2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bírálják a környezetvédők és egyes pártok a túl lágy EU-energiapolitikát

szerk. 2007. március 12. 16:19, utolsó frissítés: 15:39

A megújuló energiaforrások arányának 2020-ig uniós szinten el kell érnie a 20%-ot, de a tagállamok #b#fellélegezhetnek:#/b# az országonkénti vállalás mértéke tárgyalható.





Bár egyesek történelmi jelentőségű eredményként értékelik, a zöldek szerint az Unió pénteken elfogadott környezetvédelmi vállalásai gyakorlatilag hatástalanok lesznek a klímaváltozás szempontjából, mert nem eléggé szigorúak.

A tagállamok állam- és kormányfői pénteken elfogadták, hogy az EU 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, s szintén kötelezően előírták, hogy az Unió teljes energiafogyasztásában 2020-ra érje el a 20 százalékot a megújuló energiaforrások aránya. Emellett döntés született, hogy szintén 2020-ra a közlekedésben 10 százalékos legyen a bioüzemanyagok használata.

José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke történelmi eredménynek nevezte az energetikai és környezetvédelmi döntéseket. Hasonló optimista hangnemben nyilatkozott Angela Merkel német kancellár, az EU soros elnöke is, "az európai együttműködés új dimenzióját" emlegetve a döntés kapcsán. Merkel kiemelte, hogy a tagállamok felkérték az Európai Bizottságot: 2008-ra, illetve 2009-re tegyen javaslatot a világítási módok energiatakarékosabbá tételére.



A német kancellár szerint ezekkel a kötelezettségvállalásokkal az Európai Unió nemzetközi szinten is modell lehet majd a klímaváltozás elleni harcban. Hozzátette: az Európai Unió hajlandó


a gázkibocsátás szintjének csökkentését 30 százalékra emelni,

ha nemzetközi partnerei – vagyis Oroszország, India, Kína és az Egyesült Államok - is bekapcsolódnak ebbe. MErkel megígérte, hogy Németország mint a világ legiparosodottabb országait tömörítő G8-csoport soros elnöke e tisztségét is felhasználja majd a nemzetközi közösség meggyőzésére.

Ám a “történelmi eredményt” lényegében a leginkább vitatott kérdés elnapolásával sikerült elérni. Míg ugyanis az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentését a tagállamok már korábban elfogadták, arról még a csúcson is komoly viták folytak, hogy a megújuló energiaforrások szintjének 20 százalékra növelése (a jelenlegi 7-ről) kötelező érvényű, azaz minden egyes országnál számonkérhető legyen-e. A honatyák végül arra jutottak, hogy


a 20 százalékos kötelező szint EU-s átlag legyen,

azaz globális célkitűzés, s hogy egyes tagállamoknak ezen belül hány százalékot kell majd elérniük, azt a későbbi tárgyalásokon határozzák meg, méghozzá minden egyes ország adottságainak, helyzetének figyelembevételével.

Friends of the Earth-tüntetés a határozottabb vállalásokértFriends of the Earth-tüntetés a határozottabb vállalásokért


Barroso ígéretet tett: az EU-bizottság úgy fog tárgyalni minden egyes tagállamról ebben a kérdésben, hogy azoknak ne legyen okuk panaszra, azaz elfogadhassák saját nemzeti célszámaikat. Sem ő, sem Merkel nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, vajon mi történik, ha valamelyik tagállam mégsem akarja jóváhagyni a neki javasolt arányszámot.

Az uniós vállalás teljesítésének mikéntje parázs vitákat vált ki majd: hiszen ha egy ország nem tudja vagy nem akarja csökkenteni a hagyományos energiaforrások felhasználását a megújulók javára, a 20% teljesítéséhez óhatatlanul egy másik tagállamra hárul több kötelezettség. Valamennyi EU-tagállamnak megvannak a maga sajátosságai, amelyeket ádázul védelmez, megnehezítve a megegyezést a közös energiapolitika területén.


A kormányok persze egyelőre örvendeznek

a pénteken megszületett egyezményben foglaltaknak. A magyarországi és németországi ellenzék és a zöldek szerint azonban gyengíti az intézkedés hatását az, hogy a vállalásokat nem rögzítették országonként.

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a döntést megelőzően azt sürgette: jogi értelemben ne legyen kötelező az Európai Unió tagországai számára, hogy 2020-ra energiájuk legalább egyötöde megújítható forrásokból származzon, mert


több tagállam nem tudja ezt megvalósítani.

Azzal érvelt, hogy magyar szakértői számítások szerint "ha a lehetséges maximumig emeljük 2010-13-at követően a megújuló erőforrásokból származó energia előállítására alkalmas kapacitásainkat, és befektetéseinket szinte minden határon túl tudjuk növelni, tekintettel a jelenlegi helyzetre (...) 15-16 százaléknál magasabb értéket 2020-ig nem fogunk fizikailag elérni".

Romániában nem volt különösebb visszhangja a brüsszeli EU-csúcsnak. A Hotnews hírportál Băsescut idézte, eszerint az államelnök Brüsszelben azt nyilatkozta, bár nem minden országnak vannak eszközei a Brüsszelben leszögezett célok elérésére, Románia nem tartozik ezek közé. Minden különösebb erőfeszítés nélkül az ország képes lesz ezeknek megfelelni – nyilatkozta Băsescu.

A csúcsértekezlet helyszínén, pénteken tüntetést tartottak a Friends of the Earth (A Föld barátai) szervezet tagjai. A tüntetők tucatnál is több országból érkeztek, hogy határozott előrelépést, a klímaváltozás kivédését hatékonyan szolgáló intézkedéseket követeljenek.

Jan Kowalzig aktivista szerint az EU-vezetők hozzáállása kiábrándító, hiszen hogyan is akar Európa a világ élére állni a klímaváltozás elleni harcban, ha saját magára nézve sem fogad el valódi megszorításokat? “Érdekes lesz nézni, ahogy


az Unió majd megpróbálja rávenni Bush elnököt arra,

hogy az Egyesült Államok 2020-ig 30%-kal csökkentse a kibocsátását 1990-hez képest, és eközben az EU-vezetők visszakoztak egy hasonló célkitűzés elfogadásától” - mutatott rá a környezetvédő.

A Greenpeace korábban többek közt arra szólította fel a különböző államok kormányait, hogy a kibocsátás 30%-os visszaszorítását támogassák az EU-csúcson. A környezetvédő szervezet aktivistái Budapesten a Lánchídon szerveztek tiltakozóakciót a Gyurcsány-kormány energiapolitikai álláspontja ellen.

A Greenpeace aktivistái Bukarestben Călin-Popescu Tăriceanut kérték fel a 30%-os csökkentés álláspontjának képviseletére. A miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben kijelentette: az unió energiapiacának liberalizációját támogatja, valamint a német álláspontot a megújuló energiaforrások 20%-os részarányáról.

Kifejtette, Romániának jelenleg is jelentős a vízerőművekből származó energiája, de szerinte sem fog gondot okozni a 20% teljesítése. A bioüzemanyag-, valamint a napenergia-felhasználás területén azonban még nem áll jól az ország: e téren további befektetések szükségesek.




Forrás: mti, foeeurope.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS