Bagdad by night: tévé, erőszak, kijárási tilalom
szerk. 2007. március 20. 12:21, utolsó frissítés: 12:21Még barátoknál vacsorázni is lehetetlen Bagdadban, mert az utcán elrabolnak a halálbrigádok. Mindenki már délután bezárkózik, és #b#nyomatja az akciófilmeket#/b#.
Miután kijárási tilalom van, éjszaka Bagdadban csak a tévével, dvd-vel és videojátékokkal lehet szórakozni, ha éppen nem üt be egy áramszünet. Az éttermek bezártak. A klubok, Bagdad hastáncnői voltak láthatók? Ugyancsak zárva mind. A diszkók? Már évek óta romokban hevernek.
Az éjszakai hajókázások a Tigris folyón? Már csak a múlt emlékei. Barátoknál vacsorázni lehetetlen, mivel halálbrigádok rabolhatják el az embert. Egyébként is a kijárási tilalom már este 8-tól érvénybe lép, és reggel 6-ig tart – írja az AFP bagdadi riportjában.
>> Síiták versus szunniták: Iszlám testvérháború >>
"Olyanok vagyunk manapság,
mint a súlyos terheket hordozó tevék, amelyek számára csak száraz fű marad táplálékul" – mondja Ahmed al-Zahravi, egy 25 éves volt tanító, aki ma taxisofőrként dolgozik, hogy fenntartsa családját. "Nem maradt itt semmi szórakozási lehetőség. Jóval a kijárási tilalom kezdete előtt, már délután 4-kor bezárkózunk házainkba és tévét nézünk... ha van áram" – fűzi hozzá.
Az áramszünet mindennapos Bagdadban. A város sok lakója ezért drága, benzinnel működő áramfejlesztőket szerzett be magának. "Nekünk nincs generátorunk, ezért ha beüt egy áramszünet, egyszerűen lefekszünk" – magyarázza Zahravi, aki szüleivel és három gyermekével él.
Abdul Mohammad Hasszán pénzváltó ugyancsak szabadideje javát a tévé előtt tölti. "Vége a piknikeknek, a mozinak, a színháznak. Sok klubot mára a katonák foglaltak le" – ismerteti a helyzetet a 45 éves, nős férfi, aki négy gyermek apja.
Akárcsak a Zahravi-család, a Hasszán-família is délután 4-től a tévé elé telepszik le. És akárcsak az előbbi tagjai, ők is az akciófilmeket szeretik a legjobban. Abdul Mohammad Hasszán szenvedélyes videojátékos lett közben. Leginkább a háborús és a kalandjátékokat kedveli. "Minél erőszakosabbak, annál jobb" – mondja a férfi, és megmutatja a hegeket a karján: ezek az iraki-iráni háborúban szerzett sebesülésekre emlékeztetik.
Három év alatt mintegy harminc arab tévétársaság jött létre:
a parabola-antennák és a dekódoló kártyák forgalmazása egyikévé vált azoknak a tevékenységeknek, amelyek virágoznak az országban. Az eladók szerint csaknem 8 millió háztartás rendelkezik parabola-antennával.
Az irakiak rajonganak a dvd-kért is, amelyeket számítógépen játszanak le. A DVD-k és a videojátékok darabja nagyjából egy dollárba kerül a szaküzletekben. Az árat tekintve szinte biztos, hogy illegális kópiákról van szó. Végül is azonban, mint Hasszán összefoglalja: "Éjszaka alszik az ember, mást nemigen tehet."
2004. március 20.: négy évvel ezelőtt kezdődött
az amerikai invázió Irak ellen, melynek deklarált célja az ország lefegyverzése és "a demokrácia szigetének megteremtése" volt a Közép-Keleten. Negyvennyolc hónap után az arab ország pusztító felekezetközi erőszakspirál martaléka, amely eddig több tízezer halálos áldozatot követelt.
Időközben kiderült, Irak nem rendelkezett olyan a tömegpusztító fegyverzettel, amire hivatkozva George W. Bush elnök az akciót elindította; sőt arra is fény derült, hogy az amerikai kormányzat gyakorlatilag a közvéleményt az invázió szükségességéről meggyőző PR-eszközként használta a titkosszolgálati jelentéseket, és igazából nem volt kíváncsi a tényekre.
>> Kudarcelemzés: miért lett ekkora bukta az iraki invázió? >>
Katonai elemzők kritikája szerint
ráadásul az inváziós csapatok létszámát alultervezték; és csak az idén váltott át a hadsereg olyan harcmodorra, amely révén hatékonyabban lehet megszerezni a polgári lakosság támogatását, elszigetelve erőforrásaiktól a gerillákat, az erőszakos milíciákat.
A december 30-án kivégzett Szaddám Huszein volt diktátor rendszerének megdöntése után a Fehér Ház ahelyett, hogy a kivonulásra készülne, tovább kívánja erősíteni iraki jelenlétét. A szunniták és a síiták között egy éve fellángolt erőszakos cselekmények megfékezésére az Egyesült Államok további 25 ezer katonát küld Irakba, ahol az amerikai haderő létszáma így júniusra eléri az 160 ezer főt.
A kivonulás ötletét a Kongresszusban többségbe került demokraták preferálják– ám a The Economist brit gazdasági hetilap többször megfogalmazott kritikája szerint felelőtlenség volna otthagyni a káoszban Irakot, ha már egyszer az amerikai beavatkozás miatt felszínre került az összes, a Szaddám-diktatúra elfojtotta erőszak, és elszabadult a pokol.
George Bush amerikai elnök ugyanakkor hétfőn beismerte, hogy "hónapokra" lesz szükség, amíg az új stratégia működőképes lesz, még ha Núri al-Máliki iraki kormányfő arról biztosította az amerikai vezetést, hogy "véget értek" a felekezetközi erőszakos cselekmények.
Az erőszak leginkább Bagdadot
– ahol februárban új biztonsági tervet léptettek életbe – valamint Dijála tartományt sújtja. Az ország nyugati és északi részében az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat iraki csoportja folytatja a lázadást az iraki kormány és az amerikai erők ellen. Az ország déli részében a síita milíciák versengenek a kőolajlelőhelyek feletti ellenőrzésért.
Az IraqBody Count honlap adatai szerint közel 60 ezer polgári személyt öltek meg négy év alatt, míg a szövetségek mintegy 3500 katonát veszítettek, közülük 3220 volt amerikai.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint mintegy kétmillió iraki menekült el az országból, 1,8 millióan az ország más vidékeire költöztek. Számos tehetősebb bagdadi család választja az északi, a török határ menti kurd vidéket; amely szinte "állam az államban": a teljes létbizonytalanság elől menekülők száma folyamatosan növekszik, mert a kurdok ellenőrizte helységekben nyugalom van.
A számos stabilizációs terv ellenére az irakiak egyre borúlátóbbak a jövőjüket illetően, a szövetségesek iránti rokonszenvük egyre olvad a BBC brit, az ABC News amerikai, az ARD német televízió, valamint az USA Today című amerikai napilap megrendelésére elvégzett felmérés szerint.
A megkérdezett irakiaknak mindösszeg 39 százaléka
gondolta úgy, hogy javul az élete, és valamivel több mint egynegyedük érzi magát biztonságban a lakónegyedében. A megkérdezettek 26 százaléka a saját otthonát nem érzi biztonságosnak.
Az élet feltételei bizonytalanok: 88 százaléknyian mondják, hogy az áramszolgáltatás rossz vagy nagyon rossz, hogy nehézségekbe ütközik járművel közlekedni. Az emberek 69 százaléka szerint nem megfelelő a vízellátás. A megkérdezetteknek csak 18 százaléka mondta azt, hogy bízik az országot megszállva tartó amerikai erőkben, és 86 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy féltik valamely családtagjukat az erőszakos cselekményektől.
Taha Jaszín Ramadán volt iraki alelnököt, Szaddám Huszein közeli munkatársát, akit Dudzsail síita falu 148 lakosának 1982-ben történt lemészárlása miatt indított perben ítéltek halálra, az invázió kezdetének 4. évfordulóján, kedd hajnalban végezték ki. Ő volt a negyedik egykori magas rangú iraki vezető, akin a halálos ítéletet végrehajtották.
Forrás: MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!