2019. december 11. szerdaÁrpád
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nixoni mélységbe zuhant Bush népszerűségi indexe

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2007. január 24. 13:03, utolsó frissítés: 11:26

A csapaterősítés logikája: az Egyesült Államok elnöke azt #b#reméli#/b#, az iraki biztonsági helyzet javulásával az ő megítélése is a "helyére kerül".





Az amerikai elnökök között George Bush népszerűsége a legalacsonyabb Richard Nixon bukása óta a The Washington Post/ABC News közös felmérése szerint. Vagyis


az amerikaiak 65 százaléka kifogásolja Bush elnöki tevékenységét,


és csak 33 százalék helyesli. A válaszolók 71 százaléka úgy érzékeli, Amerika "rossz irányban" halad. Ez a mutató 2003 áprilisában, egy hónappal az iraki invázió kezdete után még 46 százalék volt. Az elégedetlenek nemcsak az iraki stratégiát, hanem a terrorellenes háborús politikát és a gazdaság állapotát is kifogásolják.

A CNN felmérése ugyancsak arról tanúskodik, hogy Bush minden korábbinál kisebb támogatottságot élvez. A hírtelevízió adatai szerint az amerikaiak 63 százaléka ad negatív értékelést Bush elnökségére, 34 százalék támogatja.

A CBS televízió még alacsonyabb, 28 százalékos népszerűségi mutatót mért. A megkérdezettek fele vélekedik úgy, hogy a kongresszusnak meg kellene tagadnia újabb csapatok Irakba küldésének finanszírozását.

Mint a Voice Of America rádió tudósításában megjegyezte, George Bush elnöksége során első ízben kényszerül arra, hogy a kongresszus alsó- és felsőházának közös ülésén egy demokrata vezetésű törvényhozás előtt tartsa meg beszédét az unió állapotáról.



A háborút vívó amerikai elnökök népszerűségvesztésének azonban szinte "hagyománya van" Amerikában. A ma már a legnagyobb amerikai hősök közé tartozó Abraham Lincoln elnökkel még saját pártja is szembeszállt a polgárháború első nehéz éveiben. A második világháborúban a kezdeti nehézségek nyomán pedig elszigetelődési politikát sürgettek a legnagyobb formátumú elnökök közé sorolt Franklin Delano Roosevelttől, aki a náci agresszió letörése mellett kötelezte el magát.

Mint Allan Lichtman, a washingtoni Amerikai Egyetem történész professzora rámutatott: Bush elnököt ma ugyanazon okból bírálják, mint egyik elődjét, Lyndon Johnsont a vietnami háború idején. A csapatnövelés miatt


egy cél és vég nélkülinek látszó háborúban

- mondta. Bush egyebek mellett arra hivatkozva igyekszik elhárítani az ellenzék bírálatát, hogy a demokrata párti Franklin Roosevelt és Harry Truman kitartását méltatja a második világháború, illetve a koreai háború alatt. A VOA áttekintése szerint az amerikai történelemben a győzelem utólag gyakran igazolta az elnökök népszerűtlen háborús terveit.

Stephen Hess
, a washingtoni Brookings Intézet szakértője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a háborús vereség meghatározhatja egy elnök örökségét.


Egy vietnamihoz hasonló háborút utólag nehéz győzelemnek beállítani,

és a vesztes háborúval a közvélemény ma is az akkori elnökök, Lyndon Johnson és Richard Nixon nevét kapcsolja össze. Érdekesség, hogy Bush volt az az elnök, aki a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után a legmagasabb népszerűségi indexet tudhatta magáénak 1938 óta.

Az Egyesült Államok globális szerepvállalására a világ különböző országainak közvéleménye szerint is egyre rosszabb fény vetül– derült ki a BBC megbízásából készült felmérésből.



A szociológusok 25 ország 26 391 polgárát kérdezték globális biztonságpolitikai témákról a 2006 novembere és 2007 januárja közötti időszakban.

Azok aránya, akik az Egyesült Államoknak a világra gyakorolt pozitív hatását vallják, 18 országban csökkent az előző évek adataihoz viszonyítva. A 25 vizsgált országban a megkérdezettek 49%-a szerint Amerika jórészt negatív szerepet játszott a globális politikában.

A Bush-adminisztráció szerepéről a megkérdezetteknek hat külpolitikai téma keretén belül kellett nyilatkozniuk.

1. Az iraki háború: 57% ellenzi az Egyesült Államokban. A háborút helytelenítők rétege Argentínában és Franciaországban a legerősebb, míg Nigéria, Kenya és a Fülöp-szigetek lakói inkább egyetértenek.

2. A guantanamói elítéltekkel való bánásmód: ebben a kérdésben leginkább Nigéria (49%) támogatja Amerikát.

3. Izrael–Hezbollah háború: Washington szerepét 50% helyteleníti az Egyesült Államokban.

4. Irán atomprogramja: az Egyesült Államok e téren tett lépéseivel leginkább Kenyában (62%), Nigériában (53%) és a Fülöp-szigeteken (52%) értenek egyet.

5. Globális felmelegedés: a bírálók aránya Argentínában, Franciaországban és Németországban 80% fölötti, az Egyesült Államokban 54%.

6. Észak-Korea nukleáris programja: Amerika szerepét a megkérdezettek 43% bírálja az Egyesült Államokban.

Az Egyesült Államok katonai jelenléte Irakban a válaszolók 68%-a szerint „több konfliktust eredményez, mint amennyit megelőz”.



A felmérés kiemeli, hogy Lengyelországban, ahol pedig az európai országok közül hagyományosan a legkedvezőbb volt az Egyesült Államok megítélése, a tavalyi 62 százalékról meredek zuhanással 38 százalékra csökkent az Amerikáról általánosan pozitív véleményt mondók aránya; a kedvezőtlenül vélekedőké 15 százalékról 24 százalékra nőtt.

Magyarország a BBC-felmérés szerint jórészt megosztott: a magyarok 29 százaléka kedvező, 31 százaléka kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg az Egyesült Államok globális szerepéről, de legtöbben - 40 százaléknyian - semmilyen konkrét nézetet nem voltak hajlandók kifejteni.

Forrás: BBC, MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS