2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kordonos és zavargásos utójáték: mindenki hibás

szerk. 2007. február 07. 14:16, utolsó frissítés: 14:12

A budapesti forró ősz hátterét vizsgáló bizottság Gyurcsánytól a rendőrségen keresztül a szélsőjobbig mindenkit elmeszel: egyedül a Kossuth téri Kossuth-szobor #b#nem hibáztatható semmiért#/b#.





Feljelentette acBudapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfőn azokat a fideszes képviselőket, akik részt vettek a Kossuth téri kordon elbontásában , azonban a feljelentés jelenlegi formájában elbírálásra alkalmatlan. Petrétei József szakminiszter közölte: amíg biztonsági kockázat fennáll, addig marad a kordon.

A bíróság közlése szerint a rendőrség rendzavarás elkövetése miatt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Deutsch-Für Tamás, a pártelnök kabinetfőnöke, Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Répássy Róbert, a párt frakcióigazgatója, Kövér László választmányi elnök valamint a kordonbontásban aktívan résztvevő képviselőtársaikkal szemben tett feljelentést. A rendzavarás szabálysértésnek számít.

Az MTV ostroma, legóból modellezve, készítette: <i>Papp Kristóf</i> (13 éves). Az alkotás szintén a Kossuth téren volt látható, a Néprajzi Múzeumban, mely nagysikerű műanyag-tematikájú kiállításához kapcsolódva, a magyarországi Lego-képviselettel együtt írt ki pályázatot kreatív legó-művekre. A téma: <i>a városi élet</i> Az MTV ostroma, legóból modellezve, készítette: Papp Kristóf (13 éves). Az alkotás szintén a Kossuth téren volt látható, a Néprajzi Múzeumban, mely nagysikerű műanyag-tematikájú kiállításához kapcsolódva, a magyarországi Lego-képviselettel együtt írt ki pályázatot kreatív legó-művekre. A téma: a városi élet


A Fidesz szerint az őszi zavargások kapcsán vizsgálódó Gönczöl-bizottság kedden közzétett jelentése is megállapítja: indokolatlan lezárni a parlament előtti teret. Ezért az ellenzéki párt ismét arra szólította fel a kormányt, hogy intézkedjen a helyzet megoldása érdekében – erről Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója írt keddi közleményében.

Gönczöl Katalin büntetőjogász, a testület vezetője erre így reagált: a bizottság a kordont "a szükséges ideig tartja fenntartandónak", azonban a "szükséges időt" nincs módjuk vizsgálni, ehhez ugyanis nem állnak rendelkezésükre a megfelelő információk. A bizottság elnöke ugyanakkor elismerte, hogy ezzel az állásponttal ellentétben áll Halmai Gábor jogász különvéleménye.

Halmai a jelentéshez írt különvéleményében kifejtette: a tér lezárása ma már nem indokolható a védett személyek biztonságára vonatkozó jogszabállyal, amire hivatkozva a budapesti rendőr-főkapitány elrendelte.

Az alkotmányjogász szerint a rendőrségi törvénynek azok a rendelkezései sem indokolják a tér teljes lezárását, amelyek lehetővé teszik az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmények őrzését és védelmét. Amúgy a tavaly szeptember-októberi tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan,


de felelős az egész politikai osztály,

a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség és a helyzet kezelésénél hibázott a rendőrség, a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök is – állapította meg a bizottság. A bizottság a szeptember 18-a és november 4-e között lezajlott eseményeket egységes és összefüggő társadalmi-történeti eseménysorozatnak tekinti.

A zavargások hátteréről készített dokumentum azt hangsúlyozza, hogy szükséges volt az október 23-án alkalmazott erőszak az utcakövekkel, vas- és fém rudakkal felszerelt támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt, de egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát: agresszióra, ellenállásra már képtelen személyekkel szemben is erőszakos módon jártak el.

Papp Kristóf: Az MTV ostroma – viszik a sérülteketPapp Kristóf: Az MTV ostroma – viszik a sérülteket


A bizottság a jogszabályi előírásokkal ellentétesnek tartja, hogy az október 23-án intézkedő rendőrök egy részén nem volt azonosító, és közülük sokan maszkot is viseltek. A Gönczöl-bizottság a rendőrséggel kapcsolatban többek közt azt javasolja, ilyen akcióban csak erre kiképzett rendőrök vegyenek részt.

Az október 23-i eseményekhez hozzájárulhatott az is, hogy a rendőrség a megemlékezés helyszíneként a bejelentés alapján tudomásul vette az Astoria környékét, amely azonban a városszerte folyó ünnepségek, valamint a több mint


50 külföldi delegáció közlekedése szempontjából is különösen aggályos volt.

A jelentés kitér arra, hogy hibázott a Fidesz-rendezvény műsorvezetője, aki annak ellenére nem tájékoztatta a közeledő erőszakos tüntetőkről az ünnepség résztvevőit, hogy erről időben tájékoztatást kapott a rendőrségtől. Így többen tájékozatlanságból mentek a rendőri oszlatás felé.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – áll a jelentésben – a békés tüntetésről távozók és az erőszakos tüntetők a szervezett rendbontó csoportok tervei szerint keveredtek össze. A bizottság úgy látja: Magyarországon nem megfelelő a tömegoszlatás rendszere, mert a felhívásokat és az előzetes figyelmeztetéseket nem mindenki hallotta.

A jelentés szerint a miniszterelnök hibázott, mert alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének lehetséges következményeit, nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét, és így nem is tudott rá megfelelően reagálni.

A köztársasági elnöknek a konfliktus megoldására tett kísérletei nem voltak a legszerencsésebbek a jelentés szerint, mert az erkölcsi válságot hangsúlyozták, hamis képzetet keltettek és nem járultak hozzá


az alkotmányos helyzet javításához.

A bizottság úgy véli, hogy a parlamenti ellenzéknek a kormányprogrammal kapcsolatos népszavazási kezdeményezései alkalmasak az alkotmányos rendszer jelentős destabilizálására. Veszélyesnek tartja a bizottság a jelenlegi választási rendszert abból a szempontból, hogy a győztes párt akár egyedül is kétharmados többséget szerezhet, ezzel tetszése szerint, konszenzuskényszer nélkül alakíthatja a későbbi alkotmányos berendezkedést.

A jelentés a helyzet kialakulását vizsgálva arról ír, hogy a politikai pártok 2006-ig halogatták a nagy ellátórendszerek reformját, miközben az embereknek folyamatosan egyre többmindent ígértek. A zavargások egyik meghatározó tényezője a Gyurcsány-kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, e politika elemeinek rossz kommunikációja.

Az ennek hatására kialakult bizonytalanságot és az aktuális problémák gerjesztette indulatokat a Fidesz vezető csoportjának politikája rendezte össze egységesnek látszó jelenséggé – tartalmazza a jelentés, amely szerint a párt 2002-ben elszenvedett választási veresége óta engesztelhetetlen, támadó politikát folytatott, a 2006-os újabb vereség után pedig egy gyors sikerrel kecsegető kormánybuktató stratégiára váltott.

Ezért hihették egy ideig joggal a szélsőjobboldali csoportok, hogy a Fidesz mögöttük is áll. Fontos, hogy a társadalom jelentős rétegeiben mutatkozó elégedetlenséget az táplálja, hogy a rendszerváltáshoz fűzött


várakozások és illúziók jelentős része nem teljesült

– áll a jelentésben. A rendőrség hibái: a Kossuth téren szeptember 17-én elkezdett tüntetést tévesen minősítette választási gyűlésnek, a kampánycsend alatt tartott rendezvényeket pedig kulturális rendezvényeknek.

Azt is hibának tartja a jelentés, hogy feloszlatás helyett a rendőrség tárgyalásokba kezdett az önjelölt szervezőkkel, ami bátorítás volt az erőszakosan fellépők számára és hozzájárult a további jogellenes térfoglaláshoz, illetve más jogsértésekhez. Ezek is összefüggésben álltak az október 23-i be nem jelentett, erőszakossá váló demonstrációk kialakulásával – tartalmazza a jelentés.

Október 23., Budapest, Deák tér. 
<br />
Egy nyugdíjas beindítja az 56-os kiállítás díszleteként szolgáló tankot, majd megindul a lovasrendőrök rohama. <i>Illyés István</i> alkotása (a fotók az Index Pufajkás Turul rovatából származnak)Október 23., Budapest, Deák tér.
Egy nyugdíjas beindítja az 56-os kiállítás díszleteként szolgáló tankot, majd megindul a lovasrendőrök rohama. Illyés István alkotása (a fotók az Index Pufajkás Turul rovatából származnak)


A bizottság tagjai kiemelik: a csapaterő alkalmazására, illetve a tömegoszlatásra vonatkozó hatályos szabályok nem felelnek meg a jogbiztonság követelményének. A jelentésben javasolják, hogy az ORFK gondoskodjon olyan felszerelésről, amely lehetővé teszi az intézkedő rendőrök azonosíthatóságát.

A Gönczöl-bizottság azt javasolja, hogy az ORFK vezetője hozzon létre munkacsoportot az október 23-i események szakmai vizsgálatára, mely vizsgálja meg a rendőri csapaterő, a tömegoszlatási taktika és a kényszerítő eszközök alkalmazásának módját, és nem utolsó sorban törekedjen az arányosság átfogó elemzésére.

Az MTV-székház ostroma kapcsán személyes szakmai felelőssége a budapesti rendőrfőkapitánynak, illetve az ORFK helyszínen tartózkodó helyettes vezetőjének van a dokumentum szerint. Előbbinek az előzetes tervezés szakmai hibája miatt, utóbbinak azért, mert nem tett meg minden szükséges intézkedést, amikor látta, hogy a budapesti vezetés nem lesz képes a székház megvédésére.


A testület azt ajánlja a kormánynak,

módosítsa a gyülekezési törvényt: térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény eredeti szövegéhez, amely tiltja rendezvények megtartását az Országház környékén, valamint írja elő, hogy egy rendezvény kezdete és befejezése között legfeljebb 24 óra teljen el, a demonstrációt a bejelentést követően hat-nyolc órával már lehessen elkezdeni.

A 2006. augusztusi tűzijáték és a szeptember-októberi események azt mutatják, hogy a rendőrség és a katasztrófaelhárítás nincs kellően felkészülve a rendkívüli tömegesemények idején kialakuló válsághelyzetek kezelésére – állapította meg a bizottság.

További javaslat: a kormány fontolja meg a rendészeti szükségállapot intézményének bevezetését, és ilyen értelemben tegyen javaslatot a rendőrségi törvény módosítására, továbbá a kabinet fektessen súlyt a lakosságnak címzett tájékoztatás érthetőségére és egyértelműségére.




Forrás: MTI, Index.hu

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS