2019. aug. 21. szerdaSámuel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gál: hallgatnak erdélyi ügyekben az RMDSZ-es EP-megfigyelők

tudósító:Sipos Géza 2006. november 21. 14:18, utolsó frissítés: 13:00

Rengeteg, #b#jópár éve elmulasztott#/b# lobbimunkába kerül, hogy az EU egy-egy szövege utaljon romániai magyar problémákra. Az utolsó vita péntekre várható az Európai Parlamentben.





Utoljára foglalkozik pénteken Románia EU-alkalmasságával a csatlakozás előtt az Európai Parlament plénuma. Előtte a külügyi bizottság vitázik a témában jelentést író Pierre Moscovici francia szocialista képviselő szövege alapján.


Mivel lobbiszempontból ez az "utolsó esély"


a romániai magyarok ügyével kapcsolatban valamit bepasszírozni a jelentésbe, átfogó akció indult az EP külügyi bizottságában a szöveg módosításáért. A témát – mint több más hasonló akciót – a kolozsvári származású nemzetközi jogász, Gál Kinga vállalta fel; de a magyar EP küldöttségtől függetlenül a New York-i központú Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) is élénk lobbitevékenységet folytat ezekben a napokban az EP grandiózus üveg-beton épületében.

Gál Kinga (EPP-ED, Fidesz) és szintén jogász végzettségű José Manuel Barroso, az Euróoai Bizottság elnöke. Együttnevetési eljárás
<br />
Gál Kinga (EPP-ED, Fidesz) és szintén jogász végzettségű José Manuel Barroso, az Euróoai Bizottság elnöke. Együttnevetési eljárás


Hogy a romániai magyarok problémái – kisebbségi jogok, önrendelkezés – kapcsán milyen szövegverziót sikerül elfogadtatni a külügyi bizottság többségével, arról így beszélt Gál Kinga az ő meghívására brüsszeli tanulmányúton tartózkodó erdélyi újságírók kérdésére:


– Az illúziókat el kell oszlatnom.

Ez attól függ, hogy egy-egy közvetlen szavazás előtt milyen módon sikerül az adott pozíció mellett felsorakoztatni szavazatokat. Ez mindig egy nagyon keskeny pallón mozog. Az egyáltalán, hogy a parlament foglalkozik a romániai magyar közösséggel egy ilyen jelentésben, az már komoly. Hogy maga a kifejezés mi lesz benne a végén, tapasztalatok alapján mondhatom, az aznapi jelenlévők és éppen szavazatukat leadó képviselőknek a függvénye is.

Van észrevételed?
<br />
Szólj hozzá az oldal alján!Van észrevételed?
Szólj hozzá az oldal alján!
Itt sokan egyszerűen nem értik a problémát: hogy miért önkormányzatiság legyen a kulcsfogalom, és miért inkább ne kulturális autonómia, hogy miért inkább kulturális, és miért inkább ne adminisztratív autonómia. Elfogadnak egy-két hirtelen felhozott érvet – ismertette a lobbikörnyezetet a képviselő.

Például a franciául kommunikáló képviselők számára az autonomie-nak fordított angol self-governance (önkormányzatiság) szakkifejezés kényelmetlenül hangzik, így az egyeztetések, módosítások folyamán a behelyettesítését szokták javasolni valami mással.


Hogy egy-egy fogalom,

mondat vagy megfogalmazás körül hetekig tartó gyomrozás, folyosói egyeztetés, megbeszélés és vita van, ez az EU Brüsszelben működő mindhárom jelentős intézményére, az Európai Bizottságra, a 27 ország kormányzati érdekeit összpontosító Tanácsra és a képviseleti demokrácia szempontjait a rendszerbe bevivő Európai Parlament szinte összes intézményére jellemző.

Mivel csak a Bizottság körülbelül többezer embert foglalkoztat, vagy például az EP 732 képviselője rengeteg különféle ügynek lehet a jelentéstevője, a "mit gondol Brüsszel erről" kérdést feltenni egyenesen értelmetlen, annyifelé oszlanak az álláspontok. A három intézményből a Tanács és az EP inkább grandiózus találkozóhelyként működik, ahol rengeteg különféle érdeket próbálnak változatos eszközökkel összecsiszolni.

Főleg brit részről számos kritika éri a túlfejlett brüsszeli 
<br />
bürokráciát: pedig az összlétszám kisebb, mint Párizs admi-
<br />
nisztrációja, és ahhoz képest 457 millió polgár sorsára van 
<br />
befolyással. Az egyik pazarlónak tekintett megoldás, hogy
<br />
például az EP az egész stábbal és az összes dokumentummal
<br />
ingázik egy-egy plenáris ülésre Strasbourg és Brüsszel között
<br />
(Papp Sándor Zsigmond fotóján a brüsszeli fő ülésterem)Főleg brit részről számos kritika éri a túlfejlett brüsszeli
bürokráciát: pedig az összlétszám kisebb, mint Párizs admi-
nisztrációja, és ahhoz képest 457 millió polgár sorsára van
befolyással. Az egyik pazarlónak tekintett megoldás, hogy
például az EP az egész stábbal és az összes dokumentummal
ingázik egy-egy plenáris ülésre Strasbourg és Brüsszel között
(Papp Sándor Zsigmond fotóján a brüsszeli fő ülésterem)


A fideszes színekben megválasztott, az EP néppárti frakciójában politizáló Gál Kinga elmondása szerint az erdélyi magyarok különféle ügyeit képviselni azért volt kihívás, mert 2004-ben, a magyarországi EP képviselet létrejöttekor Románia csatlakozása


már szinte eldöntött kérdés volt.

Az integrációs projektért felelős Bizottságban az "erdélyi magyarok" dossziét lezárt ügynek tekintették, jórészt abból kiindulva, hogy az RMDSZ 1996 óta a kormány tagja vagy külső támogatója Bukarestben. Mivel az EB-nek sikertörténetként kellett felmutatnia a csatlakozást, nem okozott osztatlan sikert a magyar képviselők lobbitevékenysége, mivel például a tulajdonhoz való jog EU-s elvére hivatkozva rákérdeztek, miért csak 2%-a került vissza az államosított ingatlanoknak eredeti tulajdonosaikhoz?

A képviselő és stábjának beszámolója szerint a "válaszlobbi" is nagyon profin működik: a román pártok az EP-ben ülő megfigyelői párt- és nézetkülönbségektre való tekintet nélkül elsőrendűnek tekintették Románia csatlakozását. A Tăriceanu-kormány miniszterei, például Monica Macovei igazságügyi és Anca Boagiu integrációs miniszter hatékony munkát végeztek, ismeri el a másik oldal tehetségét Gál.


Nevek említése nélkül,

de a képviselő és stábja határozott kritikával illette az RMDSZ EP-ben ülő megfigyelőit. Beszámolójuk szerint a három romániai magyar politikus nem dolgozott együtt a témában magyarországi pártkülönbségekre való tekintet nélkül együtt lobbizó fideszes, szocialista és liberális képviselőkkel.

Számos meghallgatáson, vitán az EP illetékesei kíváncsiak lettek volna a romániai magyarokat képviselő párt álláspontjára egy-egy érzékeny témában – mint amilyen az autonómia vagy a felsőoktatás, a Bolyai egyetem ügye –, de a beszámolóból az derült ki, rendszerint kontraproduktív hallgatás volt a válasz. Gál és stábja szavaiból az derült ki, hogy a három megfigyelő nagyon passzív.

>> Szabó Károly reakciója: Mennyi üres duma van az Európai Parlamentben! >>

Ezzel együtt Gál Kinga úgy látja, az erdélyi elit, illetve társadalom számára nem igazán volt más választás, mint támogatni Románia mielőbbi csatlakozását. Hogy a romániai magyarok autonómiája legyen integrációs feltétel, ezt 2005-ben felvetni rendkívül megkésett lépés volt. Az EP-ben elfogadott jogi szövegek amúgy nem kötelező érvényűek: ezek csak akkor hatékony hivatkozási alapok, ha a romániai magyar politikai elit akként is használja. Az EP magyar képviselői


nagyon hiányolják

az Erdélyben összeállított problémakatalógusokat, információs anyagokat, egyáltalán a civil szféra jelenlétét a lobbitevékenységben, melyre márcsak az EP-képviselők hatékony tájékoztatásáért is szükség volna. Ezzel kapcsolatban Gál el szándékszik oszlatni a lobbizást gyanúsként tekintő, jellegzetes kelet-európai tévhitet.

A lobbi amúgy visszatérő témája volt a tanulmányútnak. Számos beszámolóban elhangzott, hogy az EP-képviselők – és általában az EU vezető szerveiben dolgozó illetékesek – szívesen fogadják a lobbiszervezeteket, melyek koncentrált formában, érthetően, becsatornázható módon hívják fel a figyelmet számos olyan problémára és részérdekre, melyre egy-egy képviselőnek, tisztségviselőnek különben nem feladata figyelni, vagy nincs kapacitása rá.

A háttérbeszélgetésekből leszűrhető, hogy az EP-ből nagy mulasztásnak látszik, hogy erdélyi politikai érdekeket semmilyen lobbiszervezet nem képviselt a csatlakozási folyamat jó tíz éve alatt, pedig ilyen irodát csinálni nem ördöngösség. Az EU szinte összes régiója működtet ilyen irodákat. Pozitív példa, hogy pár hónapja Kolozs megye nyitott ilyen irodát, és jó lenne, ha a csatlakozás után a székelyföldi döntéshozók is felismernék egy ilyen brüsszeli intézmény fontosságát – derült ki a tájékoztatáson.



Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS