2017. december 13. szerdaLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az ivóvízért harcolnak majd a jövő terroristái

összeállította:B. D. T. 2007. január 30. 18:20, utolsó frissítés: 17:29

A szaporodó katasztrófák tovább radikalizálják a szegény országok népességét. Bin-Laden üzenete és a bomladozó szibériai mamutok: ismét #b#a globális mókuskerékről.#/b#





Beindult a konferenciabiznisz, egyre-másra jelennek meg a szakértői jelentések az éghajlatváltozás várható hatásairól és a megoldási lehetőségekről. A téma Davosban is felmerült, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) pedig pénteken, Párizsban teszi hivatalosan közzé nagy dérrel-dúrral beharangozott negyedik jelentésének első részét.

A négykötetes munkát 130 ország kutatói és szakértői hat év alatt készítették el, és több részletben, 2007 folyamán hozzák nyilvánosságra. Kiszivárgott:


az előző, 2001-esnél pesszimistább új jelentés

úgy fogalmaz, hogy a globális felmelegedés oka több mint 90 százalékos biztonsággal az emberi tevékenység. A Reutersnek meg nem nevezett források azt nyilatkozták, „a 21. századi antropogén (vagyis az emberi tevékenységből származó) széndioxid-kibocsátás még több mint ezer évig erősíteni fogja a felmelegedést”.

Közben még vészjóslóbb olvadásról mutattak be új jelentést a gleccserkutatók, és a Greenpeace is mostanra időzítette aktivista-optimista energiarevolúciós ütemtervének publikálását.

A nemzetközi tanácskozásra irányuló figyelmet kihasználva
<br />
a Greenpeace környezetvédelmi civil szervezet 40 aktivistája 
<br />
hétfőn óriás feliratokat eresztett le a párizsi Eiffel-torony
<br />
második szintjéről, amelyeken sürgős cselekvésre szólítottak felA nemzetközi tanácskozásra irányuló figyelmet kihasználva
a Greenpeace környezetvédelmi civil szervezet 40 aktivistája
hétfőn óriás feliratokat eresztett le a párizsi Eiffel-torony
második szintjéről, amelyeken sürgős cselekvésre szólítottak fel


Múlt héten a klímaváltozás biztonságpolitikai vonatkozásairól tanácskoztak diplomaták és politikusok Londonban. Megállapították: a globális fölmelegedés szélesítheti a szegény és a gazdag országok közti szakadékot, következésképpen


tovább radikalizálhatja a szegény országok népességét,

s ebből adódóan súlyosbíthatja a terrorizmus veszélyét. "Számolnunk kell azzal, hogy erősödni fog az emberekben az erőszakra való hajlam" - fejtegette Crispin Tickell, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete. Ruandát és a szudáni Darfúr térségét említette példaként arra, hogy az aszály és a túlnépesedés a viszonylag gyér erőforrásokkal párosulva óhatatlanul véres konfliktusok kirobbanását okozza.

Akiknek nem lesz elegendő élelmük, ivóvizük és módjuk arra, hogy gazdagabb térségekbe vándoroljanak, hajlamosak lesznek kétségbeesett lépéseket tenni - vélekedett a brit diplomata.

John Mitchell, a brit meteorológiai intézet vezető klímakutatója arra emlékeztetett: az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetői a globális környezet súlyos károsítását is "az Egyesült Államok bűnei" közé sorolják.


Szakértők szerint valóságos népvándorlás várható,

hiszen az emberek megpróbálnak majd elmenekülni a tengerek emelkedő vízszintje miatt elmocsarasodó vagy a tartós, általános hőmérséklet-emelkedés nyomán elsivatagosodó térségekből, és élhetőbb vidékeket próbálnak majd keresni maguknak.

Eleve kudarcra van ítélve minden olyan kísérlet, amelynek célja a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elől menekülő tömegek áradatának feltartóztatása lenne - véli Paul Rogers, a bradfordi egyetem békekutató intézetének professzora. Egyetlen szerencsésebb ország sem emelhet falakat, nem válhat a menekülők ostromát visszaverő erőddé - hangsúlyozta a brit professzor.

A jelenleg 140 millió lakosú Bangladest például olyan sok veszély fenyegeti a klímaváltozás kapcsán, hogy tízmilliók próbálhatnak elmenekülni onnan a nem is olyan távoli jövőben.

A dél-ázsiai ország nagy területeit veszélyeztetheti ugyanis a tengerek szintjének emelkedése, hiszen 580 kilométer hosszú a partvonala a Bengáli-öböl mentén.

Amit meghagyna a tenger, azt könnyen elveheti a hőmérséklet-emelkedéssel együtt járó sivatagosodás, ugyanakkor még gyakoribbá válnak a ciklonok pusztításai. Ha tízmilliók akarnának onnan "világgá" menni, de erővel mégis visszatartanák őket, abból nemcsak leírhatatlan emberi szenvedés származna, de


dühös emberek óriási tömege is,

olyan tömeg, amelynek sem veszteni-, sem megfontolnivalója nincs már. Ez aligha állhat érdekében bárkinek is, egy ilyen fejlemény minden nép biztonságát fenyegetné - hangsúlyozta a brit professzor.

A Földközi-tenger partvidéke és a Közel-Kelet valószínűleg még aszályosabbá válik a klímaváltozás következtében, így a meglévő súlyos feszültségekhez hozzáadódik a vízért folyó küzdelem - mutatott rá John Aston, a brit külügyminisztérium klímaváltozási hatásokkal foglalkozó tisztségviselője.

Az oroszországi Hadtudományi Akadémia elnöke, Mahmut Garejev egy szaklap számára írt cikkében megállapította: a következő 10-15 évben az ökológiai problémák és az energetikai tényezők lesznek a politikai és katonai konfliktusok fő okai.

"A jelek szerint Washington úgy látja: nincs más választása, mint hogy a NATO égisze alatt globálisan ellenőrzése alá vonja az energiaszállításokat, hiszen az amerikaiak használják fel a világon kitermelt kőolaj egynegyedét" - fejtegette.

Az alternatív, megújítható energiaforrások használata legfeljebb csak enyhítheti a problémát, de a következő néhány évtizeden belül biztosan nem oldja meg - vélekedett, azt a következtetést vonva le, hogy a legerősebb országok hosszabb időn át igyekeznek majd ellenőrzésük alá vonni az energiaforrásokat, a többi országnak pedig


nem marad más kiútja, mint az ellenállás.

Garejev elmélete szerint az energiaforrásoktól elzárt s ezért az erős államokkal szemben ellenállásra kényszerülő országok közül egyre több érzi majd múlhatatlanul szükségesnek, hogy bármilyen áron atomfegyverre tegyen szert.

Ha az ENSZ és más nemzetközi szervezetek nem találnak módot a transznacionális vállalatokkal összehangoltan a kitermelés és a fogyasztás koordinálására és szabályozására, akkor végsőkig ki fog éleződni a harc az energiaforrásokért, ami akár pusztító háborúk kirobbanásához is vezethet - vonta le baljós végkövetkeztetését az orosz hadtudományok akadémiájának elnöke.

Az utóbbi években drasztikusan 
<br />
növekedett a természeti katasztrófák száma
<br />
(az ISDR grafikonja)Az utóbbi években drasztikusan
növekedett a természeti katasztrófák száma
(az ISDR grafikonja)


Baljós jel az is, hogy háromszor olyan gyorsan olvadnak a gleccserek, mint a nyolcvanas években – a Gleccserfigyelő Világszolgálat (WGMS) szakemberei friss jelentésüket szintén a párizsi konferencia előttre időzítették.

Az ausztriai Vernagtferner gleccsere 1912-ben, 1968-ban
<br />
és 2003-ban (fotók: Gruber/Rentsch/Siebers/BASH)Az ausztriai Vernagtferner gleccsere 1912-ben, 1968-ban
és 2003-ban (fotók: Gruber/Rentsch/Siebers/BASH)


Olyan körülmények közé kerülünk hamarosan, amilyenre nem volt példa az utóbbi tízezer évben, amilyeneket az emberiség valószínűleg még soha nem tapasztalt – állítja a WGMS szakértője, Wilfried Haeberli.

Egyes kutatók már 2006-ban felhívták a figyelmet egy újabb jelenségre: a szibériai permafrost (állandóan fagyott) jégmezők olvadására. Ennek a veszélye pedig elsődlegesen nem a tengerek vízszintjének emelkedése. Ha a permafrost területek talaja tovább melegszik a felettük keletkezett tavak leszivárgó vizétől, az egykor ott élt gazdag állat- és növényvilágnak, például

a szibériai mamutoknak a maradványai bomlásnak indulnak,

ami egyebek mellett metángáz-képződéssel jár. Ez esetben a felszabaduló metán is a felszínre emelkedik. Hogy a folyamat nemcsak elméleti, azt jelzi, hogy egyes tavakban máris hatalmas buborékokban böffen a felszínre a gáz. A metán viszont a széndioxidnál is hússzorta nagyobb hatásfokon károsítja a felső légrétegek hővisszaverő képességét biztosító ózonpajzsot.

Ezáltal még hatékonyabban jutnak az alsó légrétegekbe a Nap léghevítő sugarai, fokozódik a melegházhatás, s beindul a körforgás: további permafrost-rétegek engednek fel, még inkább növekszik a tavak területe, amelyekből még több metán juthat a levegőbe.

A múlt évben kutatócsoportokat alakítottak, amelyek egyrészt igyekeznek megállapítani, hogy a permafrost rétegekben (Alaszkában, Kanadában, Finnországban is) mennyi lehet a korábbi meleg időszakok után a jeges talajba bezárt flóra és fauna széntartalma, másrészt pedig azt, hogy a maradványok elbomlásával keletkező metángáz milyen mértékben fokozná az ózonpajzs pusztulását és milyen mértékben járulna hozzá a főleg az északi féltekén jelentkező felmelegedéshez.

Az első becslések súlyos helyzetet jósolnak: ezek ugyanis több kárt okozhatnak, mint az emberi tevékenység következtében keletkező káros emissziók.





Forrás: BBC, greenpeace.org, ipcc.ch, MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS