett rá, tartótisztje kézírásos megrovást kap a jelentés szélén, hogy igazítsa el jobban az ügynököt.

részlet a Páskándi elleni műveleti tervből (a tartótiszt kézirata)részlet a Páskándi elleni műveleti tervből (a tartótiszt kézirata)


Áthallások és lehallgatások

A célpont május 19-én látogatást tesz Szilágyi Domokosnál, ahol beszámolója szerint ismét egy áthallásos darabbal jelentkezik – ezúttal felolvassa. A Bumeráng a szocialista új élet lehetetlenségéről szól. A szimbolikus bumeráng visszatértét "a parkban váró közönségben a burzsoá társadalomra jellemző viszonyok, szerelmi kapcsolatok alakulnak ki", ismerteti a szöveget "Balogh Ferenc". Értékelése szerint a darab egésze a "burzsoá morált és a pesszimista filozófiát propagálja".

Az újabb jelentés október 30-án keletkezett. Páskándi a marosvásárhelyi íróértekezleten arról számol be a forrásnak, hogy nyolc abszurd drámáját adta le a Hajdu Győző vezette Igaz Szónak. Egy november végi, szintén konspiratív lakásban adott jelentésből az derül ki, ebből három fog megjelenni a lapban. Páskándi Szilágyival beszélgetve kifejti, "a mostani marxistáknak fogalmuk sincs az igazi marxizmusról". "Balogh" értékelése szerint Páskándi a nyugati egzisztencializmusra alapoz.

Egy november 15-i jelentésben már szó sem esik Páskándi rendszerkritikus darabjairól, sem arról, hogy szülővárosa liberális szellemű színháza esetleg bemutatná valamelyiket – a jelentés témája ismét az, hogy kéne egy magyar lap Bukarestben. A Páskándi-dossziéból több Szilágyi-"Balogh" beszámoló nem került elő.

döntés Páskándi-ügyben 1965 decemberében: külön intézkedésre nincs szükségdöntés Páskándi-ügyben 1965 decemberében: külön intézkedésre nincs szükség


Egyéni eljárás végül nem indul

A dossziéban a "Puşcasu Gheorghe" fedőnevű célszemély, azaz Páskándi Géza megfigyelésének záróhatározata az utolsó dokumentum (1965. december 10). Kiderül belőle, hogy a költőt "Baloghon" kívül "Barna I.", "Szilágyi I." és "Ősy Şt." figyelte, felbontották leveleit, és le is hallgatták.

Az összefoglaló megerősíti, hogy "Balogh Ferenc" már 1963-ban jelentett Páskándiról – az utalás szerint az év október 25-én (a Páskándi elleni műveleti terv 23-át említ) az ügynök arról számolt be, hogy a célszemély Kodály-fa címmel írt egy verset, melyben a zeneszerző "a magyar szellemiség őrzőjeként van lefestve".

Az összefoglaló szerzője ezután felsorolja "Balogh" eredményeit, továbbá egy "Barna"-féle jelentést idézve kiderül, hogy a szóban forgó ügynök elcsodálkozott azon, hogy Páskándi áthallásos Weiskopf órásmester c. novellája megjelenhetett; a célszemély külföldiekkel levelezik romániai problémákról – sorolja a vizsgálati eredményeket a jelentés. A következtetés: Páskándi továbbra is operatív nyilvántartásban marad, de a vizsgálat során előkerült "ellenséges megnyilvánulások nem biztosítanak alapot egyéni megfigyelési dosszié felfektetéséhez", zárul a bukaresti Securitate illetékes osztályának határozati javaslata, melyet december 15-én el is fogadnak a felettes szervek.

A Securitate Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) archívumából ezidáig több "Balogh Ferenc"-jelentés nem került elő.


döntés Szilágyi Domokosról: a 40357-es számon nyilvántartott döntés Szilágyi Domokosról: a 40357-es számon nyilvántartott "Balogh Ferenc" foglalkoztatása ebben az ügyben lezárult 1965. december 15-én, mert az akció is végetért



Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS