2019. szeptember 20. péntekFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Megvitatták a 'borjú' definícióját az Európai Parlamentben

Perger István 2007. március 16. 11:11, utolsó frissítés: 2007. március 15. 10:57

Országonként változik, mit neveznek a szakértők borjúnak. Az is számít, #b#mit eszik az ifjú szarvasmarha#/b#: tejet vagy gabonát? Esetleg vegyesen?





Az egyes EU-tagállamokban más és más számít borjúhúsnak, így a fogyasztók az ugyanazon névvel ellátott termékek esetében sem lehetnek biztosak abban, hogy ugyanolyan húst vásárolnak. Ezt a helyzetet is rendezné az Európai Bizottság rendelettervezete. Az EP szankciókkal tántorítaná el az értékesítőket a félrevezető termékmegnevezésektől.

A szarvasmarhafélékhez tartozó fiatal állat a borjú. Ez eddig rendben is volna, de az, hogy egészen pontosan mit is tekintenek borjúnak, tagállamonként változik a vágási kortól, takarmánytól, tenyésztési és fogyasztási szokásoktól függően.

A Bernadette Bourzai (szocialista, francia) által jegyzett, szerdán március 14-én kézfelemeléssel elfogadott parlamenti jelentéssel a képviselők a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítésével foglalkozó bizottsági rendelettervezetet kívánják módosítani. A parlamentnek ezen a területen csak konzultációs jogköre van.




Tejjel vagy gabonával táplálják? Ez a kérdés

Ennek indokolásában az áll, hogy például Franciaországban a borjúk tápláléka nagyrészt tejből és tejtermékekből áll, és amikor az állatot 6 hónapnál idősebb korban vágják le, már nem borjúnak, hanem „fiatal marhának” számít. Más országokban – például Spanyolországban – az állatokat gyakorlatilag kizárólag némi takarmánnyal kiegészített gabonával táplálják, és az állatok 14 hónapos koráig beszélhetünk „borjúról” - áll a szövegben.

Hollandiában – a második legnagyobb európai borjúhústermelő országban – a két ág párhuzamosan van jelen. Létezik egyrészt a „fehér borjú” ágazat, amely az össztermelés mintegy 85 százalékát adja, valamint a nyolcvanas évek elején megjelent, a kisebb arányt képviselő „rózsa borjú”, amely a második típusú tenyésztéshez tartozik.



Az indokolás kitér arra, hogy „a kizárólag tejen nevelt borjú egygyomrú, és amint rostos táplálékot (széna vagy szalma) kezd fogyasztani, kérődzővé válik”. Mivel a tejben nincs vas – ami nélkülözhetetlen a vörösvértestek létrehozásához vagyis a hús vörös színéhez –, fehértől rózsaszínig terjedő, többé vagy kevésbé színezett hús az eredmény attól függően, hogy más összetevők kerültek-e a táplálékba - fogalmaz a szöveg.

Mivel - és itt jön az Európai Bizottság indokolása - „általában semmilyen hivatkozás nincsen az állatoknak adott táplálékra, sem azok vágási életkorára vonatkozóan”, „a fordításoknak köszönhetően a piaci szereplők és a fogyasztók nagyon eltérő termékekkel találkoznak ugyanazon megnevezés alatt”.


Növeli az értéket a borjú elnevezés

Az e területen végzett tanulmányok azt mutatják egyébként, hogy a „borjú” fogalom értéknövelő kereskedelmi megnevezés, amit egyes kereskedelmi szereplők arra használnak, hogy jóval magasabb piaci árat érjenek el, miközben pedig a nagyon eltérő szag- és ízérzetet előidéző tulajdonságokkal rendelkező „fiatal marha” húsát értékesítik - így a magyarázat.

Az Európai Bizottság pontos eladási megnevezések létrehozását javasolja, mégpedig a vágási életkor alapján. X-kategóriás lenne a 0–8 hónapos, és Y a 9–12 hónap közötti levágott állat húsa. Az első kategóriában az eladási megnevezés mindig „borjú” fogalmat használ majd. A második kategóriában más terminológia lép életbe (fiatal marha, vitellone, jungrindfleisch stb.), négy ország (Dánia, Görögország, Spanyolország és Hollandia) belső piacának kivételével, ahol a szokások és a kulturális hagyományok figyelembe vétele miatt továbbra is használható lesz a „borjú” fogalom.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS