2017. december 13. szerdaLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

2080-ra 2,3 milliárdan nem jutnak majd ivóvízhez

összeállította:B. D. T. 2007. április 14. 16:04, utolsó frissítés: 2007. április 13. 16:59

...és a zöldségben is kevesbb lesz a fehérje. A globális felmelegedés hívői, ateistái és szkeptikusai egyre csak játsszák a meccseket.





Múlt héten nyilvánosságra hozták az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága (IPCC) 2007-es jelentésének második részét. Míg az első rész voltaképpen a klímaváltozás kutatásának természettudományos megalapozása, a témában született tanulmányok egyfajta szintézise, a második rész címe Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység. (A közreadott döntéshozói összefoglaló .pdf-ben letölthető.)

Mint azt már több ízben nemcsak kutatók, hanem biztonságpolitikai szakértők is jelezték, a következő évtizedekben a vízhez jutás és a vízmegosztás ígérkezik az egyik legkritikusabb kérdésnek.

>>Az IPCC négyrészes, 2007-es jelentése első részletéről itt olvashatsz: Jelentés és ellenjelentés, politikai jópofizmus és profi manipuláció. Az új IPCC-dokumentumról és az olajlobbi befolyásáról.





Martin Parry, az IPCC második munkacsoportjának alelnöke azt nyilatkozta, a bizonyítékok azt mutatják: a klímaváltozás direkt hatással volt az állat- és növényvilágra, valamint a vízre. “Első alkalom, hogy nem modellek mellett vonogatjuk a vállunkat; ez empirikus adat, ami mérhető” – jelentette ki a BBC szerint azon a brüsszeli sajtóértekezleten, amelyen bemutatták az összefoglalót.

Címszavakban

A klímaváltozás hatására több lesz a szárazságtól sújtott terület, az éhínség pedig nagyobb valószínűséggel üti fel a fejét, és 2080-ra akár 600 millió embert is fenyegethet. A változások a legszegényebb régiókat érintik leginkább, különösen Afrikát. 2020-re 75-250 millió afrikai szenved majd vízhiányban.

2080-ra a Földön 2,3 milliárdan nem jutnak rendszeresen ivóvízhez. A terméshozam 20%-kal növekedik Kelet- és Délkelet-Ázsiában, de 30%-kal csökken Közép- és Dél-Ázsiában.

Európára vonatkozóan a jelentés a már ismert előrejelzéseket erősíti meg: valószínűleg kevesebb eső esik majd, több kánikulás napra, erdőtűzre lehet számítani, az erdős területek regenerálódási képessége pedig csökkenni fog.

2020-ig Európa legtöbb részén számolni kell a gyakoribb árvizekkel. A Kárpát-medencében várhatóan csökken a csapadék mennyisége, míg az Atlanti-partvidéken például több eső esik majd. Az IPCC a változó helyzethez hegy- és dombvidéki víztározók építését, az alacsonyabb területeken pedig a gátak erősítését és vésztározók létrehozását javasolja.

Májusban nyilvánosságra hozzák a harmadik részt, amely az üvegházgáz-koncentráció és a hőmérséklet emelkedésének lehetséges megfékezési módozatairól szól. A jelentés negyedik, összegző része novemberben jelenik meg.


Hány faj tűnik el? Vita a piszkozatról

A második rész végső verziójának elfogadását egyébként parázs vita előzte meg; számos kutatóküldöttség, köztük az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Kína és India tudósai javaslatára végül enyhítettek az eredetileg markánsabb megfogalmazások némelyikén – írja a BBC.

Többek közt annak kapcsán született nehezen konszenzus, hogy a klímaváltozás hatására a fajok mekkora részét fenyegetheti a kihalás veszélye. A tudósok végül arra jutottak, hogy az 1990-es szinthez képest 1,5-2,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés a század végéig 20-30 százalékkal csökkenti a természeti sokszínűséget.


Több energia légkondikra és hűtőkre

Jó hír, hogy a felmelegedés hatására jelentősen csökkenhet a fűtési energiaigény. A megspórolt energiát azonban meghaladhatja az a pluszenergia-szükséglet, amit nyaranta hűtésre kell majd fordítani. Ugyanakkor a hőség rongálja az utakat, vasutakat, a meleg miatt erősebben fújó szelek pedig megrongálják a villanyvezetékeket, megbéníthatják a légi közlekedést. Az aszály a folyami hajózást nehezítheti meg.

A hőmérséklet emelkedése kihat a levegő minőségére is. Gyakoribb lehet a fotokémiai szmog, például a felszín közeli ózonszennyezés, és a pollenek is tovább tartózkodhatnak a légkörben.

A turizmus ágazatának alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez: a nyári idényt ki lehet ugyan tolni a mostani ősz, illetve tavasz irányában, de a téli idény rövidebb lesz. A téli sportok kedvelői és szolgáltatói bánatára egy 2 fokos globális melegedés ̶ a csapadékviszonyok változása nélkül ̶ mintegy 50 nappal rövidítheti meg a hótakarós periódust.


Ha nő a CO2-koncentráció, csökken a tápérték?

A légkörben feldúsuló szén-dioxid miatt nőhetnek a terméshozamok, ám a szeszélyesebbé váló időjárást csak szárazságtűrő fajták lesznek képesek elviselni.

Hosszú távon azzal kell számolni, hogy jócskán csökken egyes zöldségfélék tápértéke. A Die Welt beszámolója szerint a hohenheimi egyetem kutatói klímakamrákban mediterrán időjárást szimuláltak, és megnövelték a széndioxid koncentrációt. A tesztelt búza, a komló, a burgonya, a paradicsom és a szójabab jobban nőtt és nagyobb termést hozott, de a minősége jelentősen megváltozott. Andreas Fangmeier, a hohenheimi Környezet- és Növényökológiai Intézet vezetője szerint a csökkenő tápérték miatt az állatoknak több takarmányra lesz szükségük.

A minőségromlás és a tápértékcsökkenés oka, hogy megváltozik a fehérjekoncentráció a növényekben. A nagyobb széndioxid-mennyiség miatt ugyanis a legtöbb növénynek kevesebb fehérjére van szüksége, így kevesebb nitrogén lesz a levelekben.


Politizált környezetvédelem: propaganda és ellenpropaganda

Vannak, akik a klímaváltozás, mások a klímaváltozás miatti túlzott aggódás miatt aggódnak. A globális felmelegedés hívői, ateistái és szkeptikusai játsszák, egyre csak játsszák a meccseket; kölcsönösen politikai befolyásoltsággal, tudománytalansággal vagy áltudományossággal vádolva egymást.

Al Gore volt amerikai alelnök Oscar-díjas dokumentumfilmje, a Kényelmetlen igazság klímakutatók szerint valójában inkább (politikai) kampányfilm, amelynek megállapításai sok esetben pontatlanok.

Al Gore mint vészmadár: egy szkeptikus blogger montázspoénja <i>(stix.typepad.com)</i>Al Gore mint vészmadár: egy szkeptikus blogger montázspoénja (stix.typepad.com)


Az ellenpropagandát pedig a Channel 4 dokumnetumfilmje szolgáltatja, amely a global warming friendly álláspontot támadja. A filmben megszólaló szakértők nem adtak hitelt az ipari tömegtermelés fellendülése és a jelenlegi felmelegedés közötti ok-okozati összefüggésnek. Érveik szerint a Föld átlaghőmérséklete már több mint kétszáz éve, a középkorban kezdődött kis jégkorszak vége óta emelkedik, ugyanakkor e folyamatban éppen a mai értelemben vett modern ipari tömeggyártás hajnalán volt egy több évtizedig tartó törés.

A műsorban szereplő tudósok szerint a globális felmelegedés elméletére mára hatalmas, politikai hátterű üzletág épült fel, több milliárd dolláros állami finanszírozási összegekkel, több százezer állással, amelyek mind odavesznének, ha a teória megdőlne. Éppen ezért az ebből élők mindent el is követnek, hogy ne dőljön meg: az ellenvéleményt hangoztatókat módszeresen lejáratják, az olajipar zsoldjában állóknak bélyegzik, tudományos pályafutásukat tönkreteszik, sőt a halálos fenyegetések sem ritkák - állították a Channel 4-nak nyilatkozó tudósok. (Egyikük a film sugárzása után egyébként elhatárolódott a műsorkészítőktől, mondván, kontextusából kiragadták, elferdítették szavait.)

Korábban viszont a Bush-kormányzatot vádolták tudományos cenzúrával egyes amerikai klímakutatók. A The Guardian szerint a klímaváltozással foglalkozó szakértők már a 90-es évektől kezdődően egyre kevesebb támogatást kaptak kutatásaikra. A Fehér Ház ugyanakkor elhatárolódott a sűrűsödő vészjelzéseket tartalmazó eredményektől, sőt egyes esetekben kicenzúrázta a „globális felmelegedés” vagy „klímaváltozás” terminusokat. A Bush-kormány egy volt vezető tisztviselője ezt követően el is ismerte, hogy politikai szempontok alapján cenzúrázott több klímaváltozási tudományos jelentést, "hozzáigazítva" azokat a Fehér Ház hivatalos politikájához.


Václav Klaus: a környezetvédelem új vallása fenyeget

A német és brit kormányok meghatározta európai környezetvédelmi és energiapolitika főárama ellenében is akad olyan politikus, aki tagadja, hogy egyáltalán releváns volna a klímaváltozás problémájának jelenlegi felvetési módja, vagy tagadja magát a problémát. Václav Klaus cseh államfő szerint a környezetvédelem voltaképpen egy olyan új világvallás, amelynek követői végsősoron a szabad társadalom alapelvei ellen intéznek támadást.

"Az éghajlati változásokról folytatott vitában nem a természeti környezetről, hanem az emberi szabadságról alkotott nézetek konfrontációjának vagyunk a tanúi" - fejtette ki a cseh köztársasági elnök.

Forrás: MTI, BBC, IPCC

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS