2019. aug. 21. szerdaSámuel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Brussels and EU for dummies

S. G. 2006. november 30. 16:21, utolsó frissítés: 15:04

#b#Sokszereplős csapatjáték#/b# az EU, melyben nincs központi bizottság, csak rengeteg egyeztetés, diplomácia, lobbizás és együttdöntés. Kalauzunk első felében az intézményeket világítjuk át.





A leggyakoribb médiaközhely azt a kérdést feltenni, hogy mit gondol Brüsszel. Az unió meglehetősen bonyolult döntéshozatali és végrehajtó struktúra, annak ellenére, hogy a Belgium fővárosában levő adminisztráció kisebb létszámmal működik, mint Párizs városának önkormányzata. Az EU nagyon sok hangon beszél, és ez kellemetlen a kényszerűen (vagy szándékosan) leegyszerűsítő sajtó számára.

Számos példa van arra, hogy neves politikusok, uniós illetékesek markáns véleményét sem lehet "Brüsszelen" számon kérni. Az egyik ilyen történet Jacques Chirac francia elnöké, aki 2000-ben azzal járta körbe Közép-Kelet Európát, hogy az itteni államoknak gyors EU-tagságot ígért, ami természetesen behajthatatlan ígéretnek bizonyult.

Mikor a korábbi bővítési biztos, Günther Verheugen nyilvánosan azon tűnődött, jó volna a régi tagállamokban népszavazást tartani az újak felvételéről, a leendő újak hiába háborodtak fel "Brüsszelre", mert kiderült egyrészt, ez Verheugen magánvéleménye, másrészt a népszavazás célja az lett volna, hogy a régiek végre átfogóan tájékoztassák polgáraikat az újakról.



A Bizottság impozáns, nagy Y alakú épületeA Bizottság impozáns, nagy Y alakú épülete


ALAPVETÉSEK

:: Az EU-ban nem egyvalaki bokszol
:: A belépés után megszűnik az ők/mi helyzet, mert az EU bizonyos értelemben egy átfogó államszervezet

:: Ebből következően minden politikus csúsztat, mikor az EU-ra mint valami külső entitásra hivatkozik, például így fogalmaz: "úgy döntött az EU", mert ebben a döntésben az ő véleménye, álláspontja is ott van
:: Nincs központi bizottság: az a közös EU, amit a tagországok egymás közt kitalálnak és kialkudnak

Fontos leszögezni, hogy ez sokszereplős csapatjáték formájában zajlik, ahol ajánlott ismerni a három-öt legfontosabb játékost, a játékszabály-gyűjteményeket, a játékteret, és azt is követni kell, éppen hol a labda. Brüsszel gyakorlatilag találkozási helyként működik – például a tagállamok kormányait tömörítő Tanács épületében egy átlagos napon néhány száz hivatalnokot találunk csak. Az épület egy-egy témát megvitató delegációk érkeztekor népesül be, és nyeri el értelmét.

Utcazenész a Tanács székháza közelébenUtcazenész a Tanács székháza közelében

A JÁTÉKOSOK
:: Az Európai Bizottság

Az unió döntéselőkészítő és jogszabály-kezdeményező, valamint adminisztratív-végrehajtó szerve. Az EB körülbelül 43 épületben, körülbelül 20 ezer embert foglalkoztatva működik. A 25 uniós biztos mellett kiemelten fontos szerepük van a biztosi kabinetfőnököknek, akik egy-egy terület szakértői, ők biztosítják egy-egy javaslat szakmai alapjait. (Például Kovács László adóügyi biztosi kinevezésekor világos volt, hogy az adózáshoz nem ért; de volt olyan olasz fogyasztóvédelmi biztos, aki azelőtt e szakterület jogászprofesszoraként dolgozott.)

A biztosok konszenzussal, vagy minősített többséggel döntenek – ezért lett volna fontos az alkotmánnyal megreformálni az EB működési mechanizmusait is, mert a testület további bővítés, azaz még több biztos esetén a régi keretek közt nem lenne tovább hatékonyan működtethető.

A bizottság 36 főigazgatóságot és szolgálatot működtet – ilyen például a tolmácsolást is végző főosztály, mely januártól egyebek mellett a román biztos, Leonard Orban hatáskörébe tartozik majd. A létszámokra jellemző, hogy Orban mintegy 3400 beosztott fölött diszponál majd; vagy egy másik példa: az agrárügyi főigazgatóság több mint ezer embert foglalkoztat. A szakmai előkészítő munka a főigazgatóságon zajlik, az itt készült javaslatok vagy a főigazgató, vagy a kabinetfőnök asztalára kerülnek.

Az Európai Parlament brüsszeli épületegyüttesének főbejárataAz Európai Parlament brüsszeli épületegyüttesének főbejárata


:: Az Európai Parlament

Ötévente közvetlenül választott testület, mely folyamatosan igyekszik bővíteni hatáskörét arra alapozva, hogy a tagállamok polgárainak politikai akaratát csatornázza be. A képviselők száma 732. Az EP-be bejutott képviselők politikai – és nem nemzeti – orientáció szerint hét frakcióba tömörülnek, melyből jelenleg a kereszténydemokrata Európai Néppárt – Európai Demokraták (EPP-ED ) a legnépesebb.

További frakciók: Szocialista Képviselőcsoport (PSE), Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE), Zöldek/az Európai Szabad Szövetség (Verts/ALE), Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL), Függetlenség/Demokrácia Képviselőcsoport (IND-DEM), Nemzetek Európájáért Unió (UEN).

A képviselők frakcióban végzett munkájához adódik a 20 szakbizottságban, illetve az egy-egy ügyre, például legutóbb a CIA-fogolyszállítások miatt felállított eseti (ad-hoc) bizottságban vállalt szerep. A frakciók képviseltetik magukat a bizottságokban – egy nagyobb létszámú testületnek akár 50-60 tagja van. A képviselők januártól 27 tagállam "nemzeti" delegációjának is tagjai, és e testületekben bizottsági témafelelősökként dolgoznak.

Valamennyi képviselőcsoport elnököt (egyes képviselőcsoportok két társelnököt), elnökséget és titkárságot választ. Az elfogadott álláspont kialakítása a csoporton belüli megegyezéssel történik, egyetlen tag számára sem lehet a szavazást kötelezővé tenni.

Az EP-ben fontos szerepet töltenek be a szakbizottsági elnökök és a "nemzeti" delegációvezetők. Nagy befolyásuk lehet az egy-egy adott témára kijelölt jelentéstevőknek (például Románia csatlakozását "megolajozta" Pierre Moscovici francia szocialista jelentéstevő véleménye).

A jelentés azért fontos, mert az esetek többségében, ha a szöveg első ránézésre nem sültbolondság, ez lesz a mainstream EP-álláspont, hiszen a jelentéstevők széleskörű kutatást-nyomozást végeznek egy adott szakterületen, és a képviselők rendszerint ezzel meggyőzhetők. Természetesen a jelentés a bizottságban vagy a plenáris ülésen módosító indítványokkal részben vagy egészben átszövegezhető, de ez csak a különösen nagy vitát kiváltó témákra jellemző.


:: Az Európai Tanács

A testület ülteti egy asztalhoz a tagállamok államfőit, miniszterelnökeit, illetve szakminisztereit és a Bizottság elnökét. Ez a testület határozza meg az EU általános politikai irányvonalát egy adott kérdésben, a testületi ülésein hozott döntések jelentős befolyásoló erővel bírnak. Döntéshozó mellett koordinációs feladatköre is jelentős.

A testület kilenc témában hív össze üléseket, ilyen például a külügyek, a bel- és igazságügy vagy a környezetvédelem. Egyes "konfigurációknak" külön neve van, így például az EU pénzügy- és gazdasági minisztereit tömörítő, havonta egyszer ülésező Ecofin-nak.

Mint a 25 (gyakorlatilag 27) tagállam állandó képviseletet, egyfajta "nagykövetség-szerűséget" működtet Brüsszelben. Az állandó képviseletek a Permanent Representatives Committee (COREPER) nevű testületbe tömörülnek. A képviseletek egy-egy adott ország álláspontját viszik, szakértői és diplomatái 250 bizottságba és szakértői csoportba szervezve készítik elő a soros tanácsi üléseket.

A félévente változó elnökség ugyan egyéni ötleteket nem képviselhet, de fontos szerepe van, minthogy ő tűzi ki a napirendet és közvetít a vitába bonyolódott felek között.

Egy példa: a brit elnökség hosszas unszolás és nagy felháborodás mellett mindössze tíz nappal az ő félévüket záró csúcstalálkozó előtt bocsátotta ki a következő hétéves költségvetés részletes számsorait; vagyis a napirend meghatározásával elérte, hogy ugyan nem határozhatta meg, milyen legyen a költségvetés, de azt igen, hogy a tíz nap nyomása alatt muszáj legyen elfogadni.

A Tanács különleges szerepköre a közös biztonságpolitikai és külügyi főmegbízott, melyet Javier Solana, a NATO volt főtitkára tölt be. Az eurót bevezető 12 tagállam érdekeivel a "Mr Eurónak" becézett luxemburgi pénzügyminiszter, egyben kormányfő Jean-Claude Juncker foglalkozik – ő az Eurogroup elnöke.

Az ET rövidítése nem tévesztendő össze a 46 országot tömörítő, a legrégebbi közös európai intézménnyel, az emberjogi kérdésekkel, a parlamentáris demokrácia védelmével, oktatási és kulturális együttműködéssel foglalkozó strasbourgi Európa Tanáccsal .

Eurószobor az EP előtt (fotók: Papp Sándor Zsigmond)Eurószobor az EP előtt (fotók: Papp Sándor Zsigmond)


:: Az Európai Bíróság

a közösségi joganyag (az ún. acquis communitaire) bírói védelmét látja el, fő feladata biztosítani, hogy minden tagállam a közösségi jogot egységesen értelmezze és alkalmazza. Nemcsak a közösségi jog betartását felügyeli, hanem azt is, hogy az uniós intézmények a közösség alapdokumentumaiban meghatározott hatásköreiket ne lépjék túl.

Egy bíró ezt informálisan így fogalmazta meg: "mi fejezzük be" a politikai alapon felvizezett, gyatrán elvégzett jogalkotási munkát. Számos esetben előfordul, hogy a tagállamok törvényhozásai a kompromisszumkeresés során nem megfelelően alkalmazható, többértelmű, zavaros jogszabályokat termelnek ki.

Mikor egy ilyen törvény alapján kell egy adott bírónak döntenie, az jogértelmezést kérhet a Luxembourgban ülésező Európai Bíróságtól. A testület döntése hasonló ügyekben kötelező az összes többi tagállam nemzeti jogalkotására nézve – ez a módszer általában hatékonyabb, mint a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulni.

A bíróság legutóbb egy olasz bíróság kérésére foglalkozott az iparűzési adó jogosságával azon az alapon, hogy EU-s elvek szerint nem lehet az áfával párhuzamosan más forgalmi jellegű adót is kivetni, márpedig ezt a helyi adót is a vállalkozás forgalma szerint kell fizetni. A bíróság kezében hatékony szankciók vannak: a tagállamokra jogsértés esetén akár napi egymillió eurós büntetés, vagy a kohéziós pénzalapok befagyasztása is kiszabható.

A testületet 25, a tagországok által közösen elfogadott bíró alkotja, munkájukat nyolc főtanácsnok segíti. A célkitűzés szerint a bírákat "megkérdőjelezhetetlen függetlenségű és felkészültségű" jogászok közül kell kiválasztani, akik hazájukban rendszerint vezető pozíciókat töltenek be az igazságügyben. A bírák mandátuma hatéves (de újrázhatnak), a bíróság elnökét három évre választják. A tanácsnokok feladata "teljeskörű részrehajlás-mentességgel" tájékoztatni a testületet egy-egy hozzájuk intézett kérdésben.

[folyt. köv.]

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS