2019. november 14. csütörtökAliz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Közhelyeket számoltunk a március 15-i beszédekben

S. G. 2007. március 16. 15:54, utolsó frissítés: 15:40

A #i#Tizenkét pont#/i# retorikailag szuper, mert olyan rövid, hogy sms-ként is működik.





Politikai Export-Import Rt.
>> Gyurcsány Ferenc üzenete a határon túli magyaroknak >>

Gyurcsány FerencGyurcsány Ferenc


Gyurcsány Ferenc kivételezett helyzetben van: beszédírói két szónoklatot, illetve üzenetet készítettek elő számára. Az első bizonyára azokhoz a magyar állampolgárokhoz szól, akik nem otthon ünnepelték március 15-ét, ugyanis a külmagyarokhoz szóló üzenet így kezdődik: Tisztelt Határon túli Honfitársaim! A bakit félretéve, a kormányfő beszédírója az E betűnél ütötte fel a közhelyszótárt, és elismételte, hogy az európai integráció folyamata történelmi lehetőség.

A divatos szófordulatok közül ebből a szövegből sem hiányozhatott a 'valamiről szól': "az anyaország minden felelős politikusának elsőrendű kötelessége tenni azért, hogy a magyar kül- és nemzetpolitika ne a magyarországi politika megosztottságának exportjáról, hanem a nemzeti összefogás képességének behozataláról szóljon."

Kérdéses, hogy például a romániai magyarok közt az EP-választás körül kipattant vita hogyan lehetne az összefogás képességének példája (feltételezéseink szerint valami ilyesmire akar célozni a suta import-export hasonlat). Következtetés: Gyurcsány nem akart mondani semmit, és azt is udvariasan és halkan.

Közhelyfaktor: *****
Hírérték: nulla



LGT-hazafiság
>> Gyurcsány Ferenc beszéde a március 15-ei díszelőadáson a Művészetek Palotájában >>

Vagy két beszédírót alkalmazott, vagy a miniszterelnök maga írta az esti díszelőadáson elmondott szövegét, ugyanis a beszéd egyharmada táján erős stílustörést tapasztalhatunk. Az első rész ihletője valószínűleg Adamis Anna, az LGT szövegírója.

Ebből következik, hogy a mindnyájan összetartozunk, fajra, nemre, politikai hovatartozásra és szexuális orientációra való tekintet nélkül gondolat profibban megvan már a Miéink itt a dal és a Neked írom a dalt című slágerekben, melyekkel ellentétben a kormányszó szövegét nem lehet tábortűz mellett énekelni.

Ezt a hangulati bevezetőt nyugodtan el is felejthette volna Gyurcsány, mert a második rész retorikailag ügyesebb. Némi aktuálpolitikai áthallással arra emlékeztetett, hogy a márciusi ifjak nem sokra mentek volna, ha a korábban már leszögezett követeléseket nem vállalja fel az országgyűlés, és nem bólint rá a megszorongatott császár.

A kormányfő erre utalva persze a reformok fontosságát hangsúlyozta, és az 1848-at jellemző közbizalomról értekezett – elfeledkezve arról, hogy manapság épp ez az, ami nem nyilvánul meg vele szemben. Ettől eltekintve a beszéd korrekt, és ami fontos szempont, rövid.

Közhelyfaktor: ***
Hírérték: **



Az arisztokratákat fenéken billentik, ugye?
>> Orbán Viktor beszéde a Fidesz megemlékezésén >>

Orbán ViktorOrbán Viktor


Három, egymásra rétegzett metafora-sorral aktuálpolitikai indíttatású beszédet mondott Orbán Viktor a mintegy 200 ezernyi szimpatizáns előtt. A kormányoldal és az ellenzék küzdelmét a császári elnyomók és a szabadságharcos magyarok, illetve a tél és a tavasz küzdelméhez hasonlította.

Beszédében új elem volt az "új arisztokrácia" metafora, mely a kormány holdudvarára vonatkozik a beszéd szerzője szerint, ami kapzsisága okán, felülről oktrojált reformokkal nemcsak a mostani, hanem az elkövetkező generációkat is tönkreteszi.

Orbán az egyszerűsítés kedvéért elfeledkezett arról, hogy a reformkorban, illetve 1848-49-ben sem volt az egész arisztokráciára jellemző az alábbi kijelentés: "A történelmi magyar arisztokrácia java pontosan tudta, kiváltságos helyzete kötelezi, hogy vészterhes időkben védelmezze, ha kell, vérével is védje, békeidőben pedig gyarapítsa hazáját. Kultúrát, tudományt, értéket teremtsen, kiváltságaival arányos felelősséget vállaljon".

A beszéd egyetlen lényegi üzenete az volt, hogy menjen el minden szimpatizáns arra a népszavazásra, amely által Orbán és Fidesz vezérkara szerint meg lehet akadályozni a kormány (amúgy sok elemében vitatható) reformintézkedéseit. Ha a referendum győz, a kabinet elkergethető, még mielőtt teljesen szétlopkodja az országot – ez volt az üzenet. De mivel a Fidesz nagygyűlésein a pártelnök a sztár, ezt muszáj volt egy hét oldalnyira rúgó beszédbe csomagolni.

Közhelyfaktor: **
Hírérték: ****



Melyik volt a legközhelyesebb beszéd?




A nemzetállam ellen
>> Markó Béla beszéde a kolozsvári Magyar Operában tartott megemlékezésen >>

Markó BélaMarkó Béla


Korábbi megemlékező beszédeit reciklálta az RMDSZ elnöke Kolozsváron, március 14-én este (a másnapi zilahi ünnepségen szabadon beszélt, így a szónoklat írásos változata nem elérhető). A kolozsvári remix-szónoklattal alapvetően azért nincs gond, mert a korábbi hasonló szövegek is nagyjából korrektek. Markó rendszerint emlékeztetni szokott a diktatúra szörnyűségeire, és arra is, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség ideál finoman szólva torzan valósult meg a 20. században.

Volt beszédében viszont egy frappáns szövegrész: "a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket. Hiszen a nemzetállam egy olyan ravasz találmány, amely hosszú távon a győzteseket is vesztessé teszi, őket is függőségbe taszítja, ők sem lesznek boldogok, mert állandóan félnek a kisebbségtől, állandóan attól reszketnek, hogy elveszi tőlük valaki ezt a történelmi kitalációt, ezt a csillogó-villogó bóvlit, amit úgy hívnak, ismétlem, hogy nemzetállam: egy állam, egy nemzet, egy nyelv."

Ez pedig azért jelentős, mert a politikus "kollégák" ünnepi szónoklataikban rendszeri újrahasznosította Aradon, újjáválasztása előtt hangoztatott vágyálmát, mely szerint Erdély legyen a keleti Svájc – de az már nem, hogy a beszéd végén ő sem hagyta ki a közhelyszótár "egységes erdélyi magyarság" címszavát.

Közhelyfaktor: **
Hírérték: **



Amit az autonómiáról eddig is tudtunk
>> Sólyom László köztársasági elnök kolozsvári beszéde >>

Sólyom LászlóSólyom László


Az uniós csatlakozással kapcsolatos szinte minden közhelyet elsütötte Sólyom László a kolozsvári Állami Magyar Opera színpadán, kezdve attól, hogy "az Európai Unió minden tizedik polgára - nemzetállami szemszögből nézve - valamely kisebbséghez tartozik", de nem hiányozhatott a "határok légiesülése" és a "visszatérünk Európába" szlogen sem – vagyis mindaz, amin az edzettebb újságolvasók átlapoznak, vagy amiről átkapcsolják a tévéhíradót.

Sólyom alkotmányjogászként arra emlékeztetett, hogy "az Unió alapelve a regionalitás és a szubszidiaritás, vagyis, hogy a helyi közösség döntsön mindabban, amit nem szükséges magasabb szintre vinni". A köztársasági elnök elismételte azt, ami már hivatalos látogatása alkalmával is oly kedves volt romániai magyar füleknek:

"A kisebbségek kulturális autonómiája magától értetődő minimum, s a kisebbségi jogok teljessége pedig (…) a területi autonómia lehetőségét is magában foglalja.

Ezért mindenek előtt demokratikus, tisztázó párbeszédre van szükség az autonómia fogalmáról és jövendő tartalmáról. Sok félreértést és előítéletet kell eloszlatni a többségi társadalomban, és meg kell szerezni az adott állam egyetértését
– mondta a köztársasági elnök, elegánsan elvitorlázva a konkrétumok mellett.

Vagyis az nem derül ki, hogy szerinte mi volna erre a legmegfelelőbb politikai eszköz, és az sem, hogy e folyamatba szólamokon túl mivel hajlandó besegíteni a magyarországi politikai elit azon túl, hogy az EU-fórumokon lobbizik kisebbségügyi témákban.

Miután az "egység a sokféleségben" szlogen is elhangzott, a beszéd végén a taps bizonyára felébresztette a megfáradtakat. Összeállításunkban amúgy Sólyomé a második leghosszabb beszéd: terjedelme öt gépelt oldalnyi.

Közhelyfaktor: ****
Hírérték: *



Történelmi sérelmek kislexikona
>> Tőkés László beszéde Nagyváradon >>

Tőkés LászlóTőkés László


A püspök-politikus – nemzedéktársához, Markó Bélához hasonlóan – korábbi beszédeinek megállapításait reciklálta ünnepi beszédében, azzal a különbséggel, hogy a tőle megszokott szúrósan frappáns megállapításokról ezúttal elfeledkezett, sőt az összefoglalónkban szereplő többi szónokhoz képest erősen sok idézetet alkalmazott. Ezt pedig a saját mondanivaló hiányára lehet írni.

Nem nagyváradiaknak viszont érdekes száz évvel ezelőtt, 1907. március 15-én felavatott Szacsvay Imre-szobor története, melynek építését ugyan már 1876-ban elhatározták, de "annak idején harminc esztendőbe telt, amíg a szoborállítás nyűgös terve végre megvalósult" . Tőkés László erre a metafora-szálra fűzte fel sajátos történelmi áttekintését, ami a trianoni traumától a 2004. december 5-ei népszavazásig terjed.

" A határokon átívelő nemzetegyesítés és a határok nélküli Európa 1989 után elkezdett útján járva, forradalmár és szabadságharcos elődeink tisztánlátásával és bátorságával bontsuk le azokat a falakat, amelyek közöttünk magasodnak és jövőnk útjában állanak! Rontsuk le a hazugság és a félelem falát! Zászlóinkat ne övezze kordon! Emeljük magasra a szabadság zászlaját! Erdély és Partium őrtornyainak sorában Anyaszentegyházunk és Egyetemünk, Városunk és Régiónk legyenek istenes őrhelyei a hitnek és a szabadságnak!

– hangzott a református püspök felkiáltása, olyan romantikus regényhősöket idéző hevülettel, mely egy Jókai-regényben is megállta volna a helyét, és ez nem kis teljesítmény. Tőkés László beszédének pozitívuma, hogy igehirdetéseinek mércéjével mérve igencsak rövid volt.

Közhelyfaktor: *****
Hírérték: *

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS