2019. november 22. péntekCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Új pánarab béketerv: legalább ők kiegyeztek

szerk. 2007. április 05. 11:16, utolsó frissítés: 2007. április 04. 23:24

Aligha "tör ki" a közel-keleti béke a Szaúd-Arábia által kidolgozott 2002-es békeajánlat nyomán: Izrael ezúttal nem zárkózik el, de csupán #b#érdekes próbálkozásnak tartja#/b#.





Az Arab Liga múlt heti csúcsértekezletén fölmelegítették a Szaúd-Arábia által kidolgozott 2002-es pánarab békeajánlatot, amely szerint az arab országok elismernék a zsidó államot, normalizálnák vele kapcsolataikat, s tartós békét kínálnának fel neki.

Feltétel: ha Izrael kivonul az általa 1967-ben megszállt területekről, lehetővé teszi egy palesztin állam létrejöttét, és elfogad valamilyen "igazságos megoldást" a palesztin menekültek ügyében.

Míg 2002-ben Izrael habozás nélkül elutasította a pánarab javaslatot, most Ehud Olmert miniszterelnök elismerő szavakat talált a terv jellemzésére, még ha leszögezte is, hogy




az arab kezdeményezés nem minden pontja elfogadható Izrael számára.

"A miniszterelnök és Izrael kormánya érdekesnek tartja a szaúdi kezdeményezést, és úgy véli, hogy a javaslat alapja lehet a párbeszédnek" - mondta Miri Ejszin izraeli kormányszóvivő, hozzátéve: "ez nem jelenti azt, hogy elfogadjuk az egészet az elejétől a végéig".

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is elment az Arab Liga csúcsértekezletére, hogy személyes jelenlétével is támogatásáról biztosítsa az összarab béketervet, s Washington is "nagyon pozitívnak" nevezte az elképzelést. Mindennek ellenére aligha hihető, hogy az arab béketerv felmelegítése nyomán hamarosan "kitör a béke" a Közel-Keleten.

"Az arab országok szokásos diplomáciai tétlenségéhez képest nagy dolog a közös javaslat újbóli előterjesztése, a megoldandó problémákhoz képest azonban vajmi kevés" - vélekedett Muin Rabbáni, a Nemzetközi Válságcsoport ammáni elemzője. "Nagyon hosszú utat kell még megtenni azokig a történelmi kompromisszumokig, amelyeket államférfiak, békeközvetítők több nemzedékének sem sikerült eddig tető alá hoznia. Ez a kezdeményezés is


ugyanazokba a problémákba ütközik majd,

mint az előzőek, például abba, hogy hajlandó lesz-e Izrael visszavonulni 1967-es határai mögé vagy sem
" - vélekedett egy nyugati hírügynökségnek adott nyilatkozatában.

Rámutatott: Izrael kifogásolja az arab béketerv főbb elemeinek többségét. Élesen ellenzi az 1967 előtti határok visszaállítását, több nagy településtömböt meg akar tartani például Ciszjordániában, és hallani sem akar arról, hogy az általa annektált Kelet-Jeruzsálem legyen egy majdani palesztin állam fővárosa. Elutasítja a palesztin menekültek visszatérését is, attól tartva, hogy e jog biztosítása palesztin menekültek millióinak Izraelbe özönlését vonhatná maga után, s ezzel


Izrael "megszűnne a zsidók hazája lenni".

Más elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy rosszak az Olmert-kormány belpolitikai pozíciói. Olmert és kormánya meglehetősen népszerűtlennek mutatkozik a közvélemény-kutatások tükrében, amit izraeli megfigyelők részint a kormány korrupciós botrányaira, részint a múlt nyári libanoni háború kudarcára vezetnek vissza. Márpedig a kabinet, még ha hajlana is bizonyos engedményekre, széles körű politikai és társadalmi támogatottság nélkül aligha tudná elfogadtatni ezeket a közvéleménnyel.

Megint mások arra hívják fel a figyelmet, hogy ifjabb George Bush elnöksége alatt Washington csekély érdeklődést mutatott a közel-keleti békefolyamat előmozdítása iránt. Arab elemzők szerint


a jelenlegi amerikai kormányban nincs meg sem az akarat,

sem a képesség a közel-keleti történelmi konfliktus feloldására. "A jelenlegi amerikai kormány aligha fogja kikényszeríteni a teljes kivonulás a teljes békéért elvet" - vélekedett Rabbáni.

További akadály az arab béketerv megvalósulásának útjában, hogy - noha az arab államok egyöntetűen helyeselték e kezdeményezés felmelegítését - nem minden arab erő elégedett a szaúdi ihletésű elképzeléssel. A palesztin egységkormány vezető ereje, a radikális iszlamista Hamász nem hajlik Izrael elismerésére, sem az erőszak feladására.

Rosszallja, hogy az arab béketerv nem mondja ki nyíltan: a palesztin menekülteknek joguk van visszatérni oda, ahonnan kénytelenek voltak elmenekülni Izrael állam létrejötte (1948) után. (A szaúdi ihletésű béketerv nem követeli az összes menekült visszatérésének jogát, csupán "igazságos megoldást" szorgalmaz, amelynek mibenlétéről a tárgyalások folyamán állapodnának meg a felek.)

Egy radikális palesztin csoport vezető képviselője úgy fogalmazott, hogy "az Arab Liga történetének


legveszélyesebb csúcstalálkozója volt"

a múlt heti rijádi összejövetel. Náfez Aszám, az Iszlám Dzsihád egyik gázai vezetője visszautasított minden olyan kezdeményezést, amely "legitimálja Izrael létét". A damaszkuszi központtal működő palesztin szervezetek egy része is elítélte az arab béketervet, mivel ezek is elleneznek mindenféle kiegyezést Izraellel.

Ráadásul az arab kormányok jelenlegi egységének tartós fennmaradásában sem lehet bízni. Ha megindulnának a tárgyalások e béketerv alapján, nyilván mindig hozzá kellene igazítani az összarab tervet a tárgyalások mindenkori állásához. Ezek a módosítások könnyen megbonthatnák a tervvel kapcsolatban létrejött, most hézagtalannak tűnő arab egységfrontot. Izrael mindig is


előnyben részesítette a külön-külön tárgyalásokat

az egyes arab államokkal, és valószínű, hogy most is erre fog törekedni. Ha sikerrel járna ebben, az is a pillanatnyi arab egységfront felbomlását okozhatná.

Még ha minden akadály ellenére sikerülne is megegyezni a rendezés alapelveiben, az sem jelentene biztos sikert. A korábbi béketárgyalások is megmutatták, hogy az ördög a részletekben rejtezik. Az izraeli-szíriai béketárgyalások például egészen jól haladtak 1999-ben, sőt néhány alapkérdésben látszólag már egyezségre is vezettek, amikor 2000-ben mégis megfeneklettek egy részletkérdésen.

A sok rossz előjel mellett van egy-két kedvező is. Az arab fél most láthatólag nagyobb erőbedobással próbálja "eladni" tervét, mint 2002-ben, amikor az elképzelés lagymatag bejelentésén kívül semmit sem tett az ügy sikeréért. Az Arab Liga létrehozott egy bizottságot, amely szaúd-arábiai vezetéssel nyomon követi a javaslat további sorsának alakulását, s talán kikövezi a rendszeres kapcsolattartás útját Izrael és az arab országok egységszervezete között.

Ennél sokkal fontosabb kedvező körülmény azonban, hogy a világpolitika aktuális fejleményeinek hatására mindkét oldal objektíve érdekeltté vált a béketárgyalások újraindításában: Izraelt és a mérsékelt szunnita arab államokat egyaránt aggasztja ugyanis a síita muzulmán Irán növekvő regionális befolyása és gyanús atomprogramja.

Forrás: MTI/AP/Reuters

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS