2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Választási szópárbaj Winkler Gyulával

Bálint B. Eszter, Sipos Zoltán 2007. február 13. 17:38, utolsó frissítés: 17:23

"Kellő időben majd ismertté válik", nyilatkozta EP-programjáról a külker-miniszter, akiből annyit sikerült kihúznunk: lobbistaként az RMDSZ céljait és az erdélyi magyar érdekeket kívánja képviselni Brüsszelben.


Winkler mérleget vont miniszteri munkájáról is. [interjú kommentekkel]


– Röviden be tudná mutatni azt a programot, amit pályázatában benyújtott az RMDSZ operatív tanácsának? Ez a fórum rangsorolta első körben a szervezet europarlamenti jelöltjeit, és ön lett a második helyezett.

– Az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek listája közös. Itt a megítélés nem hiszem, hogy egyéni programok szintjén kellene történjen. Nem arról van szó, hogy Winkler Gyula, Nagy Zsolt vagy Korodi Attila programja vetekedik egymással, vagy egy független jelölt programjával, hanem az RMDSZ programját vetjük össze azzal az igénnyel, amit az erdélyi magyar közösség támaszt az RMDSZ-szel szemben.

Az egyéni programok csupán egy pályázat része, amelynek végső elbírálása még nem fejeződött be, a folyamat vége a február 17-i döntés lesz a Szövetségi Képviselők Tanácsában, ekkor derül ki, kik fognak RMDSZ-színekben indulni az európai parlamenti választásokon.





Ön mégis mivel próbálta megnyerni a bíráló bizottságot? A második hely biztos befutónak számít.

– Pályázatomban szóltam arról, hogy szakmailag és diplomáciailag eléggé tapasztaltnak és felkészültnek érzem magam ahhoz, hogy sikeresen képviselhessem az RMDSZ programját és az erdélyi magyar érdeket Brüsszelben és Strasbourgban.

Szó van a programban arról is, hogy bármennyire népszerűeknek tűnnek a kinyilatkoztatott igényekre irányuló, akár sajtó-, akár másféle anyagok – beleértve az autonómia- és másfajta igényeket –, bármilyen erdélyi magyar igény, célkitűzés alapjánál egy olyanfajta gazdaság kell legyen, amelyet ma nem látok kellő mértékben megjelenítve.

>> Euroképviselő-választási sorozatunk
első interjúja
Nagy Zsolt: "nem zsarolok senkit" >>


Létezik egy olyanfajta lehetőségcsomag, amely a decentralizációs folyamatokon keresztül elért eredményekből áll össze, amit ma az erdélyi önkormányzati rendszer és az erdélyi társadalom nem használ ki. Tehát az autonómiának, az autonómiaformáknak az alapjánál egy olyan gazdasági érdekérvényesítés, olyanfajta gazdasági erő kell hogy álljon, amely lehetővé teszi annak működtetését. Nem használjuk ki ezeket a dolgokat.


Ezt hogy értsük?

– Arról beszélek most, amit kérdeztek önök. Tehát ha nem használjuk ki, akkor azt jelenti, hogy ki kell használnunk. Ha ki kell használni, akkor olyan emberekre van szükség, akik ezt meg tudják jeleníteni, és meg tudják valósítani. Ilyen fajta témák álltak a programomban.


Miért Brüsszelből kell ezt megvalósítani?

– Mindenhonnan meg kell valósítani. Az RMDSZ-nek és az erdélyi magyar képviseletnek ott kell lennie a helyi és megyei önkormányzatokban, a decentralizált intézményekben, a kormányban, ha lehet, és a bukaresti parlamentben mindenképp. És működnie kell egyfajta megjelenítésnek a budapesti intézményrendszer szintjén, és az Európai Parlamentben is. Azért az EP-ben, mert az Európai Bizottság és a Tanács olyan döntéseket hoz, amelyek befolyásolják Erdély életét.


Tehát az RMDSZ programja majd felül fogja írni a jelöltek programját?

– Én ezt nem mondtam, ezt ön értette így, és nem jól értette. Én azt mondtam, hogy a szövetség programja össze fog állni, ezen most dolgozunk. Ebben létezik nyilván egy olyasfajta általános megjelenítés, ami a közösségtől származik.

A program mandátummal párosul. Bizalmat kérek, mandátumot kapok – ez a program, gondolom. A programmal kérek bizalmat, a mandátummal kapok választ erre. Nyilvánvaló, hogy a jelölteknek egyike vagy másika hangsúlyosabban jeleníti meg a saját egyénisége, személyes és szakmai tapasztalata révén a program egyik vagy másik témakörét.

Winkler Gyula okleveles elektronikai és távközlési mérnök, közgazdász. 1964-ben született Vajdahunyadon. Diplomát a temesvári Műszaki Egyetem elektrotechnikai, majd a Petrozsényi Tudományegyetem közgazdasági Karán szerzett. 2000 és 2004 között az RMDSZ Hunyad megyei parlamenti képviselője, a költségvetési, pénz– és bankügyi Bizottság tagja. 2004 novembere óta a Tăriceanu-kormány külkereskedelemmel foglalkozó tárcanélküli minisztereWinkler Gyula okleveles elektronikai és távközlési mérnök, közgazdász. 1964-ben született Vajdahunyadon. Diplomát a temesvári Műszaki Egyetem elektrotechnikai, majd a Petrozsényi Tudományegyetem közgazdasági Karán szerzett. 2000 és 2004 között az RMDSZ Hunyad megyei parlamenti képviselője, a költségvetési, pénz– és bankügyi Bizottság tagja. 2004 novembere óta a Tăriceanu-kormány külkereskedelemmel foglalkozó tárcanélküli minisztere


Ez tehát úgy értendő, hogy ön nem azzal a programmal indul Brüsszelbe, amelyet a pályázatra benyújtott, hanem minden jelölt az RMDSZ egységes programját fogja képviselni mind a kampányban, mind pedig az Európai Parlamentben?

– Nem. Következő kérdés.


Nem így működik a folyamat?

– Nem, nem így működik.

Másképp fogalmazva. Lesz egy szövetségi program. A különböző jelöltek programjai pedig valamilyen szinten beépülnek ebba a szövegbe, s bizonyos dolgokat értelmezhetnek a saját...

–Nem, nem. Más kérdés.


Tehát erre a felvetésre nem kapunk választ?

Dehogynem! A válaszom: nem. Nem értette ön sem, és nem értette ön sem, amit mondtam. Ez a válaszom az utóbbi két kérdésre. Tovább.


Konkrétan, akár jelszavak szintjén, mi szerepel a programban?

– A kellő időben majd ismertté válik. A programban az erdélyi magyar érdek szerepel.


Tehát ön nem kívánja elmondani, hogy mi szerepel a programban? Erről egyelőre még zárt ajtók mögött tárgyalnak, és nem lehet nyilvánosságra hozni?

– Tessék megnézni az RMDSZ internetes oldalait, ott megvan.


Jó, akkor menjünk tovább.

– Tehát még egyszer. Akkor most, hogy ha meg szabad fogalmaznom... Arra, amit önök kérdeztek, a válasz: nem, nem és nem. Egy program nyilvánvalóan nem a jelöltek saját programjainak az egyvelege. De miért kérdezik ezt most tőlem? Ebből az interjúból az kell kiderüljön, hogy én hülye vagyok?

Teljesen világos: az RMDSZ nem először készít programot. Az RMDSZ most sem készíti másként a programját, mint ahogy az elmúlt időkben tette. A programkészítés mechanizmusa nem a jelöltek programjainak az összeötvözése. S ezt teljességgel visszautasítom, és ez teljességgel rosszindulatú kérdésvonal.

Én válaszoltam, úgy ahogy minden kollégám benyújtotta az egyéni programját, ami feltétele volt a jelölésnek. Az egy belső pályázat, és az más módszer, mint az, amikor a közösség elé állok egy programmal.

Jelenleg a programépítés és -alkotás munkája folyik, van egy bizottság, van egy nyilvánosan hozzáférhető tervezet a kongresszusra. Egy hasonló tervezet szintén nyilvános vitára lesz bocsátva, az EP választási program megalkotása érdekében, s mindezek a folyamatok nyilvánosak. Ott van az interneten, tessék elolvasni, véleményt mondani, de ne tessék azt érteni abból, hogy ha...

Szóval elnézést: ha most véletlenül Nagy Zsolt, Winkler Gyula és Korodi Attila, az első három jelölt helyén Bíró Rozália, Sógor Csaba és Jakab István állna, akkor az RMDSZ programja másképp kellene hogy kinézzen? Elnézést kérek. A jelöltnek kell megfelelnie annak az elvárásrendszernek, amit a közösség támaszt vele szemben. Nehogy mostmár azt magyarázzák el nekem, hogy annyira idióta vagyok...


Elnézést, szó sincs semmilyen hátsó szándékról...

– Tényleg, most ne hülyéskedjünk! Nem hiszem, hogy ilyen megközelítésre rászolgáltam volna. Tehát, önök nagyon jól tudják, hogy a parlamentnek megvannak a maga hatáskörei. Ezenkívül a képviselő – legyen az a bukaresti, budapesti vagy az Európai Parlament tagja – olyan politikai lehetőségekkel rendelkezik, ami által a hatáskörén belül maradva, vagy a hatáskörök mentén érdeket tud képviselni, lobbit tud szervezni, információhoz tud hozzájutni és azt az információt áramoltatni tudja.

Mindehhez megvannak a szervezési és anyagi lehetőségei, az asszisztensei. És van egy sajátos eszköztára a konferenciáktól kezve a sajtóig: vagyis az információt mindenféle úton-módon népszerűsíteni tudja. Igenis szükség van egy olyan fajta megközelítésre, ami arról szól, hogy meg kell jeleníteni Erdélyt az EP és a csatolt intézményrendszer szintjén. Hogy ha régiók Európájáról beszélünk, akkor van lehetőségünk Erdélyt megjeleníteni.

Van észrevételed?
<br />
Szólj hozzá az oldal alján!Van észrevételed?
Szólj hozzá az oldal alján!
Még nem véglegesen eldöntött vita, hogy a nemzetek Európáját építjük-e, vagy a régiók Európáját. Viszont akkor hozzá kell járulni ahhoz, hogy a régiók Európája felé tolódjunk el. Ha a nemzetek Európáját építjük, akkor ottragadunk például a közös agrárpolitikai vita szintjén, ahol a francia és a lengyel egy tábort képez a svédek és a hollandok ellenében. Ha régiók Európájában gondolkodunk, akkor alakul ki annak a lehetősége, hogy a jellegzetes erdélyi tematikát is intézményesen meg tudjuk jeleníteni.

Politikai nyilatkozatokat tenni – ez is egy műfaj, de nem tudom, hasznos eszköz-e. Tessék megnézni az RMDSZ parlamenti képviseletének az elmúlt kétéves tevékenységét, tessék összeszámolni, hogy kinek van a legtöbb politikai nyilatkozata, esetleg az elért eredményeket is összeadni: derüljön ki, hogy iksz vagy ipszilon területen ki tud eredményeket felmutatni.


Vagy tessék megnézni a kétéves kormányszereplésem adatait,

a költségvetésben, finanszírozási kérdésekben elért eredményeket, amelyek az elmúlt időszakban megtörténtek. Erre nyilvánvalóan a nyilatkozgató politikusok azt válaszolhatják: elnézést, ez nem eredmény, mert mindehhez eleve jogunk van.

Rendben van, hogy a jog kinyilvánítása, a sérelmek felsorolása, a jogtiprásokra ujjal mutogatás – szóval ez is egy műfaj, csak az ilyesmi nem oldja meg a problémát. S én tényleg a kérdésükre válaszoltam, amikor arról beszéltem, hogy van egy lehetőségrendszer, és kiépítettünk egy bizonyosfajta hatásköri rendszert, amit nem használunk ki.

S akkor megkérdezem: most mi van? Tovább kell lépni? Hol vannak a végső célok? Mikor érjük el a célunkat jogszerzés vagy a jogok közjogivá tétele terén? Először megvárjuk a végleges állapotot, s azután kezdünk el dolgozni? Vagy netalán párhuzamosan megy a kettő?

Ha azt mondom ma, hogy lehetősége van három szomszédos, egy érdeket képviselő önkormányzatnak társulni, s ipari parkot létrehozni, akkor miért nem csinálja meg? Ha lehetőség van egy erdélyi brand felépítésére, akkor miért nem hozzák létre? Akkor miért jön valamelyik fafeldolgozói szakmai egyesület a Székelyföldről – nem fogom megnevezni –, s kéri, hogy nem lehetne-e eltávolítani egy bizonyos céget onnan, aki nekik versenyt csinál, mert egy nagy multiról van szó.

Próbáljuk továbbműködtetni a protekcionista gátakat, anélkül, hogy észrevennénk, a nyitás világában élünk. Tehát ha érdekérvényesítést akarok, akkor nyitásról kell beszélnem. S a nyitottság körülményei között kell nekem versenyképesnek lenni, felmutatni valamit. És tudnom kell, hogy mit akarok. De ha megvárjuk, amíg a jogaink teljességét elérjük, s azután majd valaki elkezd dolgozni, addig az önökhöz hasonló korú fiatalok már mind kint lesznek Brüsszelben vagy máshol. S akkor majd...



– Néhány dolgot elárulna a kampányáról?

Nekem nincs kampányom. Az RMDSZ-nek van kampánya. Winkler Gyula nem kampányol, és nem önmaga szervezi meg ezt a dolgot. Létezik egy kampánystáb, ennek a stábnak a vezetője Kelemen Hunor, működik egy 11 tagú csapat, le fogunk ülni, és meg fogjuk beszélni a kampányt. Én a saját programomat felépítettem, léteznek már ebben a kiszállási programra vonatkozó javaslatok. Ez a program felépül, majd megvalósul. Gondolom, nem kell közvita tárgyává tenni, hogy hányadikán és hova fogok elmenni.


Ön külkereskedelmi miniszter immár több mint két éve. Miért szeretne európai képviselő lenni? Szakmailag nagyobb a kihívás? Karrierje szempontjából miért jobb Brüsszel?

– Én azt nem mondtam, hogy jobb lenne. Ezt képzelem el a karrierem következő állomásaként. 1996-ban lettem megyei tanácsos, 1999-ben alprefektus, 2000-ben képviselő, 2004-ben kormánytag. Létezik egy értékrend és egy motiváció. Ezt egy lehetőségnek veszem, ami úgy érzem, számomra azért tartalmas, mert megfelelek annak, amit én úgy képzelek, hogy az RMDSZ-nek képviselnie kell Brüsszelben, s ezt megpróbálom kihasználni. Tehát jelentkeztem a pályázatra.


Tőkés László indulása függetlenként az EP- választásokon mennyire veszélyezteti az ön bekerülését?

– Nagyon világosan látom azt, hogy itt nem arról van szó, hogy valamilyenfajta választói támogatottságban osztozik az RMDSZ bárki mással. Itt arról van szó, hogy kell-e az erdélyi magyarságnak képviselet Brüsszelben vagy nem. Ha kell, akkor azt az RMDSZ tudja biztosítani.

Amennyiben nem kell, akkor nyilván meg tudjuk kockáztatni a kísérletezést. De világosan el tudom mondani, hogy bármifajta számítások elvégzése azt mutatja, hogy vagy bejut az RMDSZ elérve az 5 százalékos küszöböt, vagy nem jut be senki. Nyilvánvaló, hogy Tőkés László, mint független jelölt azt el tudja érni, hogy az RMDSZ nem jut be az Európai Parlamentbe. Azt viszont nem, hogy ő maga bejusson.


Ön szerint az a forgatókönyv nem is létezik, hogy az RMDSZ két képviselője és Tőkés László egyaránt mandátumhoz jut?

– Számoljunk. Tessék elővenni a népszámlálási adatokat, a felméréseket, tessék elővenni az RMDSZ az elmúlt két-három választáson elért eredményeit, s tessék kiszámítani azt, hogy két-három variánsban milyen szavazatszám szükséges egy független jelölt bejutására. Mindenről lehet véleményt mondani, és lehet írni cikket, csak nem érdemes. Mert az embereket nem szabad becsapni.

Az én véleményen nem magánvélemény, hanem számításokon alapszik. Úgy vélem, hogy nagyobb lett volna az RMDSZ esélye arra, hogy három jelöltet bejuttasson, amennyiben a D. A. Szövetség együtt indult volna a választásokon. Hiszen akkor nem hét pártnak kell majd átlépnie az 5 százalékos küszöböt, hanem csak hatnak, s a mandátumok visszaosztásakor pedig nem hat, hanem csak öt felé oszlottak volna a voksok.

De nyilvánvaló, hogy semmi fajta eszközünk nincs arra, hogy megakadályozzunk mindenkit a választási megmérettetésben. Most a pártokra gondolok. Az Új Generáció Pártja, a PNG úgy néz ki, eléri az 5 százalékot, a parlamenti pártok skálája szintén eléri a küszöböt. Nyilván kétlem, hogy a konzervatív pártiak elérnék az öt százalékot, de azt is kétlem, hogy önmagukban indulnának. Meg fogják találni azt a lehetőséget az elkövetkezőkben, hogy valamifajta konstrukciót kigondoljanak.


Mégis, több mint valószínű, hogy ön is be fog kapcsolódni az EP-tevékenységbe. Milyen területen, milyen bizottságban vállalna szívesen munkát, továbbá, hogy milyen fontosabb témákról tárgyalt az elmúlt időszakban az illető bizottság?

– Most akkor ez kérdezz-felelek? Nehogy már... A kérdés első felére válaszolok. Nyilvánvaló, hogy most már nincs szabad bizottságválasztási lehetőség, ugye nem a parlamenti ciklus elején vagyunk. Azzal meg még nem foglalkoztam, hogy az Európai Néppárt melyik bizottságban mit tudna nekem átadni, vagy miről hajlandó lemondani. Ennek majd eljön az ideje. Ha ott leszek, és minden összejön, gazdasági jellegű bizottságban kívánok tevékenykedni.

Elsősorban a külkereskedelmi bizottságban szeretnék dolgozni, ami szakmai szempontból egy csúcsbizottság. Jelenleg román képviselő nem is ül benne. Nyilván azt is el lehet mondani, hogy ezen a területen a nagyok rúgnak labdába, tehát a francia, az olasz és az angol mellett mi a francot tudsz ott tenni, de igenis van mit ott keresni. A fontos témákat meg tessék megkeresni a brüsszeli honlapon, de nyilván az európai alkotmánytervezettől elkezdve egészen a energiavitáig van egész sor fontos téma van, amiről sokat lehetne beszélni, ha időnk lenne rá.



Nincs hiányérzete amiatt, hogy nem tudja végigvinni miniszteri mandátumát?

A miniszteri mandátumok nem rögzítetten négyévesek. Hiszen a jelenlegi kormányban is már csupán 11-en vagyunk abból a 25-ből, akik 2004 végén esküt tettünk. Úgyhogy a miniszteri mandátum nem négyéves, csak lehetne négyéves.


Bizonyára konkrét tervekkel, elképzelésekkel indult két évvel ezelőtt. Mennyiben sikerült ezeket megvalósítania? Vagy utódja ezeket fogja folytatni?

– A külkereskedelem minden országban, így Romániában is egyedi, különleges rendszer, szakmailag csúcsot jelent azoknak is, akik benne dolgoznak, és azoknak is, akik vezetik. A szakterületet 2004 végén egy Bukarestben központosuló és információ-visszatartó rendszernek találtam.

Ma már úgy érzem, bizonyos mértékben olyanfajta változást tudtam elérni, hogy az információ továbbítása sokkal jobb, sőt egyáltalán létezik egy hatékony információszolgáltatás, amit nem tapasztalhattunk akkor, amikor én az intézménybe először beléptem. Másrészt azt ne felejtsük el, hogy a csatlakozással sok területen ciklust zártunk.

A külkereskedelem közösen szabályozott területe az EU-nak, létezik egy közös kereskedelempolitika, Románia ezt átvette, lemondott a saját kereskedelempolitikájáról, és tavaly december 31-ei hatállyal átléptünk egy más rendszerbe.

Ehhez a felkészülést én két éven át biztosítottam, az átmenet pedig zökkenőmentes volt. Nyilván, hogy a reálgazdaságban mi történik, hogy a cégek mennyire voltak felkészülve vagy mennyire nem, hogy kinek lesz többe esélye az EU-ban, és kinek lesz esetleg komolya gondja – ez más tál tészta, hiszen nem a kormány készíti fel a cégeket. Én úgy érzem, hogy a feladataimat sikeresen végrehajtottam.


Ha most mérleget kellene vonnia, mit tartana minisztériuma legnagyobb mulasztásának? Volt ilyen?

– Kudarcnak érzem, hogy, minden igyekezetem ellenére, nem sikerült elég fiatalt bevonni a rendszerbe, nem tudtam a fiatalítást elvégezni. És ezt tényleg kudarcként élem meg. Mindent lehetett volna jobban csinálni.


Mi lehet ennek az oka? A megfelelő szakképesítéssel rendelkező fiatalok inkább a versenyszférában kívánnak elhelyezkedni?

– Nyilvánvaló, hogy minisztériumi állásról van szó, tehát a fizetések is közszférai szintűek. Egy kezdő, diplomás fiatal nálam is, akárcsak máshol, hatmillióval kezdi. Ezért a pénzért a kultuszminisztériumba lehet találni egy mappahordót, de hatmillióért egy közgázas, kereskedelmi végzettséggel – ha tapasztalattal nem is – rendelkező fiatalt nem lehet találni.


Ön az Eximbank hitelbizottságának az alelnöke, innen kapott fizetése pedig meghaladhatja miniszteri bérét – derül ki a vagyonnyilatkozatából. EP-képviselői mandátuma mennyiben fogja érinteni ezt a tisztségét? Fennáll-e egyfajta összeférhetetlenség?


– Ez a tisztség a mindenkori kereskedelmi miniszteré. Tehát csatolt áru, 1993 óta így működik. Amint pedig véget ér miniszteri mandátumom, e tisztségem is megszűnik.


A székelyföldi autonómiáról, a székelyföldi gazdasági helyzetről készített cikksorozatunkban ön úgy nyilatkozott, hogy a területi autonómiával kapcsolatos gazdasági elképzelések eléggé sekélyesek és fantáziátlanok.

– Ez egy elegáns megfogalmazás volt részemről, ha ezt mondtam.


Ön szerint mivel lehetne fellendíteni a Székelyföld gazdaságát?

– Elsősorban egy olyanfajta entitásként kell megfogalmazni, ami ne az ellentétekről, a székely székek egymás elleni harcáról szóljon. Hanem arról, hogy létezik egy régió, amelynek teljesen egyéni arcéle van. Ugyebár ezelőtt másfél évvel, amikor úgy tűnt, hogy a nyugat-erdélyi autópálya át fogja szelni a Székelyföldet, akkor az volt a baj, hogy átszeli. Miután kiderült, hogy csak a Székelyföld peremén fog áthaladni, akkor az volt a probléma, hogy miért csak a peremén van a nyomvonal.

A kérdést meg lehet válaszolni azzal, hogy felsoroljuk: biotermelés, mezőgazdaság, fafeldolgozás, csúcsnemtudommicsodák, illetve hagyományhoz való ragaszkodás. Vagy a másik válasz: a Székelyföldnek kell megoldania a kommunikációhiányt, és lefolytatni a szükséges szakmai vitákat.

Még egyszer: a Székelyföld jövője nem az elzárkózásban, hanem a nyitásban van. Viszont ha úgy nyitok, hogy gyenge vagyok, akkor minden bizonnyal hátrányba kerülök; ha pedig úgy nyitok, hogy közben megvannak azok az erősségeim, amelyeket fegyverként akarok használni önmagam értékesítésére, akkor valószínűleg sikeres leszek.


Ön szerint tehát a nyitás előtt, még az önrendelkezés megvalósulását megelőzve fel kell fejlődnie gazdaságilag egy bizonyos szintre a Székelyföldnek?

– Rossz hírem van: egyszerre kell mindent csinálni, sajnos. Látok arra is törekvést, hogy az RMDSZ ezzel kapcsolatban stratégiákat alakítson ki. Ilyen például a Szövetség a Székelyföldért kezdeményezés. Arról szól itt a történet, hogy a kollégák megértették, ha van helyi fogadóképesség, akkor lehet beszélni bármiféle stratégia megvalósításáról.

Nem vezethet eredményre azt megfogalmazni, hogy iksz vagy ipszilon területen kell eredményt elérni, anélkül, hogy megnevezném azt a helyi partnert, akit érdekel ennek a tervnek a megvalósítása, és aki konkrétan akar is ezért cselekedni. Az RMDSZ-nek van stratégiája, de azt gazdasági téren nem maga az RMDSZ tudja végrehajtani, miniszteri, államtitkári, ügynökségigazgatói tisztségből, vagy úgy, hogy a polgármester vagy a megyei tanácselnök végrehajtja.

Ennek úgy kell működnie, hogy az egyes területeken a közigazgatás, az önkormányzat, a magánszféra, a vállalati, a vállalkozói szféra, a termelőszféra – konkrétan Székelyföldön a mezőgazdasági termelők – valamiképp együttműködnek. Meg kell fogalmazniuk egymással szembeni elvárásaikat, hogy működőképes koalíciót alkothassanak.


Milyen területeken exportképes Románia? Gondolok itt főként a magasabb hozzáadottértékű termékekre.

– Ez egy hosszú lista. Egyébként tavaly június volt az első hónap 1990 óta, amikor a közepes és magas hozzáadottértékű áruk részesedése az exportban meghaladta az 50 százalékot. Tehát ma már nem annyira nyersanyagot, vagy pedig alacsony hozzáadottértékű árukat exportálunk, hanem egyre több magas hozzáadottértékűt.

Ugyanakkor egyre csökken a lohnrendszerben gyártott cikkek exportja, s helyüket a hazai, saját márkákat gyártó cégek kezdik átvenni. 45 százalékban növekedett tavaly az IT-export, elérve az 520 millió dollárt, és jó esély van arra, hogy ez a következő két évben megduplázódjék.

Nagyon jó ütemben növekedett továbbá a gépkocsik, illetve a gépkocsi-alkatrészek exportja. Ezek a sikerterületek. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a hajóépítő műhelyeink mind le vannak foglalva a következő három-négy évre, 2011-ig nem lehet üres termelési kapacitást találni. Sikereink vannak a faáruk, bútorok terén – habár a bútor a mostani szintnél sokkal jobban mehetne.


Melyek azok az ágazatok, amelyek ugyan exportképesebbek lennének, de nem használják ki megfelelőképpen a külpiaci lehetőségeiket?

– A következő időszakban nagy növekedést várok a szolgáltatások terén: az IT-ra gondolok például, de a turizmusban is nagy potenciál rejlik. Sokat beszélünk a biotermékekről, s itt tényleg kialakulhat egy jól kihasználható potenciál. Ehhez azonban szükséges a társulási hajlam, annak megértése, hogy a társulás egy hatékony mezőgazdaságban szükséges dolog.

A feldolgozott húsáruk minden fajtája – a vágóhidak meg a gyárak megfelelő minősítése után – komoly ágazata lesz a romániai exportnak, mint ahogy a könnyűipar is nagyon fontos szerepet fog játszani az elkövetkezőkben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS