2018. január 20. szombatFábián, Sebestyén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke válaszol

kérdeztek a disputázók 2001. december 04. 18:53, utolsó frissítés: 18:53

"Az RMDSZ a PSD-vel sem hivatalosan, sem nemhivatalosan nem tárgyalt a kormányba lépésről (...) Az elmúlt 12 esztendő bebizonyította, igazunk volt akkor, amikor szövetséget hoztunk létre és nem ideológiák szerinti pártokat (...) Nem hiszem, hogy én pótolhatatlan vagyok." A TransFórum további kérdései és válaszai.





szurok_fekete:

Elnok ur!
a) Mellozve a "parbeszed megoldja", "a roman politikai tarsadalom osszesegetol fugg" stilusu valaszokat, hiszen tiz eve tudjuk mar, hogy ez igy van, mikor lesznek rendezve nemcsak jogilag, hanem valosagosan is az erdelyi magyarsag gondjai? Megjegyzem, hogy az elmult nyolc honapban tobb visszalepesnek szamito dontes szuletett mint az elmult negy ev folyaman. Ilyen korulmenyek kozt mi ertlem tamogatni a jelenlegi kormanyt? Nem kellene-e mar vilagosan megfogalmazni Europa fele mik a gondjaink? Tamogatasunkkal ugyanis nem ezt sugalljuk.


b) Mit tesz az RMDSZ a "rendelkezesunkre allo torvenyes es politikai eszkoztar" gyujtofogalmak alatt ertett tunyasagon es semmittevesen kivul a szekelyfoldi roman betelepitesek megfekezesere? Nem lehetne nyugatra vinni nehany demografiai statisztikat? Ugyanis kotve hiszem, hogy valahol bevennek azt a meset miszerint Kovaszna megyeben a romansag szamaranya oly tunemenyes gyorsasaggal no, holott az orszag tobbi reszebe a szaporulat eppenseggel negativ?

c) Mikent lehetseges, hogy az Europa Tanacs orszagjelenteseben Romania kisebbsegekkel valo banasmodjarol egy szo sem esik? Kovetkeztessunk arra, hogy az RMDSZ szerint minden rendben van?

d) Egy orszag NATO felvetele, a tobbi NATO tag bizalmanak kifejezese is, am Romania ugy tunik megfeledkezik errol, hiszen a statustorvennyel kapcsolatban meg az alapszerzodes felbontasa is felmerult roman reszrol, es latnivalo, hogy meg mindig veszelyforraskent kezeltetunk, Magyarorszagot pedig potencialis ellensegkent emlegetik (a belugyminiszter kolozsvari beszede). Nem lenne-e megfelelobb, ha Magyarorszag elne vetojogaval es megvetozna Romania NATO tagsagat, mindaddig mig a komoly problemak megoldodnak, nem elsimulak ideig-oraig?


Markó Béla:

a) Nem értek egyet Önnel. Abban a nyolc hónapban, amelyben Ön szerint több visszalépésnek számító döntés születetett, az én tudomásom szerint olyan intézkedéseket sikerült kikényszeríteni a kormánypárttal megkötött megállapodás segítségével mint a közigazgatási törvény elfogadása, amelyben végre törvényerőre emelkedtek a 20 százalékos anyanyelvhasználatot biztosító rendelkezések, a földtörvény megfelelő módosítása, vagy például a Sapientia magánegyetem működésének engedélyeztetése. Nem kívánok most teljes leltárt készíteni, csak példákat hoztam fel.

Az is igaz, hogy lehetne példákat felhozni magyarellenes megnyilatkozásokról is. Európa felé gondjainkat megfogalmaztuk és folyamatosan közvetítjük, de 1990 és 1996 között bőven tapasztalhattuk, hogy ez önmagában nem elég. Hiszen hiába fogadtattuk el 1993-ban az Európa Tanáccsal az RMDSZ Memorandumába foglalt célkitűzéseket, többek közt az anyanyelvű oktatás biztosítását is, hogyha ennek ellenére 1995-ben egy súlyosan diszkriminatív oktatási törvényt szavazott meg a román parlament. Ez is bizonyítja, hogy a külpolitikai és belpolitikai eszközöket egyidejűleg kell használni, mert csak így tudunk helyzetünkön változtatni. Hogy egy példát hozzak fel: az utóbbi időben Hargita megyében 46 ezer hektárnyi, Kovászna megyében 18 ezer hektárnyi, Maros megyében 35 ezer hektárnyi erdőt sikerült visszajuttatni a volt tulajdonosoknak. Már ez önmagában is azt bizonyítja, hogy az RMDSZ nagyon is sokat tett a saját közössége érdekében ebben az időszakban. Ez az erdőtulajdon a román politikában való cselekvő jelenlétünk nélkül nem került volna vissza a volt tulajdonosokhoz. És ez még mind kevés, a következő hónapokban ezt a mennyiséget jelentősen meg kell növelni.

b) A Székelyföld érdekében pontosan azáltal tudunk tenni, ha föld és erdőtulajdont visszaszerezzük, ha az ottani önkormányzatok számára, mint egyéként minden önkormányzat számára minél nagyobb lehetőségeket biztosítunk törvény által is és a költségvetés által is, és hogyha biztosítjuk a befektetők jelenlétét, a megfelelő gazdasági mozgást is.

A megyei önkormányzatok rendelkezésére álló statisztikai adatok szerint az utóbbi években nem változott a magyar és román lakosság aránya sem Hargita, sem Kovászna megyében. Ezek szerint nem igazak sem a románok elüldözéséről, sem az újabb masszív betelepülésükről szóló állítások. De a jövő évi népszámlálás sok mindent elárul majd.

c) Az Európai Unió nemrégiben közzétett romániai országjelentésében, bár nem túl nagy terjedelemben, de külön fejezet foglalkozik az emberi jogokkal és a kisebbségvédelemmel, és ezen belül a magyarok és a romák helyzetével. Többek között megállapítja, hogy a 2000--2001-es tanévben a kisebbségi nyelven oktató intézmények száma változatlan maradt, csupán az anyanyelvükön tanuló egyetemisták száma növekedett egy kissé. Az egyetem kérdésével is foglalkozik a jelentés. Egyébként valóban sokszor és sokan hajlamosak elfelejteni, hogy az integráció politikai feltételei között a kisebbségek védelme is szerepel.

d) Fönnáll a veszély, hogy amennyiben a következő években Romániát nem veszik fel a NATO-ba, akkor a nemzetközi viszonyok ismét befagyhatnak, és Románia hosszú időre más érdekszférához fog tartozni mint Magyarország. Ez az erdélyi magyarság számára drámai következményekkel járna. Hihetetlenül felgyorsítaná a kitelepülést, és most is aggasztó fogyásunkat visszafordíthatatlanná tenné. Éppen ezért Magyarországnak nemhogy akadályoznia kellene Románia NATO tagságát, hanem éppenséggel minden politikai eszközzel támogatnia kell, még akkor is, ha a NATO-ba való bekerülés nem azt jelenti, hogy ettől a romániai magyar közösség helyzete automatikusan megoldódik.

De ha Magyarország és Románia egy érdekszférához fog tartozni, ez azt jelenti, hogy mi akadálytalanul kapcsolatot tarthatunk Magyarországgal, akadálytalanul támaszkodhatunk majd Magyarország segítségére művelődési, oktatási vagy más kérdéseinkben, míg a más érdekszférához való tartozásunk ennek éppen az ellenkezőjét eredményezné. Nem beszélve arról, hogy ha nem is oldódik meg automatikusan a kisebbségi kérdés, azért a NATO-n belül mégis működnek olyan politikai kényszerek, amelyek a megoldást elősegíthetik.


Marci:

Elnök Úr! A napokban tanulmányoztam át a Velencei Bizottság jelentését. Nem vagyok jogász, így hát meglehet, hogy értékelésem nem érvényes jogi szempontból. Viszont számomra az egész anyag nagyon ellentmondásosnak tűnik: amiután az első részben több szempontból vizsgálja a más országokban már meglevő és egyes esetekben hosszú idő óta alkalmazott rokon törvényeket, rendeleteket, a tett ajanlások jórészt ellentmondanak ezeknek a gykorlatoknak. Ön egyetért-e ezzel? Nyilván mindez és minden ami ennek következmányeként könyvelhető el a romániai magyrság "feje fölött" történik. Miért nem foglal hatozottabb állást az RMDSz (hisz jó kapcsolatai vannak a kormánypárttal), illetve miért nem fordul európai fórumokhoz a magyar kisebbseget egyre gyakrabban érő sérelmek, vádak orvoslásáert?


Markó Béla:

Mint látja, Románia és Magyarország európai fórumokhoz fordult a státustörvény kérdésében. És azt is láthatja, hogy bár a Velencei Bizottság a státustörvény elvi alapjait helyesli, ugyanakkor a végrehajtással kapcsolatosan olyan megfogalmazásokkal is élt, amelyeket a román kormány is úgy könyvelhetett el mint saját véleményének igazolását. Ebből is kiderül, hogy amikor két ország között véleménykülönbség áll elő, akkor általában az európai fórumok nem hajlandók döntőbíróként megnyilvánulni, hanem a két országot arról próbálják meggyőzni, hogy közvetlen tárgyalásokkal oldják meg a vitás kérdéseket. Az európai fórumok szerepére sérelmeink orvoslásában előző válaszaimban egyébként már utaltam.


Simon Endre: Kolozsvár, Gyöngyvirág utca 4/60

Markó Béla úr! Szeretném megismerni véleményét a következő kérdésben: Tudott dolog , hogy az ország magyarságának kettős a célja: identitásának a megőrzése mellett, teljes jogú tagként integrálódni úgy szülőföldje társadalmába ,mint a magyar nemzetbe. Egyszóval: magyarnak szeretné érezni magát úgy a szülőföldjén ,mint az anyaországban, minden hátrányos megkülönböztetés nélkül.

Ezen cél elérése feltételezi egy megfelelő társadalmi felépítmény létezését. Az RMDSZ jelenlegi formájában nem felel meg ennek: nem érdekvédelmi szervezetre, hanem identitásunkat megőrző és továbbfejlesztő szervezetre van szükség; a jelenlegi szervezet érdekvédelem-politikai jellegéből mindinkább előtérbe kerül a politika, amely az országos dolgok megoldására törekszik, elhanyagolva ezáltal napi gondjaink operatív megoldását abban a reményben, hogy a demokrácia kiteljesedésével ezek a dolgok is orvosolódnak; hibát követ el, amikor nem áll ki erőteljesen a nacionalista megnyilvánulásokkal szemben, mivel ezzel hozzájárul a többségi jövő nemzedékének nacionalista neveléséhez és a magyarság elleni gyűlöletéhez azáltal, hogy nemzetük bajainak okozójáként ezt tekintik, kizárva annak a lehetőségét, hogy a közeljövőben kialakuljon részükről az a politikai akarat, amely szükséges a nemzetiségi kérdés helyes megoldásához; nincs valós lehetősége a szórványmagyarság kérdésének a megoldásához.

Szervezetük letért arról az útról, amit elvár tőle az itteni magyarság, a megválasztottak -- konjukturális listás szavazás és a nemzeti érzelemre valamint a más lehetőség hiányára alapozó választási kampánynak köszönhetően -- a kiválasztottak szerepét töltik be, bármely tevékenységük szűkkörű, úgy történik, ahogy elképzelik, mellőzik szavazótáboruk elvárásait; belső harcokkal vannak elfoglalva ahelyett, hogy demokratikus keretek megteremtésével orvosolnák a nézetkülönbségeket.

Szerintem az egyedüli megoldás az lenne, hogy létrehozzák azt a független nemzetiségi önkormányzatot, mint társadalmi felépítményt, amely autonóm jellegén keresztül képes megszervezni nemzetiségünket a megmaradás és továbbfejlesztés érdekében. Meg kell alkotni azt az egységes, de platformosított nemzetiségi pártot, amelynek demokratikus jellegét a platformprogramokat elfogadó személyes választásokra alapozza. Úgy a nemzetiségi önkormányzat, mint a nemzetiségi párt tevékenysége csak az ország területére korlátozódhat. Az önkormányzat külföldi szereplése csak a regionális kapcsolatokra korlátozódna, míg a nemzetiségi párt külső kapcsolatait csak pártközi és nemzetközi szervezetekre korlátozná.

A magyar nemzetbe való integrálódás alapítvány formájában valósulhatna meg, amely magába foglalná a nemzeti civil szférát, történelmi egyházaink szervezeteit, a különböző nemzeti alapon működő, de nem párt jellegű szervezeteinket és alapítványainkat. Ezen alapítvány képviseltetné magát a magyar parlamentbe, a választásokon valórészvételével, de legkevesebb egyetlen képviselőjével a pozitív diszkrimináció következtében. Tudom, hogy nehéz lemondani a hatalom bármely kicsi részéről, de meggyőződésem a közösségi érdek előtérbe helyezése az egyéni érdekekkel szemben.


Markó Béla:

Ha vitázunk egymással, akkor úgy kellene vitáznunk ahogy Ön teszi: elvi kérdések tisztázásának igényével.

De mint ahogy egy előző válaszban is utaltam erre, úgy érzem, hogy bizonyos értelemben Ön is összetéveszti a célt és az eszközt. Valóban szükség van az erdélyi magyarság önkormányzati intézményeinek létrehozására, de ma az RMDSZ-nek elsősorban az a feladata, hogy eszközként szolgáljon ennek a célnak a megvalósítására, miközben természetesen saját szervezeti felépítésében is minél nagyobb helyet kell biztosítania az önkormányzati demokráciának. Ám tagadhatatlan, hogy például a román parlamentben vagy nemzetközi fórumokon egyelőre nem önkormányzatként, henem politikai szervezetként tud igazán hatékonyan megnyilvánulni. Én azt gondolom, hogy az Ön által felvázolt dilemma valós, érdemes lenne erről részletesen beszélni, de itt most erre nincs lehetőségünk. Sok kérdésre választ ad az RMDSZ programja és alapszabályzata is, sok más kérdésre a következőkben együtt kell keresnünk választ.


Z. Nagy István:

Elnök Úr! Ön azt nyilatkozta, hogy a székelyudvarhelyi UPE -- RMDSZ konfliktus helyi ügy. A tavalyi helyhatósági kampány idején az RMDSZ országos kampánystábja kiemelt feladatként foglalkozott az udvarhelyi kampánnyal. Nem érez ellentmondást a két tény, illetve állítás között?

RMDSZ tisztségviselők által vezetett hivatal a román törvényeket idézve perelte és záratta ki az UPE tanácsosait. Ugyanakkor a román kormányhoz közelálló RMDSZ nem képes elérni az 1/2000-es földtörvény, az államosított ingatlanok és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvények végrehajtását. Ön szerint célként, vagy eszközként lehet meghatározni a román törvényeket? Hogyan határozná meg erkölcsileg az UPE tanácsosok kizárását?



Markó Béla:

Helyesbítsünk: az RMDSZ nagyon is sokat elért az 1/2000-es földtörvény által. Minden ellenkezés dacára, sikerült többek közt a közbirtokossági erdők visszajuttatását beiktatni a törvénybe, és úgy néz ki, hogy a szőlők és gyümölcsösök helyzete is megoldódik. Amint azt egyik előző válaszomban említettem, a Székelyföldön több tízezer hektár erdő máris tulajdonban van, de ennél jóval többnek kell valóban még tulajdonba kerülnie. Az államosított ingatlanok igénybejelentési határidejét meghosszabbították, az egyházi ingatlanok visszajuttatásáról pedig, sajnos, még mindig nincsen törvény. Tehát tudunk jót is, rosszat is mondani, és általában ilyen a mi igazságunk egyelőre.

Nem vagyok híve a pereskedésnek általában, és annak még kevésbé, hogy belső konfliktusainkat a bíróságon próbáljuk megoldani, de tudomásom szerint az elhíresült UPE ugyancsak használta ezt az eszközt Igazítson ki, ha nem így van: úgy hallom, hogy a román kormánypárt egyik szenátorát is megfogadták ügyvédnek a székelyudvarhelyi polgármesterék egy adott pillanatban.

Egyébként kérdéseire én is tényleg egy kérdéssel válaszolhatnék: Ön hogyan határozná meg erkölcsileg azokat az embereket, akik azért hogy tanácsosok lehessenek, az egységbontást is vállalják, ellenszervezetet hoznak létre Székelyudvarhelyen, és közben az UPE fő-fő alapítója azzal tetszeleg, hogy ő továbbra is RMDSZ-tag? Ez például az Ön számára nem jelent erkölcsi problémát?


Pocsveiler Kinga, Szilágynagyfalu

Elnök úr! Sejtem, hogy nem ön dönt minden kérdésben, de kétségtelenül igen nagy befolyással van (kellene legyen) az RMDSZ politikájára.

a) Ebből kifolyólag talán meg tudja magyarázni, hogy az RMDSZ miért a tagságot részesíti előnyben a rátermetséggel szemben? Szülőfalumban egy szalonképesen nem minősíthető személyt "varrtak" polgármesterként éveken keresztül a falubeli lakosok nyakába, kizárólag azért, mert a vetélytárs nem vállalta, hogy az RMDSZ jelöltjeként induljon. Attól mert nem RMDSZ tag még lehetett volna jó polgármester és most nem lenne a község még mindig közművesítés nélkül, például. Az RMDSZ-es polgármester elherdált minden lehetséges területet, épületet, nem használta ki a felajánlott segítséget, befektetési ajánlatokat és sikerült a vezetése alatt romba döntse a hétezer lelkes községet.
Olyannak érzem az RMDSZ érvelését mint a román provokátorokét: "Nu vindem Ardealul". Mintha valaha, valaki is elvihetné a földet...hacsak nem adjuk oda magunktól. Nem az számít, hogy valaki magyar és rátermett, a lényeg a politikai hovatartozás!!??


b) Megengedhetünk-e manapság ekkora luxust magunknak? Az aktuális politikával sikerült elérni azt, hogy a fiatalok körében megnőtt a kivándorlási kedv, aki csak teheti elmenekül.

c) Vagy hétezer magyar nem számít az RMDSZ-nek?
A Partiumban lassan csak szórványmagyarságról lehet beszélni és tapasztalatom szerint ebben igen nagy szerepe van az RMDSZ politikájának is, nem csak a gazdasági helyzetnek.


d) Ez lenne az RMDSZ "megmaradást" szorgalmazó politikája? Ha igen, kinek a megmaradását tekinti célnak? Nekem inkább úgy tűnik, hogy kizárólag a saját irányzatának a hatalomban való maradása a cél bármi áron...
Mifelénk a szilágyságban nem volt RT, nem volt "leszakadó" szárny, így nem is befolyásolhatnak semmilyen irányba. Viszont RT nélkül is felháborítja az embert a korruptság, a hozzá nem értés vagy csak nem törődömség? az aktuális RMDSZ-es berkekben.


e) Nem tartanak attól, hogy azok akik eddig önöket támogatták, ha nem is állnak át az RT oldalára (bár ez egy kézenfekvő lehetőség) mindenképpen valaki más támogatását fogják választani? Esetleg egy új pártot alapit az RT és a még nem elkötelezett, de már kiábrándult réteg?

f) Ha számolnak ezzel a lehetőséggel, miért gondolják úgy, hogy a más nézetet vallók eltiprásával kell megoldani ezt a problémát és nem azoknak a figyelembe vételével?

g) Mikor vállalják a megmérettetést mindenhol, minden szinten, mondjuk a belső választások keretében?

h) Ön nem ért egyet azzal, hogy sokkal többen fordulnának bizalommal a szövetség felé ha az valóban szövetség lenne és nem egyeduralom? Az az érzésem, hogy akik ez elején közel voltak a tűzhöz megkaparintoták a vezetést és nem akarnak osztozni rajta, figyelembe véve az időkozben kialakult új helyzetet, új elvárásokat, új generációt és új véleményeket.
Kicsit hosszúra sikerült, de előre is köszönöm a válaszát.


Markó Béla:

a), b) Mi azt szeretnénk, hogy aki magyar és rátermett, az legyen annyira bölcs is, hogy felismerje, nem az RMDSZ-en kívül, hanem a szövetségen belül kell megteremteni a magunk politikai igazságát. Az RMDSZ-t vállalni kell, és ha nem mindenben értünk egyet, akkor meg kell próbálni meggyőznünk a másikat a magunk véleményéről. Ez érvényes a polgármester- vagy tanácsosjelölésre is.

Egyébként úgy tudom, hogy Szilágynagyfalunak új polgármestere van, aki az előválasztásokon és a tulajdonképpeni választásokon is nagy szavazattöbbséggel nyerte el tisztségét. Lehet, hogy Ön az előző polgármesterre gondol, akit viszont, bár volt ellenjelöltje, ugyancsak a község választott meg.

c) A fiatalok körében elsősorban a reménytelenség növeli a kivándorlási kedvet. Az RMDSZ aktuális politikája azt próbálja üzenni, hogy talán mégis van jövő számukra Erdélyben. Kérem, olvassa el az f...-nek adott válaszomat is.

d) Természetesen minden magyar számít az RMDSZ-nek.

e), f), g) Próbálok röviden válaszolni, mert az előzőekben már nagyjából kitértem ezekre a kérdésekre is. Én is tudom, hogy vannak kiábrándultak. Én is tudom, hogy vannak elkeseredettek. Én is tudom, hogy sok baj, gond, hozzánemértés van az RMDSZ-ben is. Azt gondolom, Ön helyesen cselekszik, mert nem hallgat, hanem kimondja a véleményét, akár egyet tudok érteni vele, akár nem. Tényleg nem javasolhatok mást, mint hogy tegye ezt a helyi RMDSZ-ben is.


Nagy László: / Kolozsvár Gr. Alexandrescu utca 7/7.

Nem mint RMDSZ elnökhöz fordulok Önhöz, hanem mint sajtónk egy nagyon régi és (mostani pozíciója miatt is) nagy tekintélyű tagjához. Az idők folyamán két alkalommal fordultam újságírószövetségünk (MÚRE) Etikai Bizottságához. Az eljárás mindkét esetben valamely fokon megrekedt úgy, hogy egyszerűen (sürgetéseim ellenére sem) választ nem kaptam. Fordulhattam volna elméletileg igazságszolgáltatásunkhoz, de hát egyrészt esetünkben az "igazság" sokszor idézőjeles, másrészt groteszk lenne románul (hiteles fordítások alapján) letárgyalni egy szövegekhez kötött ügyet, ügyünktől oly idegen bíróval, mintha kínai ítélkezne. Kérem, ha tud, nézzen meg egy olyan szervezetet (vagy személyt) aki ez esetekben a hivatalos bíróságot helyettesíthetné, és akit el tudna a MÚRE-vel fogadtatni.

[Nagy László levele mellékletében olyan eseteket sorolt fel, melyekben romániai magyar szerkesztőségek elutasították a "bevett" véleménnyel ellentétes állításokat tartalmazó írásait. A levélíró szerint ennek oka a szerkesztők és őközötte fennálló elvi-politikai ellentét.]


Markó Béla:

A sajtót a totalitárius rendszerekben mindig megpróbálja igájába hajtani a politika. 1989 után nálunk elvben sajtószabadság van, de ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is megvalósuljon, saját frusztrációi, félelmei, kompenzálási szándékai alól is fel kell szabadítania magát az újságírónak.

A "közölni vagy nem közölni" a szabad sajtó számára is dilemma marad. Én például sokszor azt tapasztalom, hogy a visszautasításhoz nagyobb bátorság kell, mint a közléshez. Nemrég például el kellett töprengenem azon -- és kérem, ne vegye ezt részemről személyeskedésnek -, hogy tényleg le kellett-e közölnie egyik napilapunknak az ön olvasói levelét, amelyben arról beszél, hogy az RMDSZ vezetőségét félreállítani szándékozóknak nem kell feltétlenül demokratikusan eljárniuk, hiszen a múltban számos diktatúrát is erőszakosan buktattak meg. Különös logika... Mint látja, én figyelemmel kísérem az Ön munkásságát. Kérdéseire visszatérve még azt is hozzátenném: igaza van, nekem is úgy tűnik, hogy a mi sajtónk még nem nyerte el egyensúlyi helyzetét. De a felsorolt személyekre vonatkozó minősítésekkel -- talán egy-két kivétellel -- bizony nem tudok egyetérteni. A sajtó számára az ádáz baloldaliságnál vagy az Ön szavaiból kiérezhető ádáz jobboldaliságnál én hasznosabbnak tartom a függetlenséget.


Papp László: Kolozsvár, Gr. Alexandrescu 41/8.

Kérdések Markó Bélához:
a) Többszázra tehető azon esetek száma, amikor a román nyelvű írott és elektronikus médiában Önt Bellának, jobbik esetben "domnu’ Bellá"-nak nevezték. Nem emlékszem, hogy valaha is helyesbítést kért volna. Különösen fájdalmas emlék az, amikor a román TV 1-es műsorának esti híradójában, amelyet átlagosan hat és félmillió ember néz, a műsorvezető felszólítására ("Poftiti, domnu' Bella!"), Ön nem tartotta szükségesnek és fontosnak, hogy kb. tíz másodpercben elmagyarázza a magyar névhasználat egyszerű szabályát, megvédje a saját nevének becsületét. Hasonlóképpen viselkedett más alkalommal, ugyanabban a műsorban az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, (ezek szerint :) "domnu Ótilá" is. Mit gondol Ön: aki olyan intenzíven védelmezi becsületünket és érdekeinket, hogy a saját becsületével sem törődik, az nem méltó egy komoly megróvásra, netán utolsó figyelmeztetésre?

b) A reformtömörülés emlékezetes apokrif dokumentumának kapcsán Ön ezt az irományt az ötvenes évek szovjet regényeihez hasonlította. Felsorolok néhány, az említett időszakban keletkezett szovjet regényt: Galina Nyikolajevna csodálatos "Útközelben"-je, Szolzsenyicintől az "Ivan Gyenyiszovics egy napja", Szimonov csodálatos regénytrilógiája ("Ülők és holtak", "Nappalok és éjszakák", "Nem születünk katonának"), továbbá halkan megemlítem, hogy Paszternák "Doktor Zsivágó"-ja is ebből az időszakból való; ezek után megkérdezem Öntől, hogy mi a véleménye az egyoldalú, vagdalkozó, egybemosó véleményekről, az egyoldalú minősítésekről.


Markó Béla:

a) Nem minket, hanem a velünk együttélő románokat minősíti, hogy nem hajlandók megtanulni helyesen a vezetéknevünket és a keresztnevünket, sőt, azt sem, hogy melyik másik... Ennek ellenére nemcsak hogy nem hagyjuk az ilyesmit szó nélkül, hanem bukaresti sajtóértekezleteinken időnként cédulát osztunk szét az újságíróknak, hogy közülünk kinek hogyan kell helyesen írni a nevét. Az eredményt Ön is láthatta...

b) Szovjet regény és orosz regény között bizony nagy a különbség. Szolzsenyicin például nehezen mondható szovjet írónak, annál inkább zseniális orosznak. Ha nem haragszik, én továbbra is egészen pontosan tudni vélem azt, hogy mit jelent az, amikor valamit "az ötvenes évek szovjet regényeihez" hasonlítanak.


Fekete Attila, Kolozsvár

a) Kedves Uram! Miért vallott eddig kudarcot minden kísérlet Funar polgármester perbefogása és felfüggesztésére?

b) Sajtójelentések szerint nemrég az Ön segítségét kérték a kolozsvári magyarság nevében. Ön akkor, mintha azt válaszolta volna; hogy oldja meg a helyi RMDSZ a kérdést. Igaz? Ha igen, miért mondta ezt?

c) A nem a nagy tömbben élő magyarság nehezebben vagy egyáltalán nem képes megoldani sok helyi problémát. Bár, a helytelenül, "szórványnak" nevezett magyarság többségben van az erdélyi magyarságon belül... Az RMDSZ alapszabályzata szerint, sajátos helyzetük megoldására, két vagy esetleg több egymás melletti, hasonló sorsú megyei szervezet összefoghat és együttműködhet. Hatásos lenne-é, az Ön véleménye szerint?

d) Úgy tűnik, a felső vezetés nagyobbik része a "tömbből" , vagyis a "belső" kisebbségből származik, és ott is él. Helyesnek tartja ezt? Hiszen a tömbön kívüliek amúgyis hátrányos helyzetben vannak.

e) Az SZKT sem tükrözi a tényleges arányokat. Ám ennél furcsább, hogy nevével ellentétben meg az alapszabályzat ellenében, 9. éve, még mindig KOT-ként működik lényegében. Vagyis küldöttek s nem választott képviselők testületeként. Mennyiben helyes ez?

f) Lehetséges, hogy az RMDSZ alapvető belső ellentétei és ellentmondásai ebből (is) erednek? Ugyanakkor kompromisszumokat kötnek "külső" ellenfelekkel, legtöbbször Ön által is "felemásnak" nevezett eredménnyel. Ám szinte soha sem hallgatják meg a "belső" ellenzéket. (Az ellenzék kifejezés egyébként csak egy valódi SZKT -- "belső" parlament -- esetén lenne helyénvaló.) Velünk azonban tizedannyi kompromisszumot sem kötnek. Nem furcsa ez? Észreveszi ebben a totalitárius tendenciákat? A "belső" kompromisszumok hiányoznak a leginkább. Helyes ez?

g) Segítene ezen, ha az RMDSZ szerkezetében -- a többi mellett -- tükröződnék az erdélyi magyarság területi megoszlása is? És mintegy a nem teljesen egyforma érdekű két rész: a "tömb" és "tömbön kívüli rész" szövetségévé (is) válna? (Szlovákiában valami hasonló működik, s valamivel hatékonyabb... A részek önállóbb voltára is gondolok itt.)

h) Szándékoznak-e Önök kihasználni -- és idejében -- a NATO-csúcs előtti többletlehetőséget, amit nem tettek meg 1997-ben? Hisz most még csak kormányban sincsenek. A "becsület" és a "megbízhatóság" elsősorban a magyarság megmaradásával szemben kötelező, nem rosszhiszemű és megbízhatatlan politikusokkal szemben, akik egyelőre nagyon távol állnak a Velencei Bizottság emlegette felelősségvállalástól... Nem kell Romániát meggátolni a bejutásban, ámde még belépés előtt teljesítenie kell(ene) az Amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány föltételeit is, úgy, hogy valóban felel azért, amit szándékosan elmúlaszt. Mert ugyebár az "etnikumok megmaradására és identitásuk megőrzése és megvédése" elsősorban az ő felelőssége. Amit olyan könnyű szajkozni... Minden eredmény nélkül eltelt év súlyos veszteség, és például Törökország, évtizedekkel a NATO-ba kerülése után se igen változtat kurdpolitikáján...


Markó Béla:

a) Azért mert valószínűleg az igazságszolgáltatásban is, a mindenkori kormányokban is sokan rokonszenveznek Funarral, vagy legalábbis nem mernek nyíltan fellépni vele szemben. A román politikusnak először saját titkos funárságával kell leszámolnia, és csak utána tudhat leszámolni az igazi Funarral.

b) Én körülbelül a következőket állítottam: az utóbbi időben, sajnos, nem is tájékoztatott, nem is fordult hozzám a helyi RMDSZ. Ennyit mondtam, nem többet...

c) Működik már szórványtanácsa az RMDSZ-nek, de ez nem elég. A szórvány érdekében bármiféle összefogás jól jön. Szerintem hatékony lehetne az is, amiről Ön beszél.

d) Akár tömbből, akár szórványból származunk, csak magyarok vagyunk. Én például háromszéki vagyok, az ügyvezető elnökünk viszont nagyenyedi. Nagyon jól megértjük egymást.

e) Az SZKT tagjai többek közt területi elnökök, képviselők, szenátorok, önkormányzatiak stb. Igazán nem állíthatja senki, hogy mögöttük ne állna sok-sok szavazat. Itt a közvetve vagy közvetlenül gyakorolt demokrácia örök vitájáról van inkább szó, és persze arról, hogy mit lehet és mit nem lehet tisztességesen lebonyolítani.

f) Az úgynevezett, "belső ellenzék" ott van az SZKT-ban, a parlamenti frakciókban. Miből gondolja, hogy nem hallgatjuk meg őket? Nekem ez például kötelességem is.

g) A területi arányoknak amennyire lehet, valóban tükröződniük kell a RMDSZ-ben. Ugyanakkor még a legkisebb területi szervezetnek is jelen kell lennie a döntéshozatalban, tehát szükség van némi arányeltolódásra. Az RMDSZ ma nem két külön résznek, hanem viszonylag nagy szabadsággal rendelkező területi szervezeteknek a szövetsége. Szerintem ez így helyes. Tömböt és szórványt nem kell mesterségesen elkülöníteni egymástól, de gondjaikkal valóban külön is kell foglalkozni.

h) A többletlehetőségeket 1997-ben bizony kihasználtuk. Törvényelfogadásra már nem volt idő, erre fel ragaszkodtunk a két sürgősségi kormányrendelethez: oktatás és közigazgatás. Igaz, hogy törvény csak később lett belőlük, de az alapokat akkor teremtettük meg. Arról nincsen szó, hogy a NATO-n belül egyszerre csak nagyon jó lesz nekünk, erdélyi magyaroknak, de arról igen, hogy tartósan a NATO-n kívül maradni nagyon rossz lenne nekünk. Biztos-e Ön abban, hogy aki most majd nem kerül be a NATO-ba, az később mégis bekerül?

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS