2019. július 17. szerdaEndre
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lesz-e a „forró ősz” után „forró tavasz” Magyarországon?

Pál Edit Éva 2006. november 17. 12:16, utolsó frissítés: 11:51

Pesti Sándor politológus szerint #b#csak morális#/b# válságról beszélhetünk Magyarországon, de ez nem elegendő ahhoz, hogy a kormány megdőljön.






A magyarországi politológus a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén tartott előadásában az idei „forró ősz” kapcsán kialakult válsághelyzetről beszélt szerda este. Az előadás összefoglalója:

Az olyan fogalmakat mint demokrácia, reform, válság, parlamentarizmus nehéz definiálni. Mert bizonyos szituációkat egyesek megélhetnek válságként, mások éppen ellenkezőleg, kedvező körülményként – kivéve a kritikai értelmiséget, ők mindent válságként élnek meg – mondta Pesti, és hozzátette: előadásának címe, A magyar demokrácia válsága? Bibó István egy tanulmánycímének a parafrazálása, azzal a különbséggel, hogy a tanulmány megírásának idején nem volt kérdéses a demokráciadeficit. Most az.



Törésvonalak és zsigeri gyűlölet

Szinte minden válsághelyzet esetében beszélhetünk jól megragadható, konkrét okokról, illetve kevésbé feltűnő, mélyebben gyökeredző kiváltó tényezőkről. Ebben az esetben a konkrét ok Gyurcsány Ferenc hírhedt, szeptember 17-én nyilvánosságra került beszéde, amely Balatonőszödön hangzott el. Erről a helységről tudni kell, hogy egy jelentős része a ’90-es években „számára meglehetősen kedvező körülmények között” jutott az államfő birtokába – mondta a politológus.

>>Meddig bírja Gyurcsány, az autodidakta ideológus?>>
>>Budapesti erkélyjelenet nyolc képben>>

A másik, a mélyben gyökerező ok az az egyre mélyülő szakadék a jobb- és a baloldal között, amely már nemcsak az elitek, a politika szintjén létezik, hanem legyűrűzött a magánéleti kapcsolatokba is.

Magyarország politikai összetétele: 25 százalék baloldali törzsszavazó, 25 százalék jobboldali törzsszavazó, a harmadik negyed azokból áll, akik '90 óta - történjék bármi - nem mennek el szavazni. Ők a demokráciaszkeptikusok. A következő egynegyed részt a bizonytalanok alkotják, akiket meg kell győzni.


Két összeesküvés-elmélet

Ezért két párhuzamos narratíva, és így két összeesküvés-elmélet van, amelyek mindegyike logikus és érthető a maga módján, ugyanakkor nem zárják ki egymást. A jobboldaliak összeesküvés-elmélete arról szól, hogy Gyurcsány beszéde csak retorikai fogás volt.

A kormányfő szándékosan szivárogtatta ki a beszédét egyrészt azért, hogy a valós problémákról elterelje a figyelmet, másrészt hogy a baloldal régi szándékát megvalósítsa: a mérsékelt jobboldalt összemossa a szélsőjobbal, és így ellehetetlenítse azt.

Az igazság kimondásával egyfajta megtisztulást, katarzist idézett elő, s mint ilyen pozitív megítélésben részesülhetett. Az sem lehetett véletlen, hogy néhány baranyai irodista és közlekedési rendőr védte a tévészékházat, és így sikerült százötven huligánnak elfoglalnia az ország egyik legfontosabb intézményét.

>>Budapesti tévéostrom – bentről lefotózva>>
>>Kinek jó a forradalom, és kik rabolták el Mazsolát?>>

A baloldali összeesküvés-elmélet szerint a Fidesznek már nagyon régóta birtokában volt az ominózus beszédet tartalmazó kazetta, és csak arra vártak, hogy kedvező alkalom legyen a konfrontációra.

Balról Szász Alpár Zoltán, moderátor és Pesti Sándor, a JATE tanáraBalról Szász Alpár Zoltán, moderátor és Pesti Sándor, a JATE tanára


A Fidesznek érdeke a tüntetés

A Fidesz egy egész kommunikációsorozatot szentelt a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatásának, amely Orbán Viktor tusványosi beszédével kezdődött el, és az őszi botrányban csúcsosodott ki. A Fidesznek érdeke, hogy tüntetés legyen, ezért is vitte ki Orbán Viktor az Astoriához az embereit, tudatosan szervezték ebbe a közlekedési csomópontba a naggyűlést.

Pesti Sándor szerint mindkét változat lehet érvényes, hiszen nem lehetetlen az sem, hogy a Fidesz nagyon hamar megszerezte a hanganyagot, mint ahogy az sem, hogy politikai „megrendelésre” viselkedtek brutálisan a rendőrök.


A magyar demokrácia válsága: négy aspektus

Alkotmányos válság: egyes elemzők szerint az 1989–90-es rendszerváltó alkotmánystruktúra „kifáradt”, ezért alkotmányváltásra van szükség. – Ebben személyesen nem hiszek – vallja Pesti Sándor – az alkotmány tartalmát tekintve teljesen rendben van. Igaz, nem éppen elegáns a tény, hogy a Rákosi-féle ’49-es alkotmány az alapja a jelenleginek, de az alaptörvények rendben vannak.

Ugyanakkor nem igaz, hogy nem kellene néhány jogszabályon változtatni, vannak hiányosságok: például a gyülekezési törvény nem ír elő időkorlátot, ezért történhetett meg, hogy hetekig tüntettek, sőt ki is költöztek egyesek a Kossuth térre.

>>Gyurcsány-bizalmi: megvolt a törpszavazás>>

Gazdasági válságról pillanatnyilag irreleváns beszélni, hiszen a forint a szeptember 17-i botrány óta erősödött, a gazdasági helyzet pedig stabilizálódott. A gazdasági szaklapok szerint Gyurcsány akciója a gazdaság megerősítését célozta. A gazdasági makromutatók nem a legfényesebbek, mert a választási periódusra jellemző osztogatás után nem megszorítások következtek, ahogy az lenni szokott, hanem újabb osztogatások.

Ennek várhatóan tavasszal kemény következményei lesznek, amikor jönnek a számlák, reálbércsökkenés, nagyobb méretű elbocsátások lesznek, tandíjas oktatás, az egészségügy piacosítása következik stb. Már most terjed az 56-os jelszó: MUK!, azaz „márciusban újrakezdjük”.

- Legitim vagy sem? Ki a gonosz? Gazdasági satbilitás? - szkeptikusan figyelő közönség- Legitim vagy sem? Ki a gonosz? Gazdasági satbilitás? - szkeptikusan figyelő közönség


Politikai válság: igaz ugyan, hogy lassan két Magyarország alakul ki, de addig, amíg a bizalmi szavazáson teljes bizalmat szavaztak Gyurcsánynak, érdemi politikai válság nincsen.

>>Rajtamarad: Gyurcsány és az igazmondó juhász>>
>>Budapest-szindróma: a legveszélyesebb fenyegetés?>>

A dichotomikus helyzet megoldása mindkét oldal mérsékeltjei szerint a „két kiskakas”, Orbán és Gyurcsány eltávolításában rejlik. Nem mondhatni, hogy ők generálják a szituációt, hiszen valamilyen oka csak van, hogy mindkét párt egy hasonló abilitásokkal rendelkező, egyformán karizmatikus és konfrontatív személyiségi jegyekkel rendelkező vezetőt termelt ki.

A jobboldalt frusztrálja, hogy a régi kommunista garnitúra még mindig hatalomban van – ennek az eltávolítása is megoldás lehet. Lényegében semmi nem változott: a 2 millió ember, aki eddig gyűlölte Gyurcsányt, most háromszor annyira gyűlöli.

Morális válság: a jobboldal teljes morális válságot emleget. Hiszen ahol valaki bevallja, hogy semmissé tette a politikai felelősséget, és még mindig hatalmon van, ott soha nem lesz működő demokrácia. A baloldal perspektívájában nem morális válságról, hanem éppen ellenkezőleg, megtisztulásról van szó.

Pesti szerint tarthatatlan, hogy Gergényi (az országos rendőrfőkapitány - szerk. megj.) az elkövetett brutalitások és rendőri szabálysértések után a helyén maradjon. Nyilatkozatai csúsztatásoktól hemzsegnek, amelyek mélységes cinizmusról árulkodnak: nem viperákat, hanem rendőrbotot használtak, nem agyba-főbe vertek embereket, hanem a tüntetést oszlatták fel, a rendőri azonosítójelek pedig elkeveredtek a nagy káoszban, amikor ismeretlen „ufók” dúltak a Blaha sörözőben.

A politikusoknak példamutató funkciója is van, a szocialisták által használt, forradalminak nevezett ordináré beszédmódnak hatása van a társadalom által használt nyelvre. Az előadó elmesélte, egyik tanár ismerőse panaszkodott, hogy a gyerekek ezzel vágnak vissza órán: Miért, csak Gyurcsánynak szabad így beszélni?

>>Miért volt "kurva jó" a Gyurcsány-beszéd – és miért nem?>>


Békejobb vagy békebal? A politológus válaszol

A többségében politológus- és újságíróhallgatók alkotta közönség rákérdezett, hogy mi Pesti Sándor véleménye, melyik oldal a rosszabb, gonosszabb. Pesti válasza:

„– A személyes véleményem azt hiszem, egyértelműen kihallatszott az előadásból. Ha a családom pozitívan jött volna ki a szocializmusból, akkor talán más lenne a helyzet. A társadalomtudósok általában óvakodnak bevallani a pártállásukat, és sokan tagadják is, hogy őket is befolyásolják a magánéleti, családi tényezők.”

A másik kérdés: – Legitimnek tekinthető-e a jelenlegi kormány?
– A weber-i értelemben, amelyről Orbán Viktor is beszélt, legális, tehát legitim – így a válasz.

Elhangzott még a résztvevők részéről, hogy gazdasági elemzők szerint nem létezik az a stabilitás, amelyről az előadó beszélt, ugyanis a Gyurcsány-kormány a kiadások csökkentésével szemben a bevételek növelésére aránytalanul nagy hangsúlyt fektet.

– Ez egy értékvita, gazdasági szakértők is egymásnak esnek rajta – hangzott a válasz. Ha választani kellene a költségcsökkentő és a bevételnövelő stratégia között, akkor inkább az utóbbira, az évtizedek óta jól működő skandináv modellre, a viszonylag magasabb adókra és a kiterjedtebb szociális hálóra szavaznék.


„A kristálygömb otthon maradt”

- válaszolta Pesti Sándor, amikor megkérdezték tőle: megmarad-e kormányfői pozíciójában mandátuma végéig Gyurcsány Ferenc? A pontos válasz: lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Miután kihozzák tavasszal a számlákat, kiderül.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS