2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Klímaváltozási ENSZ-konferencia: csak lassan a radikális áttöréssel

Bakk-Dávid Tímea kérdezett:Bakk-Dávid Tímea 2006. november 23. 11:36, utolsó frissítés: 10:45

Jövőtől adja el széndioxidkvóta-fölöslegét Románia, a bevételből #b#zöld technológiát és erdőket#/b# telepítenek. Interjú Korodi Attilával.





A kenyai fővárosban, Nairobiban november 6–17. között zajlott a környezetpolitika legfelsőbb fórumának számító tanácskozás. Az ENSZ klímaváltozási konferenciáján Romániát Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár képviselte.


Transindex: A konferencián a médiabeszámolók szerint újra kiéleződött a konfliktus a kiotói egyezményt ratifikáló országok és a „saját stratégiával előálló” ipari nagyhatalmak – Egyesült Államok, Ausztrália – között…


Korodi Attila: – A konfliktus az eddigi évekhez viszonyítva sokkal csendesebb volt. Először foglalta be az Egyesült Államok a közgyűlés előtti beszédébe a kiotói egyezmény nevét. Az USA hat tagállama már kialakított olyan mechanizmusokat, amelyek a célok elérését szolgálják, így a USA is lassan elfogadásra kényszerül.

Ausztrália nem játszott fontos szerepet a konferencián. Igazából a véleménykülönbségek a G7+Kína, Kanada, India, Dél-Afrika és az Európai Unió között voltak.

>> Nairobi 2006. "Politikai lóvásár" a kiotói egyezmény – de milyen lesz a Kiotó utáni? >>

Korodi: kampány indul Romániában is azért, hogy 
<br />
felhívja a figyelmet a klímaváltozás fontosságáraKorodi: kampány indul Romániában is azért, hogy
felhívja a figyelmet a klímaváltozás fontosságára


Milyen volt az általános hangulat? A brit közgazdász, Nicholas Stern jelentése nem ijesztette meg a politikusokat?


– Érződött, hogy a Stern-jelentés az első átfogó és informálisan mindenki által elfogadott jelentés. Az 1-es teremben zajló Kofi Annan-megnyitó után minden miniszter átment a 2-es terembe meghallgatni Stern előadását.

Az Európai Unió a dokumentumaiba mindig belefoglalta a jelentést. Az Afrikai Államok Szövetsége is sokszor hozta fel érvként álláspontjai megfogalmazásában. Az előrevetítő számításoknak köszönhetően sok állam felül fogja és már most felülbírálja álláspontját. Ám radikális áttörés paradox módon csak lassan érhető el, a cél egy 180 országot felölelő, konszenzusos alapra épített egyezmény.

>> A Stern-jelentés. Klímaváltozás: mennyibe kerül, ha nem tesz senki semmit? >>


Mi lesz 2012, a szerződés lejárta után? Ha igaz, hogy a kiotói egyezménybe foglalt csökkentési kvóták nem elég hatásosak, és szigorúbban kell korlátozni az üvegházgáz-kibocsátást, mikorra várható, hogy kidolgozzák az új célszámokat, és el is fogadtatják azokat?

– A 2012 utáni időszakra már most van egy egy éve felállított munkacsoport, az AWG (Adhoc Working Group). Az államok és legfőképp a fejlett és fejlődő nagyhatalmak azon vitáznak, hogy mikorra készüljön el az első jelentés az egyezmény utáni periódus eszközrendszeréről és céljairól. Nem született döntés a jelentéstevés időpontjáról.

A civil szervezetek ezt 2008–2009-re tennék, de ennek egyedüli támogatói csak az Unió és tagállamai voltak. Várhatóan az évtized végére készül el egy vázlat a 2012 utáni cselekvésekről.


Németország, Franciaország, Ausztria, Hollandia, Dánia és Spanyolország képviselőivel közösen több nemzetközi környezetvédő szervezettel (Greenpeace, WWF, CAN stb.) is informális megbeszélést folytattál. Mi volt ezek témája?

– A fent is említett AWG jelentéstevésének időpontja, valamint az egyezmény felülbírálása. Ahogy a közgyűlés végeredménye is mutatja, az egyezményről 2008-ra jelentés készül, de a 2012 utáni periódusra szóló első tervek nem látnak napvilágot 2010 előtt.


Múlt csütörtökön ismertetted az ENSZ-konferencia miniszteri szekciójában Románia első klímaváltozási stratégiáját. A tavaly jóváhagyott stratégia és az országos akcióterv milyen változtatásokat kíván életbe léptetni?

– A stratégia és az ehhez rendelt akcióterv a következő fő elemeket tartalmazza: van az országnak egy két évre szóló, koherens dokumentuma 2005-2007-re; le vannak szögezve Románia kötelezettségei intézményi és törvényhozási szinten; megalakul egy országos, az üvegházhatást kiváltó gázakat monitorizáló rendszer; elkezdődik az adaptációs folyamat, vagyis elemzésre kerülnek azok a területek, amelyekre kihatással lesz a klímaváltozás. Az elemzés következtében adaptációs cselekvési tervet dolgozunk ki, amely többéves folyamat.

A tervben szerepel még nevelési projektek elindítása; a Nemzeti Elosztási Terv (National Allocation Plan, NAP) kidolgozása. Ez most Brüsszel asztalán van, elfogadásra vár. Ez szabályozza a kéménykibocsátást, valamint a szabad jogok kereskedelmét az uniós vállalatok között. Továbbá szerepel az akciótervben az engedélyeztetési rendszer kidolgozása az érintett gazdasági tevékenységekre.




Kik a legnagyobb kibocsátók az országban?

– Az energetikai, kohászati és cementipari ágazatok.


A Román Hidrológiai Intézet előrejelzése szerint jövő tavasszal is nagyon valószínű, hogy ismét árvizek sújtják az országot. Hogyan készülünk fel a természeti katasztrófákra, illetve lehetséges-e a megelőzés?

– Az árvízvédelem átgondolásra szorul. Az új országos védekezési stratégia alapelveit már a tavaly év végén kidolgozta a minisztérium. Ebben az évben elkezdődött a tizenegy vízgyűjtő új védelmi stratégiájának kidolgozása. Először a Temes vízgyűjtőjével kezdte el a szakhatóság a munkát. A stratégia kidolgozása évekig eltart, de a befejezett részekre már el fognak kezdődni a beruházási munkálatok is. Természetesen addig is a gyenge pontként megjelölt részeken folytatódnak a beruházások.


Várható, hogy Románia is bekapcsolódik abba az Európai Bizottság-akcióba, amely a lakosság figyelmét hívja fel a klímaváltozás jelentőségére?

– Igen, az első nevelési programunk szerves része lesz az európai programnak, és jövő év elejétől indul. Társintézményként a kampányban résztvesz az Integrációs Minisztérium is.

>> Sok kicsi...? EU-kampány a klímaváltozásról. Lokális és egyéni reakcióminták a globális léptékű változásra >>


Románia üvegházgáz-kibocsátása 2004-re 40%-kal csökkent az 1989-es viszonyítási évhez képest, és az utóbbi években enyhén emelkedett. Ez a gazdasági növekedés számlájára írható?

– Igen, a növekedés a gazdasági, ipari növekedés számlájára írható. Fontos, hogy ha majd eladásra kerülnek az ország szabad jogai, azokat egy zöldberuházási mechanizmussal technológiabehozatalra és erdősítésekre fogjuk kizárólag fordítani.


Az európai kibocsátási kvótapiacon mennyit ér a román „alulteljesítés”? Mire fordítja a kormány ezt az összeget?

– 2008-2012 között 35-40 millió szabad széndioxid-kibocsátási joga lesz az országnak. A világon eddig nem történt egyetlenegy szabadjog-eladás sem, ezért nem lehet a piaci értékét igazán meghatározni. Az eddig megjelent árak csak spekulációk. Fontos, hogy a bevételeket az eladás után zöld technológiára és erdősítésre fogjuk fordítani. Első eladás csak jövő évben várható.

Természetesen a kiotói egyezmény adta másik eszköz már használatban van. Ez a Joint Implementation. Ennek keretében nyolc országgal van megállapodásunk és 16 különböző projekt fut az országban.


Ezek hogyan zajlanak? Mekkora összegű tranzakciókról van szó?

Egy partnerállam megjelöl egy beruházási projektet, ahol széndioxid kibocsátás-csökkenés vagy -befogás érhető el. A beruházás megvalósítása után a felszabaduló szabad mennyiség az illető tagállam tulajdonába kerül, amelyet tetszése szerint hasznosíthat. Románia haszna a technológiatelepítés vagy új erdős felületek létrejötte. Ezek a beruházások több millió eurós értéket is elérhetik, a felszabaduló szabad mennyiség értéke pedig tonnánként néhány eurótól több 10 euróig is rúghat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS