2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ahmadinezsád: Nagy-Britannia kérjen bocsánatot

szerk. 2007. április 02. 17:29, utolsó frissítés: 16:04

Az "eltévedt" tengerészek hiába ismerték be, hogy iráni vizeken hajóztak: a brit kormány #b#GPS-koordinátákra mutogat.#/b#





Kompromisszumos megoldás körvonalazódik London és Teherán között a több mint egy hete iráni fogságban lévő 15 brit haditengerész és tengerészgyalogos ügyében, ugyanakkor a brit katonák elengedését iráni belső hatalmi viaskodás hátráltatja - írták diplomáciai és katonai forrásokra hivatkozva a vasárnapi brit lapok.

A The Sunday Telegraph értesülése szerint a brit kormány olyan kompromisszumos megoldáson dolgozik, amelynek alapján Nagy-Britannia nem kérne ugyan bocsánatot (mint ahogy azt Irán követelte), de biztosítaná Iránt arról, hogy a királyi haditengerészet egységei soha nem fognak iráni területi vizekre behatolni Teherán engedélye nélkül.

Irán múlt pénteken azzal az indokkal fogta el a Perzsa-öbölben a brit királyi haditengerészet Cornwall nevű fregattjához tartozó járőregységet, hogy az - ellenőrzési tevékenység közben - iráni területi vizekre hatolt be. A brit katonákat meg nem erősített hírek szerint Teheránba vitték kihallgatásra.



A BBC ábráján látható két zöld kocka jelzi azt a helyet, ahol az iráni hatóságok állításuk szerint feltartóztatták a brit fregattot. Az első iráni adatok szerint ez a pont még iraki területre esett, ám utólag módosítottak rajtuk: eszerint viszont már iráni felségterületen volt. A brit álláspont szerint viszont a Cornwall valójában a fehér kockával jelzett ponton tartózkodottA BBC ábráján látható két zöld kocka jelzi azt a helyet, ahol az iráni hatóságok állításuk szerint feltartóztatták a brit fregattot. Az első iráni adatok szerint ez a pont még iraki területre esett, ám utólag módosítottak rajtuk: eszerint viszont már iráni felségterületen volt. A brit álláspont szerint viszont a Cornwall valójában a fehér kockával jelzett ponton tartózkodott


Ahmadinezsád bocsánatkérést követel

Az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád szerint nem a jogszerű és logikus utat követi a londoni kormány a múlt héten elfogott 15 brit katona ügyében. Szerinte a brit kormány ahelyett, hogy bocsánatot kért volna, és sajnálatának adott volna hangot, megmakacsolta magát.

Irán egyébként többször is bocsánatkérést követelt Londontól a 15 brit katona - köztük egy nő - szabadon engedése fejében, a brit hadvezetés és a kormány azonban következetesen kitart azon álláspontja mellett, hogy a tengeri járőr nem hatolt be iráni területi vizekre.

A londoni védelmi minisztériumban tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a műholdas helymeghatározási adatok feldolgozása alapján a brit egység elfogásának helyszíne 1,7 tengeri mérföldnyire - több mint három kilométernyire - volt az iraki-iráni tengeri határtól, a Perzsa-öböl iraki vizein.

A The Sunday Telegraph értesülése szerint a kormány a királyi haditengerészet egy parancsnoki rangú tisztjét küldené Teheránba különleges követként, aki nyilvánosan biztosítaná Iránt arról, hogy a brit erők nem lépik át tengeri határát. A lap által idézett brit védelmi források szerint Nagy-Britannia nem bocsánatot kér, és nem is fogja elismerni, hogy katonái behatoltak iráni vizekre, de a tervezett kompromisszum kiutat kínálhat a válságból.


Nemzetközi nyomás alatt Irán

“Arra törekszünk, hogy az ügy olyan gyorsan rendeződjék, amilyen gyorsan csak lehet, mégpedig diplomáciai eszközökkel - mondta Des Browne védelmi miniszter a BBC-nek. ̶ Az irániak nemcsak azt tudják, hogy nagyon világos az álláspontunk, de azt is, hogy gyakorlatilag az egész nemzetközi közösség mögöttünk áll” ̶ szögezte le a védelmi tárca első embere.

Angela Merkel német kancellár vasárnap a jeruzsálemi Héber Egyetemen mondott beszédében szólította fel Iránt, hogy haladéktalanul engedje szabadon a briteket. "Nagy-Britannia az Európai Unió teljes szolidaritását élvezi" az ügyben - jelentette ki a német kancellár, akinek országa látja el jelenleg az unió soros elnökségét.

George Bush
amerikai elnök szombaton “súlyos problémának” nevezte a tengerészek elfogását, hiszen, mint mondta, iraki felségvizeken fogták el a brit katonákat. Ugyanakkor hangsúlyozta, támogatja a brit kormány erőfeszítéseit, amelyek a kérdés békés úton történő megoldására irányulnak.

Az amerikai elnök első alkalommal szólt a nyilvánosság előtt erről a válságról március 23-a, azaz azóta, hogy az iráni haditengerészet fogságba ejtette a brit katonákat. Hangsúlyozta, hogy az iráni félnek azonnal szabadon kell bocsátania a brit katonákat. "Iránnak vissza kell adnia a túszokat. Ártatlanok, nem tettek semmi rosszat" - mondta Bush.


Kollektív beismerés: iráni vizekre eveztek

Az iráni állami rádió hétfői jelentése szerint egyébként a fogságban lévő összes brit tengerész beismerte: illegálisan hatoltak be Irán felségvizeire. Ez volt az első eset, hogy az iráni tömegtájékoztatás valamennyi brit katona "beismerő vallomásáról" számol be. Korábban a teheráni televízióban csak négy elfogott britet, három férfit és egy nőt mutattak, akik beismerték az iráni vádakat.

A The Sunday Times értesülése szerint ugyanakkor a brit katonák sorsa az iráni Forradalmi Gárda felső vezetési szintjein zajló hatalmi összecsapások kimenetelétől függhet. A vezető vasárnapi brit lap meg nem nevezett iráni katonai forrást idézve azt írta: Jahja Rahim Szafavi altábornagy, a Forradalmi Gárda katonai főparancsnoka kijelentette az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács legutóbbi ülésén, hogy a helyzet "kezd kicsúszni az ellenőrzés alól", és felszólította a testület tagjait a katonák azonnali elengedésének megfontolására a térségbeli feszültség enyhítése végett.

A Forradalmi Gárda politikai osztályának szintén tábornoki rangú vezetője, Jadollah Dzsaváni azonban ugyanezen az ülésen elítélte a kezdeményezést, gyengeséggel és "liberális elhajlással" vádolva a katonai parancsnokot. Dzsaváni a The Sunday Times értesülése szerint követelte, hogy a brit katonákat állítsák bíróság elé. (Irán moszkvai nagykövete egyébként, akitől a katonák bíróság elé állításának információja származott, közben fordítási hibára hivatkozva cáfolta, hogy erről nyilatkozott volna.)


Újabb túszdráma?

A Der Standard című osztrák napilap londoni diplomáciai irányváltást lát az Iránban fogva tartott tizenöt brit katona ügyében. "Tony Blairrel meg kellett értetni, hogy a hajthatatlanság és az erkölcsi győzelem biztos tudatának demonstrálásával belesodródhat egy második 444 napos túszdrámába, amelyhez hasonló 1979 végén kezdődött az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén... A brit diplomácia irányváltása nem csak annak belátásával függhet össze, hogy Teherán van az erősebb pozícióban, és - ha fokozódó károkkal is - még sokáig fogva tarthatja a katonákat" - vélekedett a liberális bécsi újság.

A La Repubblica a válság kimenetelének megjósolhatatlanságát emelte ki. A teheráni brit nagykövetség előtt vasárnap tartott, kőzáporral és petárdadobálással kísért tüntetésre kitérve a római újság megjegyezte, "az egészet a kulisszák mögül a rezsim ügyes vezetése irányítja, amely bocsánatkérést követel Tony Blairtől”.


A birodalmi önérzetápolás művészete

A The Daily Telegraph mindeközben a dicső múltra emlékezteti olvasóit, és Nagy-Britannia tekintélye miatt aggódik. "Nagy-Britanniának a legtöbb más országnál több alapja van arra, hogy büszkén tekintsen múltjára. Voltak természetesen dicstelen pillanataink is. Mint minden nemzet, néha mi is szánalmasak, kíméletlenek és csalárdak voltunk. Mindent összevetve azonban a mérleg pozitív.

Ha történetünket mégis a rasszizmus és a kizsákmányolás sorozatának állítják be, akkor nem csoda, hogy fiatal emberek elidegenednek - néhányan akár olyan mértékig, hogy Afganisztánba mennek ellenünk harcolni. Ha azonban ráébresztik őket arra, hogyan terjedt el a parlamenti demokrácia és a jogállamiság szigetünkről, és tette boldoggá az emberiséget, akkor büszkék lesznek" - írta a konzervatív lap.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS