2020. május 28. csütörtökEmil, Csanád
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az új rezsim botránykrónikája

S. G. 2007. február 08. 15:08, utolsó frissítés: 14:55

#b#Szent Trajánusz #/b#gyilkos iróniájú, moralizáló nyilatkozatokkal igyekszik ledöfni a korrupció sárkányát. Hűtlen csatlósa eközben komoly képpel taktikázik, és mindig sikerül hatalmon maradnia. Băsescu-Tăriceanu kettős portré.





Akárhogy igyekszik a Băsescu-Tăriceanu tandem, a 2005-ös nagy átverést nem tudják felülmúlni. Az államfő gyakorlatilag a választások megnyerése, 2004 decembere óta hangoztatta, hogy a PNL-PD koalíciónak biztos parlamenti többségre van szüksége, és folyamatosan presszionálta a frissen megalakult kormányt arra, hogy fogadja el az előrehozott választások szükségességét.

Úgy tűnt, Tăriceanu kormányfő 2005. július 7-én beadta a derekát: bejelentette, le készül mondani tisztségéről.

Aztán tizenkét nap múlva a nagy felfordulást újabb Tăriceanu-nyilatkozat követte. A miniszterelnök a politikai élet megnyugtatására azt közölte, "az árvíz fontosabb az előrehozott választásoknál", tehát mégsem mond le. Valószínűleg a lemondás visszaszívásához döntő módon járult hozzá Olli Rehn EU-bővítési biztos egy nappal korábbi, a kormányfőnek adott figyelmeztetése.




A képlet: Băsescu kezdeményez, politikai petárdákkal

tartja izgalomban a közéletet és a médiát. Tăriceanu csak reagál, ritkán kezdeményez: vagy beadja a derekát, vagy váratlanul kemény ellenállást tanúsít, de a végén ő igyekszik békéltető lépésekkel lezárni a felfordulást, és a folyamatos viták és érdekharcok közepette úgy-ahogy összetartani a kormányt, nem utolsó sorban minden kellemetlenség ellenére négy évig megtartani saját pozícióját.


Az előre nem hozott választások története után a még mindig gyűrűző cédula-botrány a Băsescu-Tăriceanu rendszer második legnagyobb botránya. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kormányfő több napon át vehemensen tagadta, hogy a liberális párt nagy barátja, az olajmágnás Dinu Patriciu cége érdekében közbenjárt az államfőnél – ugyan finoman, csak az utalások szintjén mozogva.

És az is fontos részinformáció, hogy a botrány közepette konzervatív forrásból az is kiderült, a nevezetes cédulát előkaparó Băsescunak is van egy hasonló cetlije, melyet olcsóáram-ügyben a volt gazdasági miniszterhez, Codruţ Şereşhez címzett.

A média egy része Tăriceanut védelmezi, mondván, mindez a Cotroceni-palota intrikája, és a cetli tulajdonképpen csak ártatlan, baráti üzenet. A média másik, Băsescu pártján álló része azzal érvel, hogy a kormányfő nyíltan hazudott, tehát le kéne mondania; másfelől úgy állítja be a történetet, hogy Szent Trajánuszt – aki lándzsa helyett gyilkos iróniájú, moralizáló nyilatkozatokkal döfi le a korrupció sárkányát – a tisztogatásban ellenérdekelt érdekcsoportok akarják megbuktatni, és ennek érdekében eszközként használják a kormányfőt.

>> Új fejezet: Üzletemberek által kitartott politikusokról beszélt Băsescu – PSD: az elnök kérjen bocsánatot >>


Vicces helyzet,

hogy miközben a Tăriceanu-kabinetnek csak papíron van többsége a parlamentben, mégis Băsescu bársonyszéke látszik inogni. Ha a demokratáknak valóban elegük lenne a liberális kormányfőből, könnyűszerrel bizalmatlansági indítványt nyújthatnának be ellene.

Valószínűleg azért nem áll a PD érdekében dűlőre vinni a dolgot, mert úgy tűnik, egyedül maradnának. Ez tűnik ki a népszavazási törvény módosításának megszavazásából. A tét az, hogy mekkora többség kell ahhoz, hogy az államfőt referendummal meg lehessen buktatni? A választói névjegyzékben szereplők fele plusz egy szavazata, vagy elég az urnák előtt megjelenők fele?

A képviselőház az utóbbi, könnyített megoldás mellett döntött, mégpedig úgy, hogy a liberálisok a konzervatívok és a PSD mellé álltak.


Az RMDSZ tartózkodott

– vezérszónoka, Márton Árpád fölöslegesnek tartotta pont most ezt a cirkuszt –, a könnyítés ellen csak a PD és a liberális pártból kivált zsebpárt, a PLD politikusai szavaztak.

Ennek következtében újabb alkotmányossági vita várható: a törvénymódosítás a hivatalban levő elnökre is vonatkozik, vagy csak a következő mandátumra, 2008-tól érvényes? Tăriceanu maga azt mondja, Băsescut a régi keretfeltételekkel választották meg, tehát a törvénynek nem lehet visszaható érvénye. A PSD politikusai természetesen azt hangoztatják, népszavazást az érvényben levő törvény szerint kell megszervezni, akármennyit is módosult menet közben.


Ha a fenti voskolási séma érvényesülne egy bizalmi szavazáson,

Tăriceanu minden bizonnyal kormányfő maradhatna – igaz, valószínűleg csak azon az áron, hogy kooptálnia kéne a kormányba azt a PSD-t, melynek korrupciós gazságai ellen kampányolva nyert választásokat a PNL élén.

Ez azért mégiscsak túl kínos lenne: valószínűleg ez a magyarázat a kormányfő tegnap esti rendkívüli sajtónyilatkozatára. A híradós főműsoridőben, hét óra után tíz perccel Tăriceanu felöltötte az ország sorsáért aggódó államférfi komoly ábrázatát, és józanságra szólította fel a politikai pártokat.

Üzenetének lényege az volt, hogy nem volna szabad csalódást okozni a választóknak az EU-csatlakozás nyújtotta lehetőségek elszabotálásával. Sok a feladat, fiúk; tehát hagyjuk már az ilyen ügyeket, mint az államfő leváltása – intette meg Tăriceanu a csintalankodó PSD nebulóit. A kormányfő azt fejtegette, hogy minden politikai párt jobban teszi, ha az europarlamenti választásokra koncentrál, s a Băsescu leváltása körüli vitát a választás utánra halasztja.

A PSD elnöke, Mircea Geoană nem sokkal a kormányfő után nyilatkozott, és nehezen tudta leplezni csalódottságát. Mindenesetre közölte, pártja tovább forszírozza az államfő leváltására irányuló procedúrát.


Hogy ennek sikere lehet, az minimum kétséges.

Először is, Băsescu az ország legnépszerűbb politikusa – ezt egy többmillió lejbe kerülő referendum megszervezése nélkül is tudni lehet. Emiatt nagyon meggyőző érvekkel kell a PSD-nek a közvélemény elé állnia, melyek alapján belátható, hogy az államfő súlyosan vétett az alkotmány előírásai ellen.

Ezt pedig nehéz azzal a módszerrel összehozni, ahogy a hírek szerint Antonie Iorgovan, a párt sztár-alkotmányjogásza dolgozott: vette az alaptörvénynek az elnöki hatáskört leíró szakaszait, és mindenikre keresett valamilyen vétket a Băsescu mandátumáról szóló, bőséges híranyagból. Leginkább még annak az érvnek lehet az alapja, mely szerint az államfő nem teljesítette a pártok felett álló, közvetítői kötelességeit. Ezzel viszont nehéz lesz megmozgatni a választóközönséget.

Elvileg a PSD viszonylag könnyen felfüggeszthetné Băsescu elnöki jogköreit 30 napra – ezt a parlament plenáris ülésén kell a többségnek megszavaznia. A PSD, a PRM és a konzervatívok összesen 228 szavazattal bírnak, tehát még hét voks kellene az elnök elleni fellépéshez. Ezt vagy a független képviselők, szenátorok, vagy a kisebbségi képviselők padsorából lehetne összeszedni. A PSD láthatóan nem igyekszik: a párt fórumain még mindig az alkotmánysértésről szóló beadványról vitatkoznak.


Így valószínűleg minden marad a régiben.

Tăriceanu és a PNL futott egy tiszteletkört a PSD körül, mikor megszavazta a népszavazási törvény módosítását. Majd a kormányfő gyorsan úgy tett, mintha szó sem lehetne a PSD-vel való lepaktálásról, és arról igyekezett biztosítani mindenkit, hogy az államfő leváltása egyenesen káros volna, mert zűrzavart okozna az EP-választások előtt.

Tăriceanu feltehetően belátta, mégis fura volna, ha ripsz-ropsz Mircea Geoană-nak, és nem Markó Bélának hívnák a helyettesét; s a PSD is azt, hogy egyelőre sem kormányra nem tud kerülni, sem Băsescut nem lesz könnyű megbuktatni. A kampányhangulat szítására viszont még van egy év; közben le lehet zavarni az EP-választásokat. Aztán, 2008 februárjában mehet tovább az egész, mert közelegnek a helyhatósági választások.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS