2019. október 14. hétfőHelén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Koszovó: másfél hetet kapnak a szerbek és az albánok

szerk. 2007. február 02. 16:13, utolsó frissítés: 15:25

Az ENSZ-főmegbízott átadta “kompromisszumos tervezetét”. Tadic nem várta ki a másfél hetet: már délután elutasította a tartomány függetlenségét tartalmazó tervet.





Kompromisszumos tervezetnek nevezte Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott azt a Koszovó státusára vonatkozó javaslatot, amelyet pénteken adott át Belgrádban Boris Tadic szerb államfőnek. Ahtisaarit csak Tadic fogadja, mint az államhatalom pillanatnyilag egyetlen cselekvőképes tagja – a január 21-i választás óta ugyanis a szerb kormány ügyvezetőként működik.

Ortodox pap egy koszovói faluban (fotó: <i>reuters</i>)Ortodox pap egy koszovói faluban (fotó: reuters)

Az egy órás találkozón nem került sor a mintegy 60 oldalas, több fejezetből álló dokumentum megvitatására, a szerb köztársasági elnök csupán a szerb alkotmányba is belefoglalt belgrádi álláspontot ismertette, amely szerint Koszovó függetlensége elfogadhatatlan, a tartomány Szerbia kiterjedt autonómiával rendelkező része kell, hogy maradjon.

Mint a találkozó utáni sajtóértekezletén Martti Ahtisaari elmondta, nem is várt kommentárt a javaslathoz Boris Tadictól. Hangsúlyozta, hogy az okmány mai formájában csupán egy tervezet, amelynek Belgrád és Pristina részére történő átadásával most új szakasz kezdődik Koszovó státusának kimunkálásában.

(fotó: <i>reuters</i>)(fotó: reuters)

Az érintetteknek a következő másfél hétben kell kialakítaniuk álláspontjukat, s február 13-tól elkezdi velük a konzultációkat, hogy utána – véleményük, megjegyzéseik ismeretében – elkészítse végleges javaslatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára. Ám még az az okmány sem jelent végső döntést, mivel azt a BT-nek kell meghoznia.

Azzal kapcsolatban, hogy erre mikor kerül sor, a diplomata nem nyilatkozott, s a javaslat részleteibe sem kívánt belemenni. Mindössze annyit mondott róla, hogy szavatolja Koszovó valamennyi lakójának a biztonságát, s a tartomány gazdasági fejlődését.

Ahtisaari a nap folyamán Pristinába utazott tovább, hogy a koszovói albán vezetőkkel is ismertesse javaslatát.

Váratlan (?) fordulat, hogy a szerb államfő már a találkozó után néhány órával közleményt adott ki, amelyben elutasította a javaslattervezetet, mivel az “jelenlegi formájában a Szerbiától elszakadni akaró tartomány függetlenségét tartalmazza, ami Belgrádnak elfogadhatatlan”.

Az ENSZ-főmegbízottól a nap első felében átvett dokumentumról szólva az elnök megállapította, hogy az ugyan nem mondja ki nyíltan Koszovó függetlenségét, ám Szerbia szuverenitásáról és területi integritásáról sem tesz említést. Ezért, s néhány rendelkezése miatt az Antisaari-terv megnyitja az utat Koszovó függetlenné válása előtt - mutatott rá írásos nyilatkozatában Tadic, hozzátéve, hogy Szerbia, s ő, mint az ország elnöke soha nem fogadja el a déli tartomány függetlenségét.

Koszovó függetlenné válásának ráerőltetése Szerbiára ellentmond a nemzetközi jog alapelveinek, s veszélyes politikai és jogi precedenst teremt – hangsúlyozta a szerb államfő, hozzátéve, hogy az Ahtisaari-terv Koszovó államjogi státusán kívül sok egyéb, fontos kérdésben – az igazgatási jogkörök megosztása, a szerb ortodox egyház és koszovói kolostorai védelme, a nemzetközi polgári és katonai felügyelet – is javaslatokat fogalmaz meg, amelyeket Belgrád alaposan tanulmányozni fog.


Nem örvendtek az ENSZ-főmegbízottnak

Albán tüntetők az ENSZ-székház előtt (fotó: <i>reuters</i>)Albán tüntetők az ENSZ-székház előtt (fotó: reuters)

Az ENSZ-főmegbízottnak a belgrádi elnöki palota oldalbejáratát kellett használnia, mert az épület előtt a Koszovóban eltűnt szerbek több száz hozzátartozója tüntetett. A Koszovóban Eltűntek és Meggyilkoltak Családjainak Szövetsége által szervezett megmozdulás résztvevői hozzátartozóik fényképeivel, s az eltűnt 255 szerb haláláért az albán fegyveres szervezeteket, a NATO-t és a nemzetközi békefenntartó erőket hibáztató plakátokkal jelentek meg.

A szervezet elnöke emlékeztetett rá, hogy 1998-ban és 1999-ben 1265 szerb polgári személy tűnt el Koszovóban, és a nemzetközi békefenntartó erők bevonulása óta további 1300. Simi Spasic kárhoztatta a NATO-t, mert “engedte, hogy albán bűnözők gyerekeket és öregeket gyilkoljanak Koszovóban”, s követelte, hogy állítsák a hágai Nemzetközi Törvényszék elé a bűnösöket.

Koszovóban szolgáló román katonák (fotó: <i>reuters</i>)Koszovóban szolgáló román katonák (fotó: reuters)

Boris Tadic hivatala bejelentette, hogy az államfő a Martti Ahtisaarival megtartott találkozó után kész fogadni az eltűntek és meggyilkoltak hozzátartozóit, s megbeszélni velük problémáikat.


Ami kiszivárgott

A terv az AP hírügynökség birtokába jutott kivonata szerint részletesen felvázolja a Koszovónak szánt "nemzetközileg felügyelt államiságot", de nem használja a "függetlenség" szót. A korábban kiszivárgott hírek szerint a dokumentum a koszovói albánok számára egyfajta függetlenséget, a koszovói szerbeknek pedig széles körű autonómiát körvonalaz.

A BBC diplomáciai forrásokra hivatkozva azt állítja, a terv megengedi Koszovó Szerbiából való kiszakadását és önálló nemzeti jelképek használatát. A brit televízió honlapján is közzétett, egy nyugati diplomatára hivatkozó tudósítás szerint Ahtisaari terve "felér a függetlenséggel", s nemzetközi felügyelet alá helyezné a tartományt. A javaslat értelmében Koszovó saját nemzeti jelképeket, például zászlót és himnuszt használhatna, s tagságért folyamodhatna olyan nemzetközi szervezetekhez, mint az ENSZ.

A tartomány mindazonáltal nem lenne felosztható etnikai választóvonalak mentén, vagyis a szerbek és albánok lakta területek határán, s Koszovó a tervezet szerint nem csatlakozhat egyetlen államhoz sem. Ez kifejezetten egy Nagy-Albánia létrehozásának megtiltását jelenti. Erre egyébként sincs jelenleg igény: egy 2005-ös felmérés szerint Koszovó lakosságának kevesebb mint 10%-a támogatná az Albániával való egyesülést.

A január 21-i, szerbiai parlamenti választások egyik koszovói szavazókörzete (fotó: <i>reuters</i>)A január 21-i, szerbiai parlamenti választások egyik koszovói szavazókörzete (fotó: reuters)

Ahtisaari terve előírná a koszovói szerb kisebbség – beleértve a szerb ortodox egyház és a szerb nyelv – védelmét, s szavatolná a szerbek képviseletét a parlamentben, a rendőrség soraiban és a közszolgálatban.

A terv előirányozza azt is, hogy a nemzetközi közösség képviselőt nevez ki Koszovóba, aki jogosult beavatkozni az események menetébe, ha az albán többségű tartomány vezetése megpróbálna a javaslatban foglaltaknál messzebbre menni. A NATO és az Európai Unió erői pedig katonai és rendőri szerepet töltenének be Koszovóban.

forrás: MTI, BBC, The Economist

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS