2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egy kisebb kisebbségi kormány négy kisebbségivel

S. G., S. Z. 2007. április 02. 18:32, utolsó frissítés: 17:55

Tízzel kevesebb miniszter, ismerős arcok, tehetséges fiatalok és reciklált vén rókák. #b#Kiből állította össze#/b# második csapatát a miniszterelnök?





Két legyet ütött egy csapásra Tăriceanu: virágvasárnapi bejelentésével megszabadult az egyre inkább kényelmetlenné váló demokratáktól, de jelentős mértékű, régóta esedékes karcsúsítást is keresztülvitt. Az új kormány nemcsak kisebbségi kabinet lesz – amennyiben valóban megkapja a beiktatáshoz szükséges minimum 235 szavazatot –, hanem 24 helyett csak 14 tagja lesz.

Az eddigi kormánynak elvileg három államminisztere (miniszterelnök-helyettese) és öt tárcanélküli minisztere volt. A gazdasági államminiszteri tisztséget a demokraták egy korábbi kormányátalakítási vita nyomán hagyták betöltetlenük. A kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó államminiszteri rangot a konzervatívoknak találták ki, de miután a PC kilépett a kormányból, senkit sem érdekelt a tisztség.


A tárcanélküli miniszteri tisztség megszüntetéséhez

viszont meg kellett győzni az RMDSZ vezérkarát, hiszen két fontos politikusa is ilyen szerepkörben volt tagja a kormánynak: Borbély László középítkezési ügyekért, Winkler Gyula a külkereskedelemért felelt. A meggyőző munka valószínűleg már a múlt hét elején sikeresnek bizonyult, hiszen Markó Béla szokásos szerdai bukaresti sajtótájékoztatójáról tudósítónk azt jelentette: az RMDSZ elnöke nem ragaszkodik e funckió megtartásához.

Az egy héten át tartó huzavona, egyeztetés és esélylatolgatás után kialakult névsor vegyes képet mutat. A PNL-PD pártszövetség hosszan tartó agóniája nemcsak mélyítette a belpolitikai válságot (az amerikai nagykövet a multinacionális cégekre utalva máris megintette a rendetlenkedő nebulókat), hanem arra is fény derült, hogy bizony a politikai elit káderhiánnyal küszködik.

A demokraták távozása miatt többezer megyei szintű tisztséget kell betöltenie elsősorban a PNL-nek, másodsorban az RMDSZ-nek – így ahogy ilyenkor történni szokott, boldog-boldogtalan is elcsípheti az ilyen-olyan állami hatóságok, ügynökségek és egyéb államigazgatási hivatalok vezetői tisztségeit. Ez tükröződik az új kormánynévsoron is:


több újrafelhasznált személyiség lehet a kabinet tagja.


Az átalakítás legnagyobb nyertese valószínűleg Varujan Vosganian, aki régóta áhítozik pénzügyminiszteri vagy gazdasági miniszteri tisztségre. Miután nem lehetett belőle uniós biztos Brüsszelben, a Liberális Párt a gazdasági tárcával kárpótolta örmény származású politikusát; most meg valóságos szuperminisztériumot hoznak létre a kedvéért a gazdasági és a pénzügyi tárca összevonásával.

A tényleges hatalmat tekintve Vosganian lesz az új kormány második embere. Pénzügyminiszterként egyfelől ő tartja kézben a költségvetés összeállítását és ellenőrzi a végrehajtását és az adóügyeket, másfelől gazdasági tárcavezetőként olyan fontos stratégiai kérdésekről dönt, mint az energiagazdálkodási stratégia vagy a még állami kézben levő állami vállalatok sorsa, nem beszélve a privatizációs ügyletekről.

A 49 éves szenátor CV-je alapján reneszánsz személyiségnek tűnik: közgazdász diplomája mellé elvégezte a matematika szakot, majd közgazdaságtanból doktorált. Három gazdasági szakkönyv mellett három verses- és egy prózakötet, illetve mintegy 500 újságcikk szerzője. 1990 és 1996 között parlamenti képviselő, majd 2004-től mostanig szenátor.


Szintén nagy nyertesnek számít két régi motoros,


de ők valószínűleg egy héttel ezelőtt is viccnek gondolták, hogy még egyszer miniszteri tisztséget kapnak. Teodor Meleşcanu az Iliescu-éra egyik fontos személyisége, ő vitte a Văcăroiu-kormány külügyeit. Az ő nevéhez fűződik az 1996-os Ion Iliescu-Horn Gyula román-magyar alapszerződés megkötése.

A dörzsölt politikus Iliescu bukása után szembefordult az akkor még PDSR nevű párt keményvonalasaival, majd megszervezte, hogy saját kispárja, a Szövetség Romániáért (ApR) 2002 januárjában beolvadjon a Liberális Pártba.

A liberálisokat a 2004-es választásokra készülődva valószínűleg az ApR 3400 helyi tanácsosa érdekelte – így lett Meleşcanuból a PNL alelnöke, és most védelmi miniszter. A hadsereg vezérkara már úgyis hozzá van szokva ahhoz, hogy alacsonyan repülnek a kormányból a hadügyminiszterek, így feltehetően Meleşcanut is kibírják, akinek amúgy bőséges igazgatási tapasztalata van.

Decebal Traian Remeş, a Demokratikus Konvenció (CDR) pénzügyminisztere volt 1998 és 2000 között. Eredetileg a Liberális Párt tagja, majd egy szakadár liberális alakulat vezetője. Ezután átiratkozott a Nemzeti Parasztpártba, de Victor Ciorbea akkori elnökkel való ellentétei miatt kizárták.

Ezután a Népi Akcióban (AP) politizált, majd a később konzervatívnak átkeresztelkető Humanista Párt (PUR) egyik vezetője. Innen iratkozott vissza a Liberális Pártba, ahol "politikai projektek" vezetésével bízták meg, és most a mezőgazdasági tárca várományosa.


A másik csoportot a szinte tökismeretlenek képezik,

akik nevét a politika iránt érdeklődő közönségnek is furán hangzik: a 31 éves ügyvéd, Tudor Chiuariu például igazságügy-miniszter lesz. 2005 óta államtitkári rangban ő vezette a Miniszterelnöki Hivatal uniós mintára létrehozott ellenőrző igazgatóságát, mely az EU-források felhasználását vizsgálja. Bukaresti pletykák szerint a brüsszeli döntéshozók szemében Monica Macovei mellett az ő személye garancia az igazságügyi reform folytatására.

A 39 éves volt üzletember, Mihai Voicu a PNL olténiai regionális alelnöke volt, eddig tárcanélküli miniszteri rangban a kormányfőtitkárság munkáját irányította, majd a parlamenti kapcsolattartásért felelt – az új kormányban szintén ezt a feladatot látja el.

A 32 éves Cristian Adomniţei eddig a PNL ifjúsági szervezetét vezette. Most az oktatási-kutatási tárca várományosa, ahol szintén hozzá vannak szokva a gyakori minisztercseréhez, és a reform címén végzett kurkászáshoz alaptantervek, érettségi vizsgák és működtetési elvek között.

Az 57 éves galaci szenátor, Paul Păcuraru neve sem szerepelt túl sokszor a hírtévékben, őt a munkaügyi tárca élére szánja a miniszterelnök. A kis-és középvállalkozásokat támogató, turisztikai és kereskedelmi minisztérium élére Ovidiu Szilaghi Szatmár megyei képviselőt jelöli a kormányfő: a 45 éves politikus a Kereskedelmi Kamara országos igazgatótanácsának tagja, a Szatmár megyei kamara elnöke.


A már ismerős nevek közé tartozik

Adrian Cioroianu történész (40 éves), akinek talán másodjára sikerül, ami első próbálkozásra nem. Mihai Răzvan Ungureanu távozása után szintén őt jelölte külügyminiszternek Tăriceanu, de az államfő nem volt hajlandó aláírni a kinevezését.

Cioroianu a Bukaresti Egyetem történeti tanszékén tanít. Miután a quebeci Université Laval-on szerzett PhD-fokozatot 2002-ben A vezető mítosza, imázsa és kultusza a kommunista Romániában című dolgozatával, 2004-ben úgy döntött, PNL-szenátorként a gyakorlati oldalról próbálja ki a politizálást.

A szállításügyi miniszteri tisztséget a 44 éves bukaresti főpolgármester-helyettes, Ludovic Orban kapja, aki amúgy a PNL kommunikációért felelős alelnöke. Az ő nevéhez fűződik az a nyilatkozat, miszerint "nem kell lefeküdniük a PNL vezetőivel a párt nőtagjainak".

A korábbi kormányból Vosganianon kívül Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Adrian Iorgulescu kulturális és Eugen Nicoălescu egészségügyi miniszter marad, illetve Borbély László, Korodi Attila és Nagy Zsolt.


A környezetvédelmi minisztériumban elkezdődött fejlesztések folytatását tervezi

Korodi Attila
korábbi államtitkár, jelenleg a tárca várományosa (29 éves). Mint elmondta, fontos lesz még a nemzeti tervek végrehajtása, és azt szeretné, ha a közvélemény akarata megjelenne a környezetvédelemmel kapcsolatos politikákban. Korodi a lakosság információkhoz való hozzáférését is javítaná például a hulladékok újrafelhasználása, illetve a génmódosított növények termesztése terén.

Lapunk kérdésére válaszolva a politikus egyelőre nem tudta megmondani, mikor teheti le az esküt. Mint elmondta, annyi bizonyos, hogy holnap délelőtt lezajlik a bizottsági, illetve délután a plénumbeli meghallgatása.

Arra a kérdésre, hogy mennyi időt tippel ennek az új kormánynak, Korodi elmondta, legjobb esetben másfél évre számít. De ha csak pár hónapig működik a végrehajtás a jelenlegi felállásban, akkor is fontos, hogy olyan előrelépések történjenek, melyek később felhasználhatóak, magyarázta.


Az eddigi integrációs tárca, valamint az eddig általam vezetett területrendezési és középítkezési feladatkörök összeolvasztásából

keletkezett a regionális fejlesztési minisztérium - nyilatkozott lapunknak Borbély László (53 éves). A tárca várományosa elmondta, számára prioritás lesz összehangolni a regionális terveket az ágazati elképzelésekkel.

Kiemelte, hogy az EU épp a múlt héten dobta vissza szállítási fejlesztésekre vonatkozó programot arra hivatkozva, hogy az elképzelések nincsenek összehangolva. Az ő felelőssége lesz az új területfejlesztési koncepció kidolgozása, illetve az EU-s operatív programok összehangolása. Ezen kívül több regionális programra lesz szükség - mondta Borbély.

Ami a szervezési kérdéseket illeti, a tárca várományosa azt magyarázta, a regionális fejlesztési minisztérium összesen három épületben fog működni – a volt szállítási minisztérium épületén kívül a volt integrációs minisztérium két ingatlanát is használni fogják.

Amikor rákérdeztünk, a két hivatalban dolgozó munkatársakat is átemelik-e az új struktúrába, Borbély elmondta, a volt integrációs tárca személyzete felduzzasztottnak tűnik, de egyelőre nem tud nyilatkozni a kérdésben: előbb át kell tekintenie a helyzetet.


Cáfolta Winkler Gyula korábbi tárca nélküli külkereskedelmi miniszter


azt a sajtóértesülést, miszerint az ő neve is felmerült volna a zöldtárca várományosaként. Elmondta, továbbra is folynak a kormányzati struktúrával kapcsolatos tárgyalások, és az RMDSZ-től az a jelzés érkezett, hogy továbbra is számítanak a munkájára a kormányban.

Mikor rákérdeztünk, milyen funkcióval kapcsolatosan merült fel a neve, Winkler Gyula (43) csak annyit mondott, továbbra is gazdasági területen tevékenykedik majd. Kiemelte, számára a továbbiakban az EP-választás lesz a prioritás, hiszen a befutónak számító második helyen áll az RMDSZ listáján.

Ami az új kormány várható élettartamát illeti, Winkler úgy nyilatkozott, jelenleg politikai válság van. Ez pedig szerinte akkor oldódik meg, amikor kialakul egy parlamenti többség. A holnapi szavazáson – amikor az új kormányról voksolnak – elválik, van-e parlamenti többség, és ha igen, akkor az új kabinet a következő parlamenti választásokig kormányozhat, nyilatkozta Winkler Gyula.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS