2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az autonóm Dél-Szudán szerint Északnak most is maga felé hajlik a keze

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2007. január 11. 10:25, utolsó frissítés: 2007. január 10. 18:42

Két éve ért véget a polgárháború: a déli fővárosban népszerű importáru a mobiltelefon, a motorbicikli és a sör. #b#[háttér]#/b#





A szudáni „Észak Dél ellen” polgárháború befejezését megpecsételő békekötés kétéves évfordulóján nyilvános vitába keveredett az államelnök és helyettese. A dél-szudáni autonóm régió vezetője, aki az államelnök helyettese is egyben, Salva Kiir az iszlám milíciák burkolt támogatásával vádolta Omar el-Besir államelnök pártját.

Az afrikai országban 21 évig háborúzott a muzulmán Észak és a keresztény, valamint a törzsi vallásokat követő Dél;


a polgárháború 1,5 millió, főként civil áldozatot követelt.

A békét a mindkét oldalra nehezedő nemzetközi nyomás révén végül megkötötték, ám Salva Kiir, Dél-Szudán vezetője szerint a beígért reformokból szinte semmi sem valósult meg. A vagyon- és erőforrás-elosztás átláthatósága és igazságossága továbbra is álom – mondta az ország alelnöke.

Emellett szerinte az iszlám milíciák továbbra is garázdálkodnak a déli országrészben, mert a kormány nem fegyverezte le őket. Tavaly novemberben több száz személy halt meg a dél-szudáni Malakalban a milíciák és a volt déli lázadók közötti összecsapásokban. (Az országban még a békekötés előtt a nyugat-szudáni Darfúrbanis kitört egy konfliktus.)

A kormány székhelye az észak-szudáni Kartúmban – a hivatalos fővárosban – van. El-Besir elnök elismerte ugyan, hogy a békeszerződés egyes kitételei még nem teljesültek, ám szerinte a folyamatot a déliek is hátráltatták azzal, hogy nem foglalták el a nekik járó tagságot a szerződés alkalmazását felvállaló bizottságokban. Szerinte a 40 ezer milíciatagból


30 ezret lefegyvereztek, ám ez hosszas folyamat.

Dél-Szudán fővárosa, Dzsuba 
<br />
közel fekszik a kongói, ugandai és kenyai határhoz
<br />
(forrás: a Texasi Egyetem térkép-adatbázisa)Dél-Szudán fővárosa, Dzsuba
közel fekszik a kongói, ugandai és kenyai határhoz
(forrás: a Texasi Egyetem térkép-adatbázisa)


2005. január 9-én, Kenya fővárosában, Nairobiban a békeszerződés aláírásakor mondott beszédében John Garang, az azóta helikopterbalesetben elhunyt déli lázadóvezér azt hangsúlyozta, a valódi béke csak a gazdasági fejlődéssel jön el.

Gill Lusk politikai elemző a BBC-nek elmondta, az északi kormány megfontolt politikát folytat, hogy fenntartsa a békefolyamatot. Ám sokan a déliek közül arra panaszkodnak, hogy az utóbbi két évben nem történt számottevő fejlődés az országrészben – többek közt azért, mert a hosszú háborút követően hiányzik az infrastruktúra és a képzett szakembergárda.

A békekötés óta több százezer emigráns dél-szudáni tért haza, ám az oktatási rendszer és infrastruktúra még mindig nagyon hiányos, az iskolákban nincsenek padok, asztalok és tankönyvek, a gyerekek több helyen egy arabról angolra fordított tanrend szerint tanulnak.

Dzsubában, a déli országrész fővárosában ennek ellenére számottevő fejlődésnek volt tanúja a BBC: utakat építenek, kiépítik a csatorna-, áram- és vízvezetékrendszert. Hat hónappal ezelőtt Dél-Szudánban még összesen 10 kilométernyi kátránymakadámmal borított út létezett – immár csak a fővárosban hamarosan 60 kilométernyi kerül használatba.

A déli fővárosba Ugandából és Kenyából érkeznek a különböző áruk, amelyek közül a legkelendőbb az élelmiszer,


a mobiltelefonok, motorbiciklik, valamint a sör.

Az ugandai és kenyai kereskedők nagy árréssel dolgoznak; mint egyikük a BBC-nek elmondta, jó üzlet az otthon megvásárolt dolgokat Dél-Szudánban eladni, egy generátor például Ugandában 1600 dollárba kerül, Dzsubában pedig el lehet adni 2500-ért is.

Dél-Szudán kormányának vezetője a hatalommegosztási egyezkedés eredményeképpen az ország államelnök-helyettesi tisztségét is betölti. Dél-Szudán hat évig autonóm státust élvez – ez többek közt azt jelenti, hogy van saját kormánya és költségvetése –, 2011-ben írhatják ki a népszavazást az országrész függetlenségéről.

Addig is, az olajból származó jövedelmet és a kormányzati pozíciókat egyenlően osztják el – ez jelenleg Dél-Szudánnak


800 millió dollárt jelent évente.

Bár az olajlelőhelyek főképp délen terülnek el, a déliek szerint a pénzek nagy része ennek ellenére most is Észak-Szudánnak jut.

Újabb lépés a déli térség gazdasági függetlenedése felé, hogy az 1992-ben bevezetett dinárt felváltja az új nemzeti pénznem, a szudáni font. A dinár sok déli szemében az erőszakos arabosítás jelképe volt.

Az új pénznem az egész országban felváltja a dinárt, de először Dél-Szudánban vezetik be, ahol jelenleg öt pénznem is forgalomban van. Egy szudáni font 100 dinárt ér; július elsejétől a dinárt teljesen kivonják a forgalomból. Dél-Szudán helyettes vezetője, Riek Machar szerint az intézkedés révén jobban követkető lesz az országrész gazdasági fejlődése; ugyanakkor „a lakosság bizalmát is növeli, hogy a dolgok jobbra fordulnak”.

Forrás: BBC

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS