2019. február 21. csütörtökEleonóra
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért nem szeretik a fiatalok a politikát?

Pál Edit Éva 2007. január 26. 11:37, utolsó frissítés: 2007. január 25. 20:11

Ne is szeressék! De: A fiatal politikus akkor menő, ha radikális, bakancsos, mindig megmondja a tutit és persze sokat dolgozik. #b#[kozmopolisz kerekasztal]#/b#





A második Kozmopolisz est meghívottai: Bognár Zoltán politológus doktorandusz, Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, Kelemen Attila és Bálint B. Eszter újságírók, Juga Tibor és Gáti Attila, az RMDSZ ügyvezető elnökségének munkatársai.

Gáti Attila és Bognár ZoltánGáti Attila és Bognár Zoltán



Vasárnap délelőtt ilyen vicceket ne!

Hogyan lesz valakiből ilyen fiatalon államtitkár mint te, Hunor? – hangzott az első kérdés.

Kelemen Hunor: – Véletlenül. '96-ban, amikor az RMDSZ kormányra került, kapott egy államtitkári helyet a kulturális minisztériumban. Persze volt egy jelölt, akit az akkori miniszter nem fogadott el, így mások után kellett nézni. Vasárnap délelőtt - épp egy verseskötetemet kozmetikáztam -, felhívtak telefonon, hogy vállalnám-e. Mondtam nekik, hogy ilyen vicceket vasárnap délelőtt ne csináljanak.



Elküldtem az önéletrajzom, a jelentkezéshez szükséges iratokat és vártam, hogy hívjanak fel az Operatív Tanács döntése után. Nem hívtak. Megittam este egy sört és lefeküdtem, mondván, hogy biztos azért nem hívnak, mert nem engem választottak. Másnap aztán megtudtam, hogy mégis államtitkár leszek.

Van észrevételed?
<br />
Szólj hozzá az oldal alján!Van észrevételed?
Szólj hozzá az oldal alján!
Mint később elmondták, Markó Béla és Kántor Lajos fundálták ki, hogy engem is kellene jelölni. Budapesten beszélgettek arról, hogy ki lehetne a MÚRE következő elnöke. Kántor nem akarta vállalni, engem akart javasolni erre a tisztségre. Markó ellopta az ötletet. Ma már másképp néz ki az RMDSZ rekrutációs politikája: 2004-ben már sok név szerepelt a jegyzetfüzetben, akik közül lehetett választani.

Nagyon sokan be is kerültek a kormányzatba. A humán erőforrásaink valamivel jobban állnak, de még mindig nincsenek a kellő szinten.


Hozzák hírbe a fiatalokat!

Czika Tihamér: – Ha a híradókat követjük, sok román fiatal politikust láthatunk. Például ott van van Victor Ponta, a képviselőház állandó bizottságának alelnöke. Ezzel ellentétben nem sok fiatalt lehet látni tulipános színekben a médiában. Pedig ha több fiatalt látnánk sajtótájékoztatókon, hírekben, satöbbi, lehet, hogy nagyobb lenne az érdeklődés a fiatalok részéről (is) a politika iránt.

>> Első Kozmopolisz-est a divatról: Trendi, oroszpiaci vagy turkálós? >>


Bálint B. Eszter: Ha jobban megfigyeled, akkor kezdenek megjelenni az RMDSZ-es fiatalok is a sajtóban. Politikai beszélgetőműsorokban például egyre gyakrabban látni őket, ezen kívül helyi szinten, városi tanácsi megnyilvánulásokon már több helyen ott vannak.

Bálint B. Eszter és Kelemen AttilaBálint B. Eszter és Kelemen Attila



Ha cirkuszolsz, felfigyelnek rád

Kelemen Attila: – Azzal, hogy ott vagy egy idősebb politikus mellett és árnyékként ismételed azt, amit mondott, nem tudod felhívni magadra a figyelmet.

Kelemen Hunor: – Pontának óriási szerencséje volt azzal, hogy Năstase megbukott, és a helyére beválasztották őt. Eleinte ő sem attól volt érdekes, hogy nagyon okos dolgokat mondott, hanem attól, hogy nagyon radikális, nagyon bakancsos megnyilvánulásai voltak.

Ettől a média felfigyelt rá, és egy idő után már csak őt kérdezték. Persze nem elég egyszer valami nagyon radikálisat mondani, a figyelmet fenn kell tartani ahhoz, hogy legközelebb is te legyél a középpontban. Hirtelen nem is jut eszembe olyan fiatal politikus, aki ne így futott volna fel.

Néhány évi munkával be lehet kerülni a politikai körforgásba: ha valaki elhatározza, hogy márpedig ő politikus lesz, és ezért dolgozni is hajlandó, akkor megvan rá az esély, hogy sikerüljön is szép kis karriert összehoznia. Ehhez persze az is kell, hogy előtte valamilyen szervezetben tevékenykedjen.


Apropó ifjúsági szervezet: MIÉRT?

Kelemen Hunor: – A MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteknek a tömörülése, nem pedig az RMDSZ ifjúsági szervezete. Az RMDSZ egyszer próbált összehozni egy saját szervezetet, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét, de úgy megütötte a bokáját, hogy azóta sem foglalkozik ilyesmivel.

A MIÉRT emberei, képviselői nagyon sok helyen jelen vannak, még ha nem is látványos módon. Korodi Attila, Kovács Péter és Borboly Csaba ismert fiatal politikusok, akik éveken keresztül nagyon okosan építkeztek, és ha a MIÉRT formálisan nem is az RMDSZ ifjúsági szervezete, azért mégiscsak annak számítanak valahol.

A MIÉRT-et mint társszervezetet elfogadja az RMDSZ, és jelölhet EP kéviselőket is, habár arra nincs garancia, hogy befutó helyen lesz a jelölt.

Az ifjúsági szervezetek a politikai pártok vezetőivel kialkudhatnak egy-két helyet a listákon. A liberálisok ifjúsági szervezete kialkudta magának a hetedik – befutó – helyet, Csibi Magor fog indulni erről a pozícióról.

Czika Tihamér: – Szerintetek Csibi Magort mi motiválta arra, hogy egy román pártban, a liberálisoknál próbáljon szerencsét, egyáltalán hogyan sikerülhetett neki?

Bálint B. Eszter: – Ő Andrei Marga tanácsosaként került be ebbe politikai körforgásba. Érdekes, hogy Csibi nem mondott semmi egetrengetőt, mégis rövid idő alatt futott be nagy pályát a PNL-ben.

Czika Tihamér: – És jó ez az erdélyi magyaroknak szerintetek? Egészséges folyamat az erdélyi magyarság fejlődésében az, hogy bizonyos pont után egyre több magyar fiatal kezd el ideológia mentén politizálni?

Bognár Zoltán: – Az a kérdés ez esetben, hogy hány politikai közösség van Romániában. Ha azt mondjuk, hogy egyetlen egy van, akkor nem. Ha viszont több van, akkor igen.

Czika Tihamér: – Mit értesz politikai közösség alatt?

Bognár Zoltán: – A magyarság abban a megközelítésben, hogy a román társadalommal szemben autonómiát akar, egyetlen politikai közösségnek minősül, párhuzamos társadalomnak, amelynek megvan a saját maga belső rendszere. A közösség minden egyes tagja, aki kiválik belőle, gyengíti azt, de ha az integrációt nem közösségként, hanem egyénenként képzeljük el, akkor rendben van a dolog.

Kelemen Hunor: – Míg az etnicitásnak ilyen szerepe van a közép-európai régióban, addig ez a kettősség létezni fog. Nem mondhatjuk azt, hogy az erdélyi magyar politikai közösség egy teljesértékű társadalom: egyrészt nincs intézményesítve, másrészt nem tud olyan jogköröket gyakorolni, amelyek a hatalomgyakorlással és elosztással függenek össze.

Másrészt Csibi Magor példája nem egy kirívó eset, hiszen szinte nincsen olyan román politikai párt, melyben ne lennének magyarok. Ez viszont nem egy tömeges jelenség, az RMDSZ szavazóbázisát egyelőre még nem veszélyezteti. Az individuumot érdeklő kérdések viszont a gazdasággal, életmóddal kapcsolatosak.

A kérdés az, hogy az etnicitásnak mekkora szerepe van az individuum életében. Mert ha nem fontos, akkor vannak más kérdések, amelyek alapján valamilyen ideológiát követ, és választ pártot: gazdasági, szociális porblémák, tulajdonkérdés stb.


A fiatalokat nem érdekli a politika? Szuper, ez így van jól!

Kelemen Attila: – Szerintem a fiatalokról nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy szeretik vagy nem szeretik a politikát. Ugyanúgy megoszlanak ebben a tekintetben, mint az idősebbek. Ennek egyik oka az lehet, hogy a politikai pártok jórészének nincsen semmiféle üzenete a huszon- és harmincéves korosztály számára. Mert ez a korosztály nem a politikával kel és fekszik.

És ez sokkal jobb is, mint ami Magyarországon van, hogy boldog-boldogtalan politizál. Nagyon nincs rendben, ha a gyerekek az óvodában összeverekednek amiatt, hogy egyiknek narancssárga, a másiknak piros pólója van. Másik dolog az, hogy a fiatalok megválasztanak olyanokat, mint Becali mondjuk: – Jé, ez a csávó szórakoztató, sokat lehet kacagni rajta. Szavazzuk meg, akkor még többet szerepel a tévében, s még többet tudunk röhögni!"

Ezen a ponton vannak komoly hiányosságok az RMDSZ-ben: nincs üzenete a fiatalok fele. Nem tud hitelesen artikulálni olyan témákat, amelyekről egy negyedéves állatorvosis beszélget a kocsmában. És ez nem is a politikusok dolga lenne, a civil társadalomnak kellene megfogalmaznia kérdéseket és problémákat, amelyeket innen kellene átvinni a politikai beszédbe. De az erdélyi civil társadalom nem érzékeny politikai kérdésekre.

Nyugaton már politikai témáknak számítanak azok a problémák, amelyek néhány éve ott is csak a civil társadalmat mozgósították: ilyenek az életmódbeli kérdesek, mint például a fogyasztói kultúra, ami már nem jellegzetesen szélsőbalos topik. Ilyen például az, hogy bevásárlólistával kell menni a boltba, nem kell mindent megvenni. Rengeteg olyan téma van, amelyek nyugaton már politikai témák, amelyekről nemcsak a zöldek, hanem a konzervatívok is beszélnek.


Kelemen Hunor: – Az olyan politikai pártok, amelyek ideológiák szerint szervezik az életüket, másképpen fogalmazzák meg a politikai üzeneteket. Pontosan bemérik a potenciális választókat, és azoknak üzennek.

Az RMDSZ megpróbálja az egész magyarságot megcélozni. Nincs szegmentált üzenete, mert az üzenet az elmúlt tizenvalahány évben az etnikai jellegre szűkült le: nyelvi jogok, közösségi jogok, olyan jogok, melyek elsősorban az etnikumhoz köthetők.

Múlt héten Csíkmenaságon voltunk egy találkozón, az ottani fiatalok szervezték. Őket csak az érdekelte, hogy mi lesz a faluval, a vidékkel, azokka, akik állattenyésztésből, faluturizmusból, földművelésből élnek. Az ő problémáikra meg kell fogalmazni egyfajta választ, üzenetet. A kolozsvári egyetemistákat például kurvára nem érdekli, hogy pityókára, szarvasmarhatenyésztésre mekkora állami szubvenciót kap a gazda.

Az RMDSZ fiataloknak szánt üzenete az Itthon fiatalon jelmondatra korlátozódik, amellyel csak egyetlen gond van: megmondja, hogy mi a kötelességed, de annak móduszát, hogyanját nem.

Bálint B. Eszter: – Ezzel a jelszóval az a probléma, hogy nem ígér, nem jelent semmit: azt kellene megmutatnia, hogyan lehet fiatalon és minimálbérből itthon megélni. Az RMDSZ politikai üzenete márcsak azért is ilyen, mert nem tud nyugdíjemeléseket ígérni, fizetésemelést stb., mert nincs akkora szavazóbázisa. Sokkal kisebb közeggel kell kommunikálnia, mint a román pártoknak.

Czika Tihamér:Másrészt a fiataloknak elég hiányos a politikai kultúrájuk. Az, amit állampolgári nevelés címén az általános iskolában tanítanak, az édeskevés. Főleg, hogy ez az óra nyolcadikban van, tizenegy-tizenkettedik osztályosoknak lenne értelme ezt tanítani. Kíváncsi lennék, hányan tudják a fiatalok közül, mit jelent a doktrína fogalma, hányan ismerik az ideológiákat.

Kelemen Attila: – Probléma, hogy a választási kampányok során semmit sem próbál üzenni az RMDSZ, pedig ha úgyis elmegy a plakátokra a pénz, akkor ne legyen mindegy, hogy mi van rajtuk. Legyen rajta valami, ami továbbvisz egy lépéssel, ha másban nem is, legalább vizualitásban lehetne vidéken korszerűsíteni.

Kelemen Hunor: – Ha a közvéleménykutatásokat megnézzük, kiderül, hogy a romániai magyarokat nagymértékben az foglalkoztatja, mint ami a románokat: az utak állapota, szociális kérdések, egészségügyi ellátás, közbiztonság – ezek vannak az első helyeken.

Czika Tihamér és Juga TiborCzika Tihamér és Juga Tibor


Az RMDSZ politikai üzenetei ezektől a kérdésektől többnyire messzire állnak: autonómia, magyar nyelvű oktatás, egyházak – ezek a témák az egyén életében a fontossági sorrend végén szerepelnek.

A sajtóban csak az tükröződik, hogy a romániai magyarok 99 százaléka autonómiát akar. Az RMDSZ ezzel nem foglalkozik, csak a bársonyszékekért teker százhússzal és az autonómiát nem hozta nekik el. Pont fordítva igaz az elszakadás: a sajtó, a közvéleményformálók hangja mindig erősebb, mint a közvélemény hangja.

Czika Tihamér: – Tavaly nyáron a szlovákiai választások idején terjedt egy YouTube-os videó, amelyen fiatalok fociztak Bugár Bélával. Olyan hatása volt az egésznek, hogy azért Bugár fiatalok között is jelen van, és tud laza is lenni. Nem tudom, hogy ez a videó hány szavazatot hozott, de frissítés íze volt.

A félszigetes MIÉRT-RMDSZ focin kívül nincsenek ilyen jellegű nyakkendőlazítások. Kezdjük az RMDSZ honlapjával, amely unalmas és nem felhasználóbarát, a logó 17 éve ugyanúgy néz ki. Az RMDSZ-nek nemcsak fiataloknak szánt üzenete nincs, de nem is törekszik arra, hogy legyen egy csapata, amely fiatalos imidzset biztosítana.


Meddig emelkedhet egy huszonéves az RMDSZ-ben?

Kelemen Hunor: – Néhány év alatt elég magasra feltornázhatja magát egy fiatal, ha olyan a kontextus, hogy az RMDSZ kormányzathoz közel kerül. Huszonéves ember lehet államtitkár, hogyha központi közigazgatási szinten nézzük, az RMDSZ-en belül lehet területi elnök vagy országos alelnök.

Harmincasként már miniszter lehet belőle, ez azért nem rossz. Csibi Magor, aki tudatosan a liberális pártot választotta, nagyon erős pozíciót foglal el Bogdan Olteanu mellett. Ő sem idősebb huszonvalahánynál.

Egy fiatalnak nem kell minden lépcsőt végigjárnia, de azért nem úgy történik ez, hogy egyik napról a másikra államtitkár lesz a díjbeszedőből. Szükséges, hogy szakemberként elismerjenek, azonkívül pedig valamilyen szervezetben kell eredményt felmutatni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS